A kiállítás címe Menny és pokol között — Hieronymus Bosch rejtélyes világa, s kétségkívül az európai festészet egyik legemblematikusabb alkotója a németalföldi művész. A falakon saját képei mellett követőinek alkotásai is szerepeltek, illetve betekinthettünk az őt inspiráló irodalmi és teológiai művekbe, a franko-flamand és utrechti miniatúraművészetbe, de grafikai lapokat, iparművészeti tárgyakat is felmutatott a kiállítás. A tárlaton több mint kilencven műalkotás volt látható.

A nagyszabású kiállításra mintegy félszáz köz- és magángyűjteményből érkeztek remekművek, a többi közt a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée du Louvre, az amszterdami Rijksmuseum, a londoni The National Gallery, a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum, a New York-i The Morgan Library & Museum vagy a madridi Museo Nacional del Prado kölcsönzött alkotásokat a budapesti bemutatóra.

A kurátorok hét szekcióra osztották a kiállítást. A Két korszak határán című azt az átmeneti kort — a középkor végét és az újkor küszöbét — idézte meg, amelyben Bosch műalkotásai megszülettek. Ezt követte a Bolondok hajója című rész, mely bemutatta, hogyan látta a festő saját társadalmát, az emberi gyarlóságot, bűnöket. Olyan képek voltak láthatók a falon, mint a címadó Bolondok hajója, a Kőoperáció vagy a Szemfényvesztő. A harmadik szekció címe Az idők végezete. No itt aztán rendesen belemásztunk Bosch fejének legsötétebb bugyraiba: látomások a végítéletről és arról, mi vár bennünket a halálon túl. Nem túl kedves helynek festi le mindezt. Ebben a szekcióban voltak kiállítva a Túlvilági látomásokat ábrázoló táblaképei (Az üdvözültek felemelkedése és a Pokolba vezető folyó) vagy a brugge-i Utolsó ítélet triptichon. És ha már túlvilág, következett a kiállítás negyedik része, a Szentek élete. A keresztény ember számára példaértékűnek számító szentek életét ábrázoló festményeit láthattuk itt, melyek segítettek megőrizni hitünket a korábban látott sok démon között. Ebben a teremben volt kiállítva a Keresztelő Szent János a pusztában című képe, a Szent János evangélista Patmosz szigetén vagy a Szent Kristófot ábrázoló alkotása. Az ötödik szekció a Jézus követése címet kapta, s itt volt látható két korai műve, a Királyok imádása és az Ecce homo. Bosch talán legismertebb alkotása a Földi gyönyörök kertje triptichon, mely a Museo Nacional del Pradóban található Madridban. Ennek a képnek különösen a középső tábláját elemezték rengetegen az évek során, apró darabokra szedték, próbálták fejtegetni. Több másolat is készült róla, s egy arannyal szőtt falikárpit is. Valóban csodálatos képről van szó, az ember órákon át elálldogálna előtte. A befejező szekció Bosch művészetének széles körű hatását tárta elénk.

Az utolsó napos kiállításlátogatásnak talán az volt az egyetlen hátránya, hogy Bosch képeihez közel kerülni szinte lehetetlen missziónak tűnt a nagy tömeg miatt, ami bosszantó tud lenni, főleg, ha egy olyan festőről beszélünk, aki rengeteg apró részletből építi fel alkotásait, melyek másfél méterről nem láthatóak. Ezt a csalódottságérzetet azonban kárpótolta a kiállítás végén megtekintett film, mely lassú kameramozgással pásztázta végig a mester képeit, ránagyítva minden pici részletre, így egészen olyan érzésünk támadt, hogy minden porcikáját láttuk. E kis videó nélkül bizony erős hiányérzettel baktattam volna lefelé a szépművészeti lépcsőin, a kijárat irányába.