Az ötlet Sóti Juliban, a Sin Seekas énekesében, frontemberében fogant meg, és milyen jó, hogy ez így történt, hiszen Vajdaságban hasonló programsorozatra még nem igazán volt példa. Most azonban a Róka Fest részeként megszervezték a Róka Textet, ahol egy teljes napon át különféle programok keretében foglalkozhattak dalszövegírással az érdeklődők, zenészek és laikusok.
Ki ír ma még magyarul dalokat? Vajdaságban van-e jövője mindennek? Egy dal legyen instrumentális, vagy kapjon a dallam szöveget? Ha már van szöveg, az elér-e a közönséghez, vagy nem is érdemes a szövegbe energiát fektetni? Angolul írjunk, vagy magyarul? Mi történik, ha nincs miről írnunk? Ilyen s ehhez hasonló kérdéseket jártak körül a résztvevők a Róka Text egy napján.
Hogyan készül el egy szöveg, mit ad annak, aki hallgatja, hogyan lehet az irodalom terápia is, egyszóval a pszichológia, a slam poetry, az irodalom, a zeneszerzés és a hiphop oldaláról is megközelítették a szövegalkotást, mindezt interaktív foglalkozások, beszélgetések formájában. Ahhoz, hogy ezekre valaki jelentkezzen, nem volt szükség előtudásra sem, mindenki számára nyitott volt.
A sort Berényi Emőke irodalomterapeuta indította a Hogyan kapcsolódik a szövegírás a pszichológiával? című foglalkozásával, melyen többek között Kemény Zsófi slammer, költő, rapper egy szövege kapcsán beszéltek a résztvevők önmagukról. Mivel a foglalkozás egyik alapszabálya, hogy mindenki bizalmi körben mondhatja el a gondolatait, ezt tovább nem is részletezném, legyen annyi elég, hogy sokakban nyitogatott ajtókat ez a másfél óra. Az irodalomterápia után a Zenélni Fox nevű dalszerző workshop kezdődött. Ezt Mészáros Péter slam poetry bajnok, Kemény Zsófi költő, rapper és Ruskó Eszter producer, zeneszerző, énekes-dalszerző vezette. Tanulhattunk az alapokról, egy dal felépítéséről, autogén tréningen vehettünk részt, majd miután mindenki kellően elengedett minden benne feltorlódott akadályt, egy free writing (szabad írás) során kerestünk témát, s íródtak lassan a dalszövegkezdemények. Voltak, akik ezt zenébe is öntötték, mások maradtak a szövegnél.
A délután egyik legtömegesebb programja a kerekasztal-beszélgetés volt, melyen vajdasági előadók, zenekarok találkoztak egymással, és diskuráltak egy mélyet a dalszövegírásról. Saját munkásságukból kiindulva vették végig, van-e jó dalszöveg, angolul vagy magyarul születnek-e a szövegek, ki hogyan ír, és mit csinál, ha nem jön az ihlet. Sóti Juli moderátorként vezette fel a témákat, és szólította sorra a zenekarok képviselőit. Mint elmondta, sokkal több zenészt, szövegírót hívott meg, de nem mindenki tudott eljönni.
A Phrenia leginkább angolul ír szöveget, csupán egy-két magyar dal szerepel a zenekar repertoárján. Az énekes, Gordán Julián fontosnak tartja, hogy tudja, miről énekel, hogy beletegye saját érzéseit is, és mindezt hitelesen adja át a közönségnek. A dalokat főleg Sebők Szabolcs és Horváth Péter írja, ám Pásztor Sándor is belekóstolt már ebbe a munkába. Szerintük Vajdaságban a magyar zenekarok egy picit mostohagyermekek, hiszen a magyarországi fesztiválszervezők úgy vannak velük, hogy majd fellépnek Szerbiában, a szerbiaiak pedig, hogy majd hívják őket Magyarországra. Főleg angolul énekelnek, de a magyar dalaik is pozitív fogadtatásban részesültek.
Molnár Tamás, a 2016-ban megszűnt Problems zenekar gitáros-énekese vette át a szót. A zenekar magyar dalokkal lépett fel, de mint mondja, most jött rá, hogy ő maga nem szövegíró, inkább zeneszerző, s jelenleg ott tart, hogy el kell gondolkodnia, mit akar a zenéjével, szövegeivel üzenni, mert szeretne újra zenélni, s az is megtörténhet, hogy szöveg nélküli muzsikával tér vissza a vajdasági zenei szcénára.
Pakai Ákos, a Sjaj & I zenekar basszusgitárosa is a szöveg nélküliek táborát erősítette. A zenekar dalaiban inkább hangok jelennek meg, szavak, esetleg egy-egy mondat, vagyis a szó hagyományos értelmében teljes dalszöveg nem hangzik el, hiszen a pszichedelikus rock inkább a zenével közvetíti azt az érzelmi töltetet, amelybe az, aki hallgatja, bele tudja élni magát, vagyis szöveg nélkül is közli, amit akar. Ákos elmondta, bizonyos zenei stílusok esetében sokszor érzi, hogy addig tudja élvezni, amíg el nem kezdődik az ének. Példának a lakodalmas és a szimfonikus metál zenét hozta fel.
