Hajdújáráson hatodik alkalommal elevenítették fel a közismert betyár, Rózsa Sándor emlékét, aki egykor ezen a vidéken is megfordult, egyes elbeszélések szerint huzamosabb ideig itt tartózkodott. A VI. Rózsa Sándor Fesztivál, melyet nem a korábbi helyszínen, a Szúnyogcsárdánál, hanem a Zöld Központban rendeztek meg, fő elemei a főzőverseny és a betyárpróba voltak, de lehetett lovaskocsikázni, a kézművesek utcájában több hasznos tárgyat vásárolni, a táncos lábúak pedig egész az esti órákig rophatták a táncot.
A kora délelőtti órákban húsz bogrács alatt gyúlt meg a láng, és elkezdődött a birkapörköltfőző verseny. Néhány csapat nem birkát főzött, ők a disznópörkölt mellett tették le voksukat. A hajdújárási Vinogradar labdarúgói egy nappal a felkészülés kezdete előtt főzéssel hangolódtak a rájuk váró feladatokra.
— Nem igazán szeretjük a birkát, ezért inkább disznópörköltet készítünk. Hagyományos módon főzzük, semmi különleges nem szerepel a receptünkben. A mai esemény számunkra csapatépítő program is, hiszen a tizenöt főből tízen a Vinogradarban focizunk. Szeretünk eljárni hasonló rendezvényekre, és máshol is bemutatni főzőtudományunkat — mondta Temesvári Adrián, a főzőcsapat kapitánya.
Délvidéki és magyarországi betyárok
A hajdújárási nyugdíjasszervezet bográcsában szintén disznópörkölt főtt. A hagymát megdinsztelték, majd a bográcsba ételízesítő, törött és zöldpaprika, valamint hús került, melyhez tésztát tettek hozzá. Lakatos Erzsébet kiemelte, nagyon szeretik a hasonló jellegű eseményeket, ahol főznek, társalognak, jól érzik magukat. A szintén helybeli Varga Károly és társasága a disznó mellett birkát is készített.
— A legfontosabb a jó minőségű hús, majd a bográcsba kerülnek a fűszerek, a babérlevél, a bors, a fokhagyma, a paradicsom, a paprika, a tetejére pedig káposzta, mivel összeszedi a zsírt. A főzés hossza a birka életkorától függ. Itt három óra alatt be kell fejezni, viszont amikor több időnk van, akkor tíz órát is lehet főzni a birkát, és ebben az esetben nem kell alá víz. Lassú főzés alkalmával nem szabad, hogy rotyogjon, mert annyi vizet enged magának, hogy ne égjen le — mondta Varga Károly, aki negyven személyre főzött a fesztiválon.
A Hét Nap csapata a fesztiválon
A megnyitóünnepségen elsőként Sövény Rudolf, a városi képviselő-testület hajdújárási tanácsnoka, a fesztivál fő szervezője köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, az esemény nem ismer határokat, hiszen szombaton Ásotthalmon tartottak Rózsa Sándor Fesztivált, most pedig Hajdújáráson emlékeznek a neves betyárra. Kern Imre, Szabadka alpolgármestere elmondta, ezzel az ünneppel hagyományainkat ápoljuk és tiszteljük, és az is nagyon fontos, hogy ilyen sokan vagyunk együtt.
— A közismert betyár közösséget építő és segítő ember volt, hiszen istápolta a szegényeket, amire a hatalom nem nézett jó szemmel. A fesztivál megálmodói, szervezői a közösségért tesznek, ahogy akkoriban Rózsa Sándor is.
A betyárpróba három számból állt
A fesztiválról nem hiányozhattak a betyárok sem. Kikity Attila, a legismertebb délvidéki betyár a betyártanya előtt az alkalomhoz illő hagyományos viseletben társalgott a Magyarországról érkezett társaival.
— A betyárok valamikor jobbágyok, lovasok, pásztorok voltak, akik más életet választottak, a törvény másik oldalán tevékenykedtek. Tudatosan csinálták ezt, hiszen tisztában voltak vele, ha elkapják őket, akkor semmi jóra sem számíthatnak. Tegnap Ásotthalmon meglocsoltuk Rózsa Sándor fáját, ma pedig Hajdújáráson mutatjuk be a betyárhagyományokat. Ez egy életvitel. 2017-ben Cegléden tettem le a betyáresküt, és attól kezdve viselem a Magyar Betyár nevet. Igyekszem minél több rendezvényen jelen lenni, és népszerűsíteni a betyárhagyományokat, hiszen tudásunkat, ismeretünket szeretnénk átadni a fiatal nemzedéknek.
A ceglédi betyárok Rózsa Sándor-emléktáblát adtak át a helyieknek
Idősebb és ifjabb Smahajcsik Péter Ceglédről érkezett a fesztiválra. Immár hatodik alkalommal vesznek részt az eseményen, a betyárhagyományokat pedig tizenkét éve éltetik, amikor még nagyon kevesen foglalkoztak ezzel.
— Egy tévhitet szeretnénk eloszlatni a betyárokkal kapcsolatban. A betyárok úgy voltak bűnözők, hogy a rendszer, az uraságok lehetetlen helyzetbe kényszerítették őket. Ha nem tudták befizetni az adót, azonnal törvényenkívülivé váltak. A perzekutorok elvettek tőlük mindent, elhajtották a jószágaikat, így a betyárokat rákényszerítették a lopásra, hiszen családjukat valamiből el kellett tartaniuk. Az akkori rendszer tette őket bűnözőkké, és nem ők akartak azzá válni — mondták mindketten, és azt is hozzátették, hogy akkoriban a pásztoremberek fehér, a csikósok és a lovasok kék, a betyárok pedig fekete ruhát viseltek.
A gumicsizma-hajításból, petrencerúdtartásból és patkódobásból álló betyárpróbára húszan neveztek be, a legjobbnak Ubori Endre bizonyult, megelőzve Prčić Igort és Kiss Zsolt Bélát. Az eredményhirdetés alkalmával a ceglédi betyárok Rózsa Sándor-emléktáblát adtak át a hajdújárásiaknak, hiszen a Ludasi-tavon lévő Rózsa Sándor-szigetre hat évvel ezelőtt kihelyezett tábla tönkrement, melyet így pótolni tudnak a helyiek. A főzőverseny résztvevői között a zsűri több arany-, ezüst- és bronzérmet osztott ki, a bográcsot a Jóbarátok csapata érdemelte ki. A VI. Rózsa Sándor Fesztivál késő estébe nyúló utcabállal ért véget.
Fényképezte: Tóth Tibor