Alapterülete 3,1 ha, üvegházainak alapterülete pedig 2000 kvadrát. Jelenlegi lokációjára 1849-ben került. Lakcíme: Illés utca 25., Józsefváros.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Füvészkertje bejáratának küszöbét a közelmúltban léptem át először. Egy rendhagyó szoboravató másnapján, mely eseményt a népszerű Viktória-ház amazonasi környezetében tartották meg. A medencében, ahol korábban tündérrózsa pompázott, ez év augusztus 15-e óta Nemecsek Ernő szobra a fő látványosság, Zsigó András fiatal keramikusművész alkotása. Mint ismeretes, Molnár Ferenc írónk A Pál utcai fiúk című ifjúsági regényében, mely első ízben 1907-ben jelent meg, azóta pedig szinte valamennyi nyelvre lefordíttatott, a főhős éppen ebben a medencében „fürdettetik meg”. Számára végzetes kimenetellel. És hogy megérte-e egyáltalán ekkora áldozatot hozni? A zsenge diákkoromban kötelezőként megjelölt házi olvasmány elolvasása után többszörösen visszatérő kérdés maradt ez bennem. Mi több, felnőtté cseperedésemmel egyre inkább erősödő. Aztán végül nálam is bekattant. Az igazságtalanul árulónak bélyegzett, ebből adódóan pedig nevét társai által csupa kisbetűvel leírt, pellengérre állított, tiszta szívű gyermek csak így tisztázhatta önmagát. Bátorsággal és kitartással, szelídséggel és alázattal. Akadályt nem ismerő elszántsággal és hűséggel! A Grundért. A jelenkor embereinek is követendő példaképül…

A szerző felvételei

A Füvészkertben mintegy 8500 növényféleség található. Az 1865-ben épült műemlék Pálmaház és a 2010-ben felújított Bemutatóház a trópusi, szubtrópusi növények, pálmák, orchideák, broméliák, kaktuszok és pozsgások gyűjteményeinek ad otthont. A kert barokk kori központi épülete — a Festetics család egykori vadászkastélya — 1802-ben nyerte el mai formáját. Jelenleg szintén műemlék. Az arborétum több mint 1200 fa- és cserjefajt mutat be, a sziklakert az európai magashegyek növényeinek sokféleségéből ad ízelítőt. A kert különleges növénye az Ausztráliában őshonos, természetes állományában csak néhány száz egyedet számláló, úgynevezett élő kövület növény, a Wollemia nobilis, azaz sárkányfenyő, melynek ősei már az őshüllők korában is éltek.

Az ELTE Füvészkertje számos művelődési jellegű esemény helyszíne is. Ez év júniusában, júliusában, augusztusában és októberében a Nemecsek-szobor elkészítését is védnökölő Füvészkert Alapítvány szervezésében nemzetközi gitáresteket tűztek programra.

Budapest főváros nagynevű botanikus kertje, melynek lényegében már a XIX. században európai hírneve volt, 1960 óta fokozottan védett természetvédelmi terület. Jelenünkben a Duna—Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának jogi hatáskörében. A fentebb már említett alapító, Winterl tanár úr halála után, 1807-ben a kert vezetését Kitaibel Pál, a Kárpát-medence természetrajzi feltárásában toronymagasan kiemelkedő magyar polihisztor vette át. Az általuk megkezdett munkák, formai és egyéb tervezések, (át)költöztetések és állandósítások, illetve a gyűjtemények szélesebb körben való népszerűsítése az utánuk jövők elé is követendő igazodási pontokat állított. Az eredeti szándékok és célok mellé a történelem szeszélyes forgandó kereke nemritkán sajnos kevésbé tetszetős koreográfiákat is kreált. A működtetők minden erőfeszítése ellenére „a Kert még az I. világháború előtt (1911-ig) elveszíti eredeti területének kétharmad részét. A regényes hangulatú és szakmai szempontból európahírű Füvészkert területén sorra magaslanak fel a klinikák épületei.”

Majd jöttek „rendre” a világégések, illetve az azokat követő ínséges esztendők.

„1984-ben az elöregedett, régi kis üvegházak helyén korszerű, új bemutatóház épül, majd egy évvel később még egy üvegház, melyben a gyűjtemények gyarapítására és az eladásra szánt növények szaporítása folyik. 1992-től a Botanikus Kert a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének alapító tagja. 1998-tól a Botanikus Kert a Botanic Gardens Conservation International (www.bgci.org) nemzetközi botanikus kerti szervezet tagja. 2001-től a Botanikus Kert az egyetemnek a Természettudományi Kartól független, közvetlenül a rektori vezetés alá tartozó egysége. 2005 szeptemberétől az ELTE Botanikus Kertje a Magyar Örökség díj tulajdonosa, 2006 májusában pedig, mint Kulturális Örökség került védelem alá. 2006-tól az új Felsőoktatási Törvény szerint a Botanikus Kert az Egyetem különleges oktatási egysége, s mint ilyen kedvező távlatoknak néz elébe: a több mint 230 éves múlt szellemének megőrzésével, a jelenlegi nemzetközi elvárásoknak megfelelve kívánja a Botanikus Kert folytatni tevékenységét. A napjainkban világszerte elfogadott meghatározás szerint a korszerű botanikus kert hosszútávon megőrzött, pontosan identifikált élő növényeknek olyan gyűjteménye, mely egyaránt szolgálja az oktatás minden szintjét, a tudományos kutatást, a széleskörű ismeretterjesztést, természetvédelmi és környezetvédelmi nevelést, s a veszélyeztetett fajok megőrzésével, mesterséges szaporításával eredményesen járul hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez.” (Forrás: www.fuveszkert.org)

Záróra idején kisharang is kondul a Füvészkert egyik szegletéből. Nyáridő lévén irodalmi ihletésű barangolásunkat a Tömő, a Nagytemplom, a Pál, a Mária és a Práter utcák érintésével folytatjuk. Néhány gondolat és helyszín erejéig a szomszédos Ferencváros területére is átlépegetve egy csöppet. A jelenleg felújítás alatt lévő Iparművészeti Múzeum szomszédságába. A Hőgyes Endre (a regényben Rákos — a szerző megj.) utca 3. elé, ahol A Pál utcai fiúk főszereplőjének regénybeli lakhelye vala. A szóban forgó épület homlokzatára a Ferencváros Önkormányzata és a Bartók Béla Unitárius Egyházközség által felhelyezett tábla 2016. szeptember 21-e óta Nemecsek Ernő emberi méltóságról és becsületről példát adó cselekedete előtt tiszteleg.

Még több kép!▼