Az Újvidéki Színház az évadot a Kurázsi mama és gyerekei című előadással indítja, melynek az előző évad végén volt a bemutatója, így még nem sokan láthatták — itt a remek alkalom! Utána pedig nagyon gyorsan megérkezik a magyar dráma napja és vele együtt a 23. Vajdasági Magyar Drámaíró Verseny, ahol ismét három vajdasági szerző mérheti össze a tollát a közönség legnagyobb örömére.

Az előző évad úgy zárult, hogy Nagy Botond rendező már elkezdte a munkát a társulattal — Csehov Három nővérének szövegén dolgoztak egész júniusban. A rendező a romániai színjátszás elismert fiatal alkotójának számít, rendszeresen rendez a Bukaresti Nemzeti Színházban is, éppúgy, mint Kolozsváron vagy, mondjuk, Szebenben. Egy nagyon erős vizualitással és meghatározó hangdizájnnal dolgozó rendezőről beszélünk, akinek az eddigi munkássága tartalmaz radikálisan újraértelmezett klasszikusokat és szerzői projektumokat is.

Ez a megkezdett munka folytatódott szeptember 1-jén az Újvidéki Színház falai között, bár — mint mondják — Csehov egy kissé már háttérbe szorult. A munkálatok a nyáron sem álltak le, készült Theodor Niculae díszletterve és Ioana Ungureanu kosztümje, de született egy izgalmas és rendhagyó új adaptáció is a szövegből, melyet Csehov nyomán immár Nagy Botond jegyez (Kali Ágnes dramaturgi segédletével). Ez garantálja, hogy nem egy poros, XIX. század végi, unalmas Három nővért fog látni a színház közönsége, hanem egy ízig-vérig kortárs Csehov-újragondolást, egy 3nővért, melyben Andrej már nem hegedül, hanem filmrendező akar lenni, Moszkva emléke pedig egy már nem létező béke emléke is egyúttal. Különösen izgalmas ezt a koncepciót egy olyan Újvidéken látni, amelyben ezrével nyüzsögnek a Moszkvába visszavágyó oroszok.

A 3nővér bemutatója október 11-én lesz, az Újvidéki Színház társulatából Banka Lívia, László Judit, Figura Terézia, Pongó Gábor, Kőrösi István, Szalai Bence, Crnkovity Gabriella és Német Attila játszanak, s velük dolgozik Mészáros Gábor színművész is, a Kosztolányi Dezső Színház igazgatója.

A szabadkai Népszínház Magyar Társulata új darabot csak az év végén kezd majd próbálni. A megérdemelt nyári pihenő után Szabadka város napjának apropójából a Ki tudja, látsz-e még? című előadással kezdte el a munkát. Az idei évadot egy budapesti vendégjátékkal indítják: Barta Lajos Szerelem című darabját szeptember 13-án a József Attila Színházban láthatja a közönség. Ezután a már repertoáron lévő előadásokkal várják a nagyérdeműt, zenés vígjátékokban, kifinomult komédiákban, klasszikus darabokban és modern drámákban nem lesz hiány. Októbertől a Délvidéki Magyar Színjátszás Napjának rendezvénysorozatáé a főszerep. Igyekeznek ez alkalomból is igazán színes és változatos programmal kedveskedni. Vendégül látják az Újvidéki Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház egy-egy előadását, ellátogat hozzájuk a Vajdasági Amatőr Színjátszók Találkozójának Bambach Róbert-díjas musicalje, a Romeo és Júlia, valamint a KSZFV nyertes csapata is meghívást kapott a rendezvényre, melynek a Népkör Magyar Kulturális Központ ad otthont. Természetesen a Kortárs Vajdasági Magyar Szerzők Felolvasószínháza sem maradhat el, melyet a Kosztolányi Dezső Színház segítségével valósítanak meg. Ezek mellett kiállításon és könyvbemutatón is részt vehetnek az érdeklődők. Mindennek megkoronázása a Pataki-gyűrű díj átadásának gálaestje, melyre nagyszabású műsorral készülnek. A társulat következő produkciója, egyúttal az évad első bemutatójának próbafolyamata a tél folyamán kezdődik. Erről bővebben akkor számolunk be, addig maradjon titok.

A Zentai Magyar Kamaraszínház szeptember 14-én mutatja be Bertolt Brecht Baal című darabját, melyben a különc költő tragikomikus világát ismerhetjük meg. A művet Forgách András fordította, az előadást Anca Bradu romániai rendező állítja színpadra, aki az Újvidéki Színház nézőinek is ismerős lehet: ott egyebek között Ibsen Rosmersholm és Matei Vişniec III. Richárd betiltva című műveit rendezte. A zentai produkció különlegessége, hogy az újvidéki Művészeti Akadémia negyedéves hallgatói is szerepelnek benne, László Sándor és Balázs Áron osztályából. Számukra ez a vizsgaelőadás, pályájuk egyik meghatározó állomása.

A főszerepben Balázs Áron (Baal) látható, mellette Mezei Kinga (Anya, Ekart), Verebes Judit (Sophie), Szilágyi Áron (Johannes, lelkész) és László Sándor (házigazda, lapigazgató, Watzmann) lép színpadra. A társulatot Vilmányi Benett, Virág György, László Roland, Dedovity Tomity Lea, Greguss Lilla, Gusztony Endre, Sadiković Marijo és Bagi Natália egészíti ki. A zenei felvételeken közreműködik Szvetnyik Margit (hegedű), Kálmán Gergely Ferenc (brácsa), Székely Ond (cselló), Ivan Burka (vibrafon).

A látványvilágot Ondraschek Péter díszlet- és jelmeztervező alakította ki, a dramaturg Góli Kornélia, a zeneszerző Mezei Szilárd.

Ez az előadás egy olyan ember szokványos történetéről szól, aki egy pálinkamérésben himnuszt énekel a nyárhoz, anélkül, hogy közönséget keresne magának — továbbá a nyár, a pálinka és az éneklés következményeiről. Baal se nem különösebben komikus, se nem különösebben tragikus természet. Az állatok komolysága van meg benne. Ami a darabot illeti, szerzője a következő tendenciát fedezte fel benne: azt akarja bebizonyítani, hogy az ember hozzájuthat ahhoz, ami jár neki, ha hajlandó megfizetni érte. És akkor is, ha nem hajlandó megfizetni. Vagy amikor éppen megfizet… A darab nem egy vagy több epizód, hanem egy élet története. Eredeti címe ez volt: Baal zabál! Baal táncol!! Baal megvilágosul!!!

S végül, de egyáltalán nem utolsósorban, jöjjön a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, ahol újfent ősbemutatóval kezdődik az új évad. A közönség egy igen mélyenszántó, érzékeny témát feldolgozó dokumentumdrámára számíthat, mely október második felében kerül színre. Molnár Csilla, a szocializmus egyetlen szépségkirálynője alig egy évvel a korona átvétele után vetett véget életének. Halálának okai között sokan vélik felfedezni azt a megalázó folyamatot is, amelyen szépségkirálynőként kellett keresztülmennie, a korszak befolyásos férfijainak játszmáiban. A darab célja, hogy a rendszerváltás előtti Magyarország társadalmi és politikai működését vizsgálja egy személyes történet tükrében. Kiélezve a szocialista erkölcs kettősségére és a kapitalizmus előszelét hordozó szépségverseny ellentmondásaira — miközben a társadalom a „tiszta” magyar szépségért rajongott, a folyamat nem volt mentes a zsarolástól, manipulációtól és kihasználástól. Molnár Csilla története nemcsak egy fiatal lányé, hanem a női test feletti hatalom gyakorlásának és az elnémítás mechanizmusainak is a szimbóluma. A színpadi feldolgozás az archív anyagok, visszaemlékezések és médiamegjelenések alapján rekonstruálja a történéseket. Foglalkozik a korabeli sajtó, a hivatalos propaganda, valamint a női szerepek ellentmondásos megítélésével. Az a cél, hogy mai nézőpontból, de történeti érzékenységgel újraértelmezzék Molnár Csilla sorsát, gyerekkorát, férfiakkal való kapcsolatát, a családjában történő láncszerű tragédiákat. A test, a szépség és a hatalom kapcsolatáról gondolkodnak, igyekeznek feltárni, hogyan válhatott a női test politikai játszma terepévé. Hogyan csúszik át a közösségi elismerés a közösségi megszégyenítésbe? Milyen volt a női sors a ’80-as évek végén — és mit tanulhatunk belőle ma? A produkció a kulturális emlékezet formálására törekszik. Megmutatja, hogyan veszett el egy élet egy olyan rendszerben, ahol a látszat fontosabb volt az igazságnál. A színház eszközei tökéletesek a történet feldolgozására, magát a nézői jelenlétet és a szépségverseny szituációját szeretnék összemosni, ahol mi magunk nézőként pontozunk, döntünk a sorsokról, mint az 1985. évi szépségverseny zsűrije is döntött Csilla és a versenyzők sorsáról, drukkolunk, majd szembesülünk magunkkal. Játsszák: Ágyas Ádám, Búbos Dávid, Kucsov Borisz, Hodik Annabella, Pálfi Ervin m. v., Verebes Andrea. Szöveg: Horváth Panna és Szenteczki Zita, dramaturg: Horváth Panna, látvány: Lázár Helga, zene: Szerda Árpád, koreográfus: Mezei Bence, a rendező munkatársa: Szerda Zsófia, rendező: Szenteczki Zita.

Színházaink tehát ezt az évadot is lendületesen indítják, izgalmas új előadások vannak készülőben, tessék máris lecsapni a jegyekre. Jó színházazást kívánunk.