Jövőre parlament előtt a klímaváltozási törvény

Szakemberek szerint a klímaváltozás a következő években fokozottan érinti Délkelet-Európát. Szerbiának is szembe kell néznie az áradásokkal és az aszállyal, ezért jövőre elfogadja azt a jogszabályt, amely egyebek között a károsanyag-kibocsátás csökkentésével, a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú felhasználásával, valamint erdősítéssel enyhítené a folyamatot. Szerbia területének jelenleg az egynegyedét borítja erdő, a cél az, hogy 2040-ig elérjék a 40 százalékot. A fatelepítés megközelítőleg sem halad olyan tempóval, mint kellene, ezért a környezetvédelmi minisztérium pénzt irányzott elő erre a célra. „Széles körű társadalmi akcióra lesz szükség, mindazoknak az összefogására, akik ezzel a munkával foglalkoznak. Különösen a gyerekekre, a fiatalokra, sőt, a nyugdíjasokra szeretnénk támaszkodni” — mondta Goran Trivan tárcavezető. Egyébként Vajdaság van a legkevésbé erdősítve, a tartomány területének mindössze hat százaléka. A tervek szerint jövőre tömeges fatelepítés várható. A klímaváltozás okozta hőmérsékletemelkedés az állat- és a növényvilágot is érzékenyen érinti. Leginkább a költöző madarakat veszélyezteti, hiszen a korai meleg hatására sokkal előbb megérkeznek Európába, ahol viszont nem találnak táplálékot. (Szerbiai RTV)

Mennyit tesz Szerbia a közös jóért?

Szerbia jelenleg a 48. helyen áll a Good Country Index (jó ország index) 163 országot rangsoroló listáján. Ezzel azt mérik, hogy egy állam a területéhez mérten milyen mértékben segíti elő vagy veszélyezteti az emberiség és a Föld hosszú távú fennmaradását. A következő területeken értékelik a hozzájárulást (zárójelben Szerbia helyezése): tudomány és technológia (28.), kultúra (38.), nemzetközi béke és biztonság (114.), globális fejlődés (48.), bolygó és klíma (105.), prosperálás és egyenrangúság (34.), egészség és jólét (104.). A felmérés szerint az első helyen Svédország végzett, majd Dánia, Hollandia, Nagy-Britannia, Svájc, Németország, Finnország, Franciaország, Ausztria és Kanada következik. A régió országai közül Szlovénia (28.), Bulgária (29.), Románia (36.) és Horvátország (40.) előzi meg Szerbiát az összesített listán, Montenegró (55.), Macedónia (65.), Bosznia és Hercegovina (74.), valamint Albánia (109.) pedig nálunk rosszabbul teljesít. Magyarországot a 24. helyre sorolták. A 163-as listát egyébként Líbia zárja. A jó ország index nem azt méri, hogy egy állam önmagában mennyire teljesít jól, hanem azt mutatja, milyen az „egyenlege” a világgal szemben. Részletek a Goodcountry.org honlapon. (Blic)

Szerbia a fegyverszünetre emlékezett

November 11-e állami ünnep volt Szerbiában. Kilencvenkilenc éve ugyanis ezen a napon írták alá az első világháborút lezáró fegyverszüneti megállapodást. Más országokban is megemlékeztek az eseményről, Szerbiában állami rendezvényeket tartottak. Megkoszorúzták a nagy háború áldozatainak belgrádi emlékművét. A központi megemlékezésen Zoran Đorđević munkaügyi, foglalkoztatási és szociális miniszter arról beszélt, hogy a világháború rombolásának hamvaiból nem az aranykor főnixmadara született meg, hanem a második világégés embertelen tettei, majd ezután a Nyugat-Balkánnak újabb véres történelmi korszakon kellett átesnie, hogy végül az európai integráció útjára lépjen. A miniszter emlékeztetett, hogy éppen a német—francia együttműködés az EU alapja, az egykori ellenség, Németország példájából tanulva pedig Szerbiának is tudnia kell minden veszteségből erősebben és bölcsebben kikerülnie. Hangsúlyozta, hogy az ország stratégiai fontosságúnak tartja az európai integrációt és a katonai semlegességet. Zoran Đorđević arról is beszélt, hogy a szerb nép sokat szenvedett az első világháborúban, a férfilakossága 60 százalékát vesztette el. A versailles-i Európában és az újonnan létrejött Jugoszláviában az emberek a hedonizmusba menekültek, és könnyen elfelejtették a múltat, holott az azt követő nemzedékeknek kötelességük ápolni az őseik emlékét. (Blic)