Országonként eltérően reagáltak a járvány miatt létrejött helyzetre, de összességében elmondható, hogy egyfajta globális bizonytalansági vákuum alakult ki ama fenyegető tény miatt, hogy bolygónk bármely lakóját megtámadhatja egy olyan betegség, amelynek természetéről, tartósságáról, arról, hogy egyszer majd ismét támad-e, vagy sem, a tudomány még nem sok dolgot tárt fel.
Az ilyen helyzet a természetéből adódóan képes elpolitizálódni. Egyrészt azért, mert eleve a politikai hatalmi tényezők rendelhetik el a kijárási korlátozásokat, karantént és más hasonló intézkedéseket. Nem kell tehát azon csodálkozni, ha esetenként egyfajta virtuális és verbális polgárháború alakul ki ilyen helyzetben. Főként, ha az ilyen intézkedéseket egy választási kampány idején kell meghozni. Pedig erről az időzítésről most valóban senki nem tehet, ezt az egyet talán nem lehet vitatni.
Nem csak nálunk lesz voksolás. Az amerikai elnökválasztás időpontja is közeledik. Jó eséllyel a kibertérben zajló globális konfliktus fokozódása is várható ezzel. Ehhez képest a szerbiai választások jelentéktelennek tűnhetnek, pedig valójában közvetlenül érintik az itt élők sorsát, míg az amerikai kimenetele csak közvetve, de itt is érezteti majd a hatását.
Sokan vélik úgy, hogy a járvány utáni világot már szigorúbb korlátozások fogják jellemezni. Ez azonban csak előrejelzés, és egyelőre csupán egyfajta jóslatként tekinthetünk rá. A kialakult helyzet azonban rámutatott arra, hogy a jövőben talán még több állami forrást kell az egészségügyi rendszerre fordítani. A világ fejlettebb részében és nálunk is az elöregedés jellemzi a lakosságot. Ebben már hasonlítunk az igazán fejlettekre, ha másban nem is.
Vajon ugyanolyan lesz-e minden, mint korábban? Mennyiben és miben változik a globális világról alkotott felfogásunk, illetve maga a globális rend? A társadalmat és a gazdaságot a koronavírus-járvány sokként érte. A helyzet egyúttal a globális rendszerek működésének is egy olyan vetületét mutatja meg, amelyet eddig nem láthattunk. Lényegében most egyfajta új értelmet kaphat a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan szlogen. A jövőben megnőhet a helyi erőforrásokra alapozott gazdaság jelentősége.
A helyzet azt is megmutatta, hogy az ilyen kihívásoknak csak azok a társadalmak és politikusok tudnak megfelelni, amelyek/akik válságok idején is stratégiában gondolkodnak. A kialakult helyzet pedig azt is jól mutatja, hogy a globális kihívásokra adott válaszok válságok alatt mégsem lehetnek globálisak, hanem csak a társadalmi kereteken belül hajthatóak végre hatékonyan. Aki az utóbbi időben olvasott cikkeket a koronavírussal kapcsolatban, és nyilván sokan tették ezt, az tudja, mennyi — egymással akár szöges ellentétben álló — szakértői vélemény létezik. Ember vagy szakember legyen a talpán, aki képes eldönteni ezek után, hogy mi igaz, mi nem az.
Lehet, hogy a szakembereknek már a közeljövőben sikerül eloszlatniuk ezeket a kételyeket, de lehet, hogy nem. Mindenesetre nyilván senkinek sem lenne jó, ha a globális és vele együtt a lokális bizonytalansági vákuum is sokáig elhúzódna.
Illusztráció (Pixabay.com)
