NATO-csúcstalálkozót tartottak Varsóban

Kétnapos csúcsértekezletet tartott a NATO Varsóban 28 tagország részvételével. A találkozó legnépesebb küldöttsége az amerikai volt, Barack Obama elnökkel az élen. A tanácskozáson többek között részt vett még Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, illetve Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. Emellett a megfigyelői státusú Montenegró, továbbá Finnország, Svédország, Jordánia és a NATO-vezetésű afganisztáni műveletekben részt vevő országok képviselőit is meghívták az egyes munkaülésekre. Az értekezleten a katonai szövetség keleti és déli szomszédságában tapasztalható fenyegetésekre adandó válaszokat keresték, egyebek között konkretizálták további szövetséges erők kelet-európai telepítését, valamint az Oroszországgal való értelmes párbeszéd folytatásáról vitatkoztak. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszországgal egyelőre nem sikerült létrehozniuk a stratégiai partnerséget, melyet a hidegháború után próbáltak kialakítani, de azért nem is olyan a helyzet, mint a hidegháború idején volt. Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet elnök a tanácskozás után viszont azt jelentette ki, hogy a szövetség a hidegháborútól a valóságos háború felé lépett.

Alakulóban az uniós parti őrség

Az Európai Parlament megszavazta az európai uniós határvédelmi ügynökség és a nemzeti hatóságok erőiből összeállítandó uniós határőrizeti szerv létrehozására vonatkozó határozatot. A Frontex, avagy a megerősített határvédelmi szolgálat az ősszel kezdheti meg működését. Az új ügynökség segítséget nyújt, hogy újra rendeltetésszerűen működhessen a schengeni övezet, illetve az év végéig megszűnhessenek az átmeneti belső határellenőrzések. A Frontex tagállami felajánlások alapján bármikor rendelkezhet 1500 fős személyi állomány és eszközök mozgatásáról, a szükségesnek ítélt területekre való átcsoportosításáról, legfeljebb tíz napon belül. A tagállamok továbbra is megtartják határaik védelmének hatáskörét, szükség és kérés esetén azonban a határ- és a parti őrség öt napon belül meghatározza a megfelelő létszámú stábot, a technikai felszerelést, és támogatást tud nyújtani, hiányosságok esetén idejében be tud avatkozni.

Októberben ismétlik meg az osztrák elnökválasztást

A bécsi alkotmánybíróság úgy határozott, hogy Ausztriában a teljes második forduló megismétlésére van szükség az elnökválasztás kapcsán feltárt szabálytalanságok miatt. A választást október 2-án rendezik meg újra. A voksoláson néhány szavazattal alulmaradt Osztrák Szabadságpárt politikusai elsősorban azt kifogásolták, hogy több szavazókörben idő előtt bontották ki a levélben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokat. Manipulációra viszont nem talált bizonyítékot a taláros testület. Wolfgang Sobotka belügyminiszter szerint azokban a körzetekben, ahol szabálytalanságot észleltek, érdemes volna meghívni az EBESZ választási megfigyelőit. A szociáldemokrata politikussal ebben a kérdésben a konzervatív néppárti Sebastian Kurz külügyminiszter is egyetértett. Christian Kern kancellár azonban nem tartaná szükségesnek a megfigyelők meghívását, ami miatt feszültség alakult ki a két szociáldemokrata politikus között.

Rendőröket gyilkolt egy orvlövész az Egyesült Államokban

Dallasban az afroamerikai közösséget sújtó rendőri erőszak ellen tüntettek, de a megmozdulás tragédiába torkollott, mert egy orvlövész a rendezvényt biztosító rendőrökre támadt. Három a helyszínen életét vesztette, tíz megsérült, majd később a kórházban még ketten meghaltak. A gyilkos a legtöbbjüket hátba lőtte, magaslatról, az egyiket pedig közvetlen közelről, kivégzésszerűen. A tömeggyilkos Micah Johnson volt, akiről kiderült, hogy az egyik közösségi portálon fehérek ellen intézett kirohanásokat, különösen egy-egy rendőri túlkapás után. Johnsont a mészárlás után lelőtték. Az orvtámadás miatt Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke egy nappal korábban fejezte be európai útját, hogy Dallasba utazzon.

Dél-Korea hangszórókat vetett be Észak-Korea ellen

Dél-Korea hangszórókkal próbál harcot vívni északi szomszédja ellen. A távol-keleti ország az év végéig megduplázza a propagandabeszédeket ontó hangosbemondókat az Észak-Koreával közös határán — válaszul Phenjan legújabb rakétatesztjére. A tervek szerint a két ország közötti demilitarizált övezetben felállított tíz hangosbemondó mellé további tizenegy eszközt telepítenek, melyet elsősorban az észak-koreai rezsim elleni propagandacélokra használnak, de a hangosbemondókból időnként dél-koreai popslágerek is szólnak. A dél-koreai hadsereg tudomása szerint megfelelő szélben az üzeneteket a határtól több mint tíz kilométerre is lehet hallani. A hangosbemondókat tavaly augusztusban telepítették a határra, miután feltehetőleg az északi rezsim által elhelyezett aknák megsebesítettek két dél-koreai katonát.

Véget ért a ramadán, kezdődhet az ünnep

Június elejétől egy hónapon át böjtölt a muszlim világ. Több mint másfél milliárd muszlim emlékezett meg róla, hogy Allah kinyilatkoztatta akaratát, azaz a Koránt Mohamed profétának. A próféta ekkor elvonult elmélkedni és böjtölni, ezért teszik ezt azóta is a követői. A böjti hónapot, azaz a ramadánt háromnapos ünnep, az íd al-fítr követi. E három nap alatt a muszlimok felveszik legszebb ruháikat, imádkoznak, felkeresik a temetőket, hogy elhunyt családtagjaikra és barátaikra emlékezzenek, valamint meglátogatják rokonaikat, barátaikat. Az idei ramadán azonban egy cseppet sem volt békés. Bangladestől Bagdadon, Jeruzsálemen és Isztambulon át egészen Párizsig dördültek el lövések vagy robbantak bombák Allah nevében. Még Medinában, az iszlám világ második legszentebb városában is öngyilkos merényletet hajtottak végre. Egy terrorista a próféta mecsetjénél, Mohamed sírhelyénél repítette levegőbe magát egy parkolóban, két biztonsági embert rántva magával a halálba.

Nyitókép: pixabay.com