Tragédia a Csatorna-alagútban

A migránsok folyamatosan igyekszenek átjutni Franciaországból Angliába. A kétségbeesett próbálkozások során a napokban meghalt egy szudáni férfi, miután elütötte egy teherautó. A tragédia napján mintegy ezerötszáz bevándorló próbált meg átjutni Franciaországból Nagy-Britanniába, az az előtti éjjelen pedig ugyanott körülbelül kétezren kísérelték meg az illegális átkelést. Június eleje óta a szudáni férfi volt a kilencedik bevándorló, aki a La Manche csatornán való átkelési kísérlet közben vesztette életét. A migránsok többnyire az alagútba tartó kamionokra felkapaszkodva igyekeznek brit földre jutni. David Cameron brit kormányfő aggodalmának adott hangot a Csatorna-alagúton való tömeges átkelési próbálkozások miatt. A hírhez kapcsolódik, hogy mind Nagy-Britannia, mind Franciaország kerítés felépítését tervezi a csalagút közelében. Amíg Magyarországot számos kritika érte a határra épülő kerítés miatt, addig London összesen hétmillió fontot különített el a két kilométeres kerítésrendszer kialakítására.

„Nem arannyal vannak kikövezve az utcáink”

Továbbra is gondot okoz a megállíthatatlan népvándorlás a világban. Theresa May brit és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter szerint Franciaország, Nagy-Britannia és egész Európa globális migrációs válsággal áll szemben, melyet hosszú távon csak az Afrikából Európába érkezők számának csökkentésével lehet megoldani. A nyilatkozatok a Calais kikötővárosában kialakult helyzet után hangzottak el. A magas rangú politikusok szerint a calais-i helyzet egy tágabb, globális válság eredménye, az utóbbit pedig két ország nem tudja megoldani. Mint mondták, Európa országai mindig is védelmet fognak nyújtani azoknak, akik valóban konfliktusok és üldöztetés elől menekülnek, de meg kell bontani a kapcsot a Földközi-tenger átlépése és az Európában gazdasági okokból való letelepedés között. „Sokan úgy tekintenek Európára, és különösen Nagy-Britanniára, hogy ott anyagi haszon várja őket. Nem ez a helyzet, nem arannyal vannak kikövezve az utcáink” — nyilatkozta a brit és a francia politikus.

Elhunyt Omár molla, Manszúr molla az új vezér

Az Iszlám Emirátus és Omár molla családja bejelentette, hogy a tálibmozgalom alapítója és vezetője elhunyt. A hírhedt lázadóvezér halálhíre az utóbbi évek folyamán többször is felröppent. A hivatalos közlések alapján a tálib vezető az elmúlt napokban a pakisztáni Karacsiban hunyt el, egy kórházban. Családja egy rövid közleményt is kiadott, melyben arra kérték az afgánokat és a muszlimokat, hogy bocsássanak meg bármely hibáért, melyet Omár molla a szervezet vezetőjeként elkövetett. Omár molla halála után a kvettai súra, avagy a Pakisztánban székelő tálib törzsi tanács egyhangúlag Manszúr mollát választotta meg a tálibmozgalom új emírjének. Az utóbbi három évben Manszúr Omár molla helyettese volt. Az új vezér helyettese pedig az a Sziradzsuddin Hakkáni lett, akinek az amerikai kormány tízmillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. A férfi az apja által alapított, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel szövetséges Hakkáni-hálózat vezetője.

Előkerültek az eltűnt maláj gép roncsai?

Elképzelhető, hogy a tavaly eltűnt maláj utasszállító repülőgép darabjaira bukkantak egy Madagaszkár közelében fekvő kis szigeten. Az indiai-óceáni Réunion szigetén ugyanis egy kagylókkal teli repülőgéproncs-darabot, valamint egy ajtót találtak, és ezek szinte biztosan egy Boeing—777-es típusú gépről származnak. A roncsok egy része tehát nem a mélybe süllyedt, hanem a felszínen sodródott, ezért került elő a tengerparton, és ezért voltak rajta kagylók. Ha ugyanis a mély áramlatokkal sodródott volna, nem emelkedhetett volna a felszínre, és az útvonalát is nehezebb lenne kideríteni, mivel a mély áramlatok nem láthatóak a műholdfelvételeken. Ebben az esetben viszont a műholdas képek elegendőek a katasztrófa helyszínének megállapításához, ez pedig csak néhány napot vesz igénybe — mondta Joël Sudre, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont óceánkutató mérnöke. Mint ismeretes, a Malaysia Airlines Boeing—777 típusú gépének eltűnése a polgári légi közlekedés történetének egyik legnagyobb talánya. A gép 2014. március 8-án Kuala Lumpurból Pekingbe indult 239 emberrel a fedélzetén, de egy órával a felszállás után eltűnt.

Egy még újabb Szuezi-csatorna épül

Augusztus 6-án fogják átadni az új Szuezi-csatornát, de a tervek szerint a megnyitás után azonnal egy új csatorna építésébe kezdenek. A 9,5 kilométer hosszúra tervezett meder a régi csatorna által kettészelt földközi-tengeri kikötőváros, Port-Szaíd keleti felén lévő kikötőt fogja elkerülni. Ez a város az Európa és a Földközi-tenger keleti térsége közti kereskedelmi tengely egyik központi állomása, és az egyiptomi export növelésének céljából egy hatalmas ipari zóna épül körülötte. A harmadik csatorna megépítéséről eredetileg 2004-ben született döntés, de az építkezés sosem kezdődött el. Most viszont az egyiptomi hatóságok szeretnék kihasználni azokat a térségben maradt markolókat, amelyekkel a nemzetközi konzorcium a csatornaásást végezte. A most megépült csatornát egyébként a megnyitás előtt tesztelték is. Az átkelőn három — egy amerikai, egy dán és egy bahreini — teherhajó kelt át.

Évente félmillió munkahelyet veszélyeztet a divatcikkek hamisítása

Sok szó esik róla, hogy hányan jutnak munkához vagy bevételhez az olcsó, hamisított piaci termékek árusításával, arról viszont már kevesebbet hallani, hogy hányan veszítik el a munkahelyüket emiatt. A legújabb adatokból az derül ki, hogy Európában évente több mint félmillióan. Az uniós országok közül leginkább Olaszország és az Egyesült Királyság gazdaságát sújtja a divattermékek nemzetközi bűnszervezetek általi hamisítása. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal legfrissebb jelentése szerint a divatcikkek évi 275 milliárd eurós teljes forgalmának mintegy 10 százalékát teszik ki a hamis ruhák, cipők, sálak, nyakkendők, övek, kesztyűk stb. A divattermékeket előállító és forgalmazó szektorban, 647 000 vállalkozásban 3,8 millióan dolgoznak, a cégek csaknem fele Olaszországban működik, ahol a hamisítás évente 4,5 milliárd eurós kárt okoz, valamint közvetlenül 50 000, közvetve pedig 80 000 állás megszűnését idézi elő. Az Egyesült Királyságban ugyanez a kár 3,6 milliárd euró, a munkahelyek számában bekövetkező veszteség pedig 40 000.