Ha nincs a járvány, akkor Japán az egyik legkiválóbb olimpiát rendezhetné
Talpai Lóránt
2021.07.30.
LXXVI. évf. 30. szám
Ha nincs a járvány, akkor Japán az egyik legkiválóbb olimpiát rendezhetné

A koronavírus miatt jelentős nemzetközi sportrendezvények tolódtak át tavalyról az idei esztendőre. Mögöttünk van egy sikeres labdarúgó-Európa-bajnokság, és a kellős közepén vagyunk a tokiói olimpiának. Vajon mennyit veszítettek vagy esetleg nyertek a halasztással a világrendezvények szervező országai? Mit mutatnak a számok, bevételek, kiadások, és egyáltalán mennyire jó üzlet a sport manapság? Az ismert sportközgazdásszal, Szabados Gáborral beszélgettünk.

* Mielőtt rátérnék az idei évre halasztott két világeseményre, azaz a labdarúgó-Európa-bajnokságra és az olimpiára, talán érdemes kitérni arra, hogy a múlt esztendő karanténidőszaka, az üresen pangó stadionok, sportcsarnokok és az elmaradt versenyek mennyiben változtattak a megszokott sportközgazdasági szemléleten. A jövőt illetően már bizonyára nem lehet úgy tervezni, mint eddig.

— Egyértelmű, hogy a sportot gazdasági szempontból nagyon megviselte a koronavírus időszaka. Az, hogy zárt kapussá váltak a rendezvények, csak egy kis része a problémának, nagyobb gond az, hogy egy világgazdasági recesszió kezdődött. A sportnak egyébként is nagyon erős a gazdasági beágyazottsága, és rendkívül érzékenyen érint minden rendezvényt, ha a cégeknek kisebb a bevételük. Hiszen a cégek válság idején elsősorban a marketingkiadásokon spórolnak, ezek a reklámbevételek pedig elsősorban a sportot támogatják. Érthető módon ezek a pénzek jelentős mértékben csökkentek. Emellett a televíziós jogdíjakért is kevesebbet tudnak fizetni a különféle rendezvények szervezői, illetve maguk a nézők is kevesebbet költenek jegyekre és „merchandising” termékekre. Az FC Barcelonánál például 1 milliárd euró feletti bevételt jósoltak a 2019/2020-as szezonra, és végül alig 800 millió gyűlt össze. Ráadásul a negatív gazdasági hatások egy részét még nem is érzékeli a világgazdaság, ez a folyamat csak az előttünk álló időszakban fog bekövetkezni.


Szabados Gábor

* Egy olimpia előkészítése és megszervezése mind anyagi, mind társadalmi értelemben hatalmas feladat, olyannyira, hogy az ezredforduló környékén Görögország szinte beleroppant az Athénban megrendezett eseménybe. Japán hogyan birkózott meg az olimpia szervezésével és főként annak elhalasztásával?

— Egy olimpiát átcsoportosítani az egyik évről a másikra óriási logisztikai feladat. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a sportgazdaság történetében ilyet még senki sem csinált. Voltak olyan becslések, amelyek arról szóltak, hogy akár másfél-kétszeresére is növekedhet az olimpia megrendezésének az ára. Ez talán túlzó, de 20%-os költségnövekedésre mindenképp lehet számítani a rendezvény végéig. Ettől függetlenül elképesztő munkát és erőfeszítést kellett a japánoknak kifejteniük. Az olimpiai falu lakásainak egy részét értékesítették, sokkal hosszabb ideig kellett jelentős számú embert alkalmazni, és közben folyamatosan figyelni a vírus terjedésére, az oltásokra, a tesztelésekre. A legszomorúbb az egészben egyébként az, hogy Japánnak minden esélye megvolt arra, hogy egy kiváló olimpiát rendezzen, akár anyagi szempontból is. Hiszen akár Athént, akár Riót vesszük példaként, elmondhatjuk, hogy ezek a rendezvények egy cseppet sem voltak gazdasági sikertörténetek.

* A főszponzorok és a különféle világcégek talán még a rendező országoknál is többet veszíthetnek, ha rendszeressé válnak a karanténidőszakok. Mennyiben és milyen irányban változhatnak a nagyvállalatok sportbefektetési és támogatási stratégiái a jövőben?

— Sajnos egy olyan hosszú távú gazdasági válság indult el az idén, amelynek a hatásait még nem igazán érezzük. Ez mindenkit, minden gazdasági tényezőt és céget óvatosságra fog inteni. Az eddigiekben mindenki, tehát egy szponzor is hozzászokott ahhoz, hogy ha kötött egy szerződést, akkor az meg is valósult. Mindez azonban megváltozott, és csak reménykedhetünk abban, hogy ez nem a támogatások mértékét fogja csökkenteni, hanem csak a szerződések tartalmát változtatja meg. Szinte bizonyos, hogy ezentúl a szerződésekben fontos kitételként fog szerepelni a különféle járványok hatása. Eddig a szerződések nem foglalkoztak azzal, hogy mi történik akkor, ha egy járvány miatt el kell halasztani egy rendezvényt, ez viszont a jövőben gyökeresen meg fog változni, és az új szponzori szerződések ki fognak térni a rendkívüli helyzetekre.

* A labdarúgó-Európa-bajnokságot szintén elhalasztották, de ez az esemény annyiban különbözik az olimpiától, hogy nem egy, hanem számos helyszínen bonyolították le. Ez nyilván némileg könnyített a helyzeten, viszont így is csak takaréklángon, kisebb nézőszámmal zajlottak a mérkőzések. Az Eb végül sikeresen véget ért, de mit mutatnak a számadatok?

— Nyilvánvalóan még nem lehet teljes mérleget vonni, de azt már ki lehet jelenteni, hogy azáltal, hogy sok kisebb ország is a rendezők sorát gyarapította, biztosra vehető, hogy az úgynevezett országimázs mindenki számára kedvező volt, illetve lesz a közeljövőt illetően. Ettől függetlenül a rendezvény minden ország számára kevesebbet hozott anyagilag, mint amennyire számítani lehetett. A korlátozott nézőszám miatt egyértelműen más volt a hangulat a stadionokban és azokon kívül. Viszont nagy veszteség sem érte a rendezőket, mivel olyan stadionokban zajlottak a sportesemények, amelyek többfunkciósak, és nem csak az Eb-re épültek. Szóval a hozadék sem volt túl nagy, de a költségek sem.

* A többi helyszínnel ellentétben Magyarországon, Budapesten remek hangulatban és nagy érdeklődés közepette játszhattak a csapatok, köztük a magyar válogatott is. Mennyit profitálhat mindebből a magyar labdarúgás és akár a gazdaság?

— Magyarország abból a szempontból szerencsés volt, hogy minden mérkőzés telt házas lehetett. Szinte bizonyos, hogy az Eb jóval többet hozott Magyarország számára, mint amennyit más európai rendező államoknak. De például Azerbajdzsán és fővárosa, Baku — ahol nagyon kevés néző volt, ráadásul nem is játszott a hazai csapat — nem tudta igazán jól kihasználni a rendezvény nyújtotta lehetőségeket. Magyarország esetében fontos volt, hogy minél több turista, illetve néző jöjjön el és fogyasszon. Ez meg is történt, ezt személyesen is megtapasztaltam. Az első mérkőzéseken még mérsékelt számban érkeztek, de minden egyes összecsapással egyre többen lettek. A legutolsó, a holland—cseh mérkőzésre rengeteg turista jött. Mindez nem elhanyagolható, és közvetlenül hat az adóbevételekre, illetve a GDP-re. Az pedig, hogy sikeres volt a szervezés, sokat fog számítani a jövőbeli külföldi beruházások és befektetések kapcsán. Ami pedig magát a magyar labdarúgó-válogatottat illeti, kijelenthetjük, hogy — elsősorban a kiváló játéknak köszönhetően — egy olyan közösségi élménynek lehettünk részesei, amelynek hosszú távon számos pozitív hozadéka lesz.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..