Forrongó Kuba
Talpai Lóránt
2021.08.06.
LXXVI. évf. 31. szám
Forrongó Kuba

Az utóbbi hetekben olyan dolgok történtek Kubában, amilyenekre legalább három évtizede nem volt példa. Tömegek jelentek meg Havanna utcáin, és jelentős tüntetéssorozat kezdődött. De mi is történik valójában a szigetországban? Dr. Lénárt András, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének adjunktusa értékelte a helyzetet.

* Mi a legfőbb oka az emberek elégedetlenségének?

— Legutóbb 1994-ben láthattunk a kubai utcákon ilyen méretű tiltakozást, amikor a legfőbb gazdasági és politikai támasz, a Szovjetunió összeomlása után a karibi országban elviselhetetlen méreteket öltött a nélkülözés. Ennek Fidel Castro a rendvédelmi szervek bevetésével vetett véget, és azóta nem tapasztalhattak hasonlót. Akkor Castro engedélyezte, hogy 35 000 kubai elhagyja a hazáját, a többség az Egyesült Államokba távozott, elsősorban a rendszerrel elégedetlenek, a politikai ellenfelek és a bűnözők is. Most azonban más a helyzet. Mindenekelőtt a fiatalabb nemzedék tagjai vettek részt a tiltakozásokon, akik már nem hiszik el, hogy ez a létező legcsodálatosabb élet, valamint számukra nem megoldás az sem, hogy külföldre menjenek. Ők a hazájukban szeretnének élni, de olyan körülmények között, amelyeket méltónak éreznek. És ezt a jelenlegi helyzetben nem tartják elképzelhetőnek. A gazdasági válság és az egészségügyi vészhelyzet mellett megjelentek politikai szólamok is, olyan követelések, amelyek a demokratizálódáshoz kapcsolódnak, mindez tüntetések, zavargások közepette. Erre nem volt felkészülve a hatalom, ezért hevesen, erőszakkal reagált. Az elmúlt másfél évben több latin-amerikai országban (Chile, Kolumbia, Peru, Venezuela, Haiti) utcára vonultak a rendszer működésével elégedetlen tüntetők, ez is adhatott egy impulzust a kubaiak számára.


Dr. Lénárt András

* Szakértők szerint a jelenlegi társadalmi düh már évtizedek óta érlelődött, csak az volt a kérdés, hogy az elégedetlenség mértéke mikor lépi át az emberek tűréshatárát. Csakis a negatív gazdasági folyamatok és a világjárvány áll a háttérben, vagy ennél jóval összetettebb a jelenlegi kubai helyzet?

— 2021 tavaszán új helyzet állt elő. Már a Castro család egyik tagja sem vesz részt az ország vezetésében. Elveszett az a „varázserő”, amely 1959 óta egyben tartja a forradalmi Kubát. Ehhez persze hozzájárulnak egyéb tényezők is. Bármilyen politikai és gazdasági reformokba kezdett bele a vezetőség az elmúlt évtizedben, az nem volt elegendő ahhoz, hogy valódi pozitív változások következzenek be. A halmozódó feszültségek és ellentétek most kerültek robbanáshoz közeli