Lakatos Bence zenekara, a Red Apes dalszövegei is angol nyelvűek. Ő arról mesélt, soha nem éreztek késztetést arra, hogy magyar dalokat írjanak, hiszen az internetes zenei megosztóknak köszönhetően angol számokkal több emberhez juthatnak el. Szerinte léteznek olyan dolgok, érzések, amelyeket szavakkal nehéz elmondani, s ezért vannak ott a hangok. Úgy véli, egy rossz szöveg el is tud rontani egy jó dalt, ezért óvatosan kell vele bánni.
Torok Orsi a KurtaUtca citerása, vokalistája. A zenekar jelenleg sajnos nem létezik, pedig jelentős rajongótábora volt, és főleg magyarul szóltak a dalai. Megalakulásakor még szöveg nélküli szerzeményei voltak, később jött be a szöveg. Orsi elmondása szerint nem lehet eldönteni, melyik a jobb, a KurtaUtca a zenei stílusok vegyítésétől volt különleges és jó. Amikor arról kérdezték a zenekart, miről szólnak a számai, a válasz az volt, ezt mindenki maga értelmezze, hiszen egy könyvnek is rengeteg olvasata van. És nem elég csak leírni a dalszöveget, olvasgatni is kell, majd megzenésíteni, mert akkor már másképp szól. Itt is fontos a gyakorlás, írni kell, és írni, mert nem biztos, hogy az ember első dalszövege rögtön jó lesz. Nem kell félni a sikertelenségtől sem, tette hozzá.
Lénárd Róbert rendező, dramaturg, drámaíró is a felszólalók között volt, merthogy ő is ír dalszövegeket, ám egy kicsit másként. Gyakran ír olyan szöveget, amelyben vannak dalszövegek, betétdalok, és hasonló gyakorisággal keresi fel Puskás Zoltán rendező is, hogy írjon neki musicalt. Róbert a saját munkáját alkalmazott dalszövegírásként aposztrofálja, hiszen nem feltétlenül saját lelkéből dolgozik, tudja, ki énekli majd a szerzeményt, van, hogy egy dal arra szolgál, hogy bemutasson egy szereplőt, meséljen, tehát inkább a dramaturgiai munka részeként fogalmazza meg a feladatát dalszövegíróként. Ezt igyekszik közhelyek nélkül megoldani.
Egy friss zenekar, az Act is kapott helyet és szót. Mindig öröm, ha új együttes alakul Vajdaságban, hiszen sokan feladják, mert nem áll mögöttük management, fesztivál vagy klubok, nem kapnak meghívásokat. Az Act szintén magyar dalokat dob a vajdasági zeneipar lábosába. A zenekar indítómotorja Csizmadia Zsolt, a szövegeket Losonc Orsolya írja, aki arról beszélt, hogy eleinte megírt egy angol szöveget, egy mindenkihez szólót, hogy el tudja távolítani magától, de ahogy lassan megismerte a zenekart, rájött, hogy itt megmutathatja magát, és bátran beszélhet a saját hangján. Ekkor kezdett magyar nyelven írni dalszövegeket, mert azokat sokkal inkább érezte a saját érzéseinek, gondolatainak.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a hiphop- és a rapszcéna fiatal képviselői is hozzászóltak a témához. Lackó Árpi — Prá a magyar nyelv változatosságára, sokszínűségére mutatott rá, melyben meg kell találni a jól rezonáló, dinamikus töltetű szavakat, hogy elbeszéljünk egy történetet, érzést. Fontos, hogy a fül számára is jól hangzóak legyenek, mert a rapben a gyorsaság, a ritmika és a hangerő is számít. Szerinte a dalszövegírás nem bonyolult, el kell kezdeni rímekben gondolkozni. Angolul még egyszerűbb, hiszen sok egy szótagú szó van a nyelvben, melyekkel jól lehet játszani a rapdalokban. Ez a forma sokkal szabadabb, az előadónak tömören kell kifejeznie magát. Halász Krisztián — Enzim csatlakozott Árpi gondolataihoz, ő sem érzi bonyolultnak a rapszövegek írását, mint mondta, csak ott kell lenni a pillanatban, és elmondani, rapbe önteni, amiről beszélni szeretnénk. Hozzátette, ő azonban saját magát nem is tartja zenésznek, ezért máshogy áll ehhez a kérdéshez.
A kerekasztalba végül becsatlakozott Berta Csongor — bongor is, akivel flow-ról, elakadásról, írásról, karakteralkotásról beszélgetett Juli. Erről egy későbbi számunkban részletesebben is olvashatnak majd.
A hosszú, tartalmas és hasznos délutánt két koncert zárta le. Fellépett az UNpubLEASHED, azaz Sophie Hard, M3SY és Girl in the mirror (a délutáni dalszövegíró workshop vezetői), akik egy őrületes, performance-nak is beillő, AI-vizuálokkal és közös koreográfiatanulással színesített koncertet adtak, odamondó szövegek, rap, techno és vers kavargott egymással. És hogy teljes legyen az élmény, bongor zárta a Róka Fest és a Róka Text estéjét, szűnni nem tudó energiával uralta le a Róka Tanya színpadát. Ilyen egy jó vasárnap. Lehet, hogy egyszer még jómagam is írok egy dalt? Vagy legalábbis annak a szövegét? Ki tudja. Az eseményt az NKA támogatta.
