Gyarló az ember Minden kornak...

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Gyarló az ember Minden kornak...

Gyarló az ember Minden kornak rendszere van - éneklik az István, a király rockopera régi és új változatában egyaránt a főurak. És valamennyi rendszerben kivétel nélkül: ,,gyarló az ember'. Mert: ,,azt lesi, hogy hol adhatja jobban el magát'. Sőt: ,,igazat mindig annak ad, ki többet ígér'. Végül:...

Gyarló az ember
Minden kornak rendszere van - éneklik az István, a király rockopera régi és új változatában egyaránt a főurak. És valamennyi rendszerben kivétel nélkül: ,,gyarló az ember'. Mert: ,,azt lesi, hogy hol adhatja jobban el magát'. Sőt: ,,igazat mindig annak ad, ki többet ígér'. Végül: ,,ahhoz a párthoz áll, ahonnan többet remél'. De Sarolt is arra biztatja a fiát, fogadja el mindenki támogatását, ne kutassa az okokat: ,,érdekből vagy számításból, mellékes, ha melléd áll'. Hogy miért jutott mindez eszembe? Sajnos, nemcsak azért, mert még a fülemben csengnek a nemrégiben látott előadás dalai. Inkább a körülöttem élő köpönyegforgatók és elvtelen törtetők hada miatt. Akiket a legtöbben mégis elfogadnak, és eszükbe sem jut, vagy csak úgy tesznek, mintha már nem emlékeznének rá, hogy az illetők valamikor más nótát fújtak.
Lehet, hogy bennem van a hiba, de a hosszú vajúdás után lassan összeálló képviselő-testületek, községi tanácsok láttán is késztetést érzek a már idézett sorok némelyikének a dúdolására. Különösen, amikor a soha el nem évülő ,,sógor, koma, jó barát” alapú módszer érvényesülését látom. Mert nem tudom, miként vélekedjek például arról a pártvezetőről, aki két (nagyon) közeli rokonát is fontos szerephez juttatta: az egyiket tanácsnoknak tette meg, a másikat pedig a községi tanács tagjai közé nyomta be. Bizonyára azt kellene gondolnom, hogy abban a bizonyos pártban ők a legjobbak és a legtehetségesebbek, de nekem valahogy nem ez villan be. Ezen kellett ilyen hosszú ideig töprengeni? Vagy inkább azon, hogyan fogadtassák el a kialakult helyzetet.
Ezért (is) olvasom kissé kételkedve az új polgármesterekkel készült interjúkat, amelyekben rendre a megfelelő csapatra, a csapatmunka fontosságára hivatkoznak. Csakhogy: azt a bizonyos csapatot nem ők állítják össze, hanem a koalíciós egyeztetések eredményeként jön létre. Milyen finoman fogalmazok! Ha nem is veszekedést, de parázs vitát nyugodtan írhattam volna a pozíciók elosztása kapcsán. Amiben senki sem maradt szűzen. Ezt nem én találtam ki, így fogalmazott nem hivatalosan, vagy inkább a hangfelvételen kívül az egyik község most kinevezett első embere. Aki azt is hozzátette, hogy ő nem polgármester, csak a községi képviselő-testület elnöke. Ami tény és való, csak éppen furcsa hallani. Mert manapság már a legkisebb falu vezetője is polgármesternek képzeli, nevezi és nevezteti magát. Jobban is hangzik, meg könnyebb is kimondani, mint azt, hogy a helyi közösség tanácsának az elnöke. Így történik meg, hogy egy-egy községben általában annyi polgármester van, ahány település tartozik hozzá, pedig valójában nincs egy sem. Legalábbis a törvény alapján.
Érdekes jelenetnek voltam tanúja a minap. Miközben a könyvtárban, a polcok jótékony takarásában a kínálatot böngésztem, bejött egy férfi, és hetilapunknak azt a számát kérte, amelyben az új polgármesterrel készített interjú jelent meg. De nem elolvasni akarta, legalábbis nem ott helyben, hanem fénymásoltatta, és gondosan elrakta a cikket. Tettéhez magyarázatot is fűzött, habár erre senki sem kérte. Azt mondta, szeretné figyelemmel kísérni, hogy a beszélgetésben elhangzott ígéretek közül melyik teljesül. Pár hónapig várunk, aztán jöhet a számonkérés - hangoztatta, mert nem árt résen lenni, kezdettől fogva odafigyelni és lecsapni, ha szükséges. Szándékosan nem árulom el, melyik városban történt az eset, mert nem fontos. Az a jelenség ugyanis, hogy az új polgármesterekkel szemben hatalmasak az elvárások, általánosnak is nevezhető. Ezt ők is tudják, és utalnak is rá a nyilatkozataikban. De egyben arra is, hogy továbbra sincs varázspálcájuk. Amit nagyon nehéz lesz megmagyarázni a szavazópolgároknak. És nemcsak azért, mert ,,gyarló az ember'. Vagy elsősorban nem azért. Inkább a csoda reménye miatt, amit már annyira várnak. Mert egyszer jóra fordul minden. De miért nem holnap? Hiszen már tegnap is késő volt.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink