— A legnagyobb gondunk, hogy nincs elég gyermek — kezdte a beszélgetést Kopasz Ildikó, a zentai Hófehérke Óvoda igazgatója. — Talán még egyetlen évkezdéskor sem voltam ilyen szomorú, mint most. Zenta községben összesen 650 óvodásunk lesz. Sajnos a falvakban is csökken a csoportok létszáma, ami szervezési gondot is okozhat, hiszen ha a falun lakó óvónőnek be kell járnia a városba dolgozni, az többletkiadással jár.

* Zentán az ősztől bezár a Hófehérke Óvoda Pingvin nevű épülete. Milyen ennek a döntésnek a visszhangja, és a szülők mit szólnak a kialakult helyzethez?

— A visszhang sokkal rosszabb, mint a szülők reagálása, ők ugyanis már tavaly szeptember óta tudják, hogy rákényszerülünk erre a lépésre. Az intézkedés senkinek sem kellemes, de a szülők belenyugodtak, hogy nincs más választásunk. Három óvodánk viszonylag közel helyezkedik el egymáshoz, de amikor épültek, mindegyikre szükség volt, mert 1000-1200 gyermeket tartottunk számon. Most oda jutottunk, hogy ilyen kevés óvodással a Pingvin épületet egyszerűen nem tudjuk üzemeltetni, képtelenek vagyunk évente egy-másfél millió dinárt rákölteni. A bezárása körüli felhajtást viszont rosszindulatúnak érzem, mert vannak olyanok, akik a tényekről nem akarnak tudomást venni, és alaptalan híreket terjesztenek. Nagyon sajnálatos, hogy ezek az emberek a jó dolgokat soha nem látják meg! Arról például nem beszélnek, hogy az óvodákban folyamatosak a beruházások. Felsőhegyen sikerült átállni egy olcsóbb és gazdaságosabb fűtési módszerre, az épületeken cseréljük a nyílászárókat, nyáron festjük a tantermeket… Ezen a nyáron az Ohrid utcai Margaréta Óvoda mellett nem a Szép utcai óvoda lesz nyitva, az épületen ugyanis a már huzamosabb ideje beázó tetőt szeretnénk kijavítani.

* Az ősztől milyen költségek várnak a szülőkre?

— A törvény alapján az óvodai tartózkodás díjának húsz százalékát a szülő fedezi, nyolcvanat pedig az önkormányzat. A napközis tagozaton, ahol teljes az ellátás, 3100 dinárt kell fizetni. Az összeget régen emeltük, és ez továbbra sem áll szándékunkban, hiszen tudjuk, hogy mekkora a pénztelenség. Emellett eddig havi 400 dinárt kértünk tanszerre, de a szülői tanács kérésére az anyukák nem fizették be az összeget, hanem összegyűjtötték, és az óvónővel együtt megvásárolták a szükséges kellékeket. Azt mondták, így legalább tudják, hova került a pénz. Megemlíteném, hogy az önkormányzat rendszeresen folyósítja a juttatásokat, illetve magára vállalta a szociális esetek és a harmadik, negyedik gyermek pénzelését is. 

* Időnként egy-egy községből olyan hírek kapnak szárnyra, hogy az óvodákban nagyon rossz minőségű az étel. Önöknél van-e ilyen panasz?

— Nincs, mert nálunk az étel jó minőségű, viszont köztudomású, hogy nem lehet úgy főzni, hogy az mindenkinek tetsszen. Én is olvastam már a Facebookon olyan bejegyzéseket, hogy például a túrós tészta miért édes. Mert a többség így kívánja. Az étrendet három hónapra előre, meghatározott szabályok és feltételek alapján állítjuk össze. Tudjuk, hogy a gyerekek jobban szeretik a spagettit és a pizzát, mint a főzelékeket, de az utóbbit sem hagyhatjuk ki. Mi nemcsak beszélni akarunk az egészséges táplálkozásról, hanem a gyakorlatban is igyekszünk alkalmazni. Ebédre hetente háromszor van hús, kétszer tészta, a gyümölcsöt és a zöldségfélét mindig frissen szállítják, a krumplipüré nem porból készül. Sűrűn ellenőriznek bennünket, Nagykikindáról jönnek a szakemberek. Most például azt állapították meg, hogy kevés a kenyér, mi viszont nem így látjuk, hiszen sok kenyeret vagyunk kénytelenek eldobni. Ők hívták fel a figyelmünket arra is, hogy kevesebb sót használjunk, amit a jövőben igyekszünk is megfogadni — fejezte be a helyzetismertetőt Kopasz Ildikó igazgató.