Kidolgozták a több csoportot is felölelő törökbecsei Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület idei munkatervét. A programok főként az óvodásoknak, iskolásoknak szólnak, de továbbviszik a kézimunka- és a színjátszó csoportot is.
Mihályfi Elvira táncoktató elmondása szerint a gyermekek és a fiatalok az idén is négy csoportban ropják a néptáncot. A legkisebbek a Parapács, az alsósok az Apróka, a felsősök a Hajdina, a felnőttek pedig a Csalogató néptáncegyüttesben tevékenykednek. A tervek szerint a kicsik és a nagyok részt vesznek a Szólj, síp, szólj!, a Kőketánc, valamint a Gyöngyösbokréta rendezvényeken. Emellett a tánc- és énekcsoportok évek óta vendégszerepelnek a testvérvárosi Mezőtúron. Ezeknek a látogatásoknak a legfőbb céljuk, hogy az anyaországi közönséget is megismertessék a szórványmagyarság hagyományaival.
— Az idén szeretnénk fellépni a Bemutató Színpad programjában, mert ezzel lehetőséget kapnánk a kitartó, odaadó munkánk minősítésére — hangsúlyozta a koreográfus.
— A törökbecsei Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület ebben az évben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból még több aktivitást terveznek, mint a korábbi időszakban — nyilatkozta Babó Julianna elnök. — Vannak hagyományos műsoraink, mint a Szent György-napi vigadalom, a Szent István-napi bográcsos főzőverseny és a Ricsaj fesztivál. A felsoroltakon kívül kiemelném még az alkalmi műsorokat: a magyar kultúra napjára, az anyanyelv világnapjára, a magyar költészet napjára, valamint a nemzeti ünnepeinkre szervezett programjainkat és a szórakoztató jellegű bálokat. Egyesületünkben működik a harminc tagot számláló Bokréta kézimunkacsoport is, melynek gyönyörű munkái a vajdasági és a határon túli szakembereket egyaránt elkápráztatják.
Az épületünk használati jogát több év után tavaly kaptuk vissza — mondta Ilia László titkár. — A helyiségek a rendelkezésünkre állnak, viszont az idei községi költségvetésben már nem szerepel a kisebbségi egyesületek támogatása. Igaz, hogy az épületet díjmentesen használjuk, de a rezsi és az egyéb költségek, mint például a karbantartás, az egyesületet terhelik. Ezt eddig a helyi járulékból és a községi büdzséből fedeztük, most viszont más megoldást kell találnunk.
A kétszáz tagot számláló törökbecsei művelődési egyesület a bánsági település magyarságának apraját-nagyját felkarolja. Örvendetes, hogy ilyen sokan magukénak érzik Szajbély Mihály irodalomtörténész, író és tanár gondolatait: „Hagyomány az, ami él a múltból, kapcsolódik a jelenhez, és folyamatosan bővül a jelen múlttá válása által.”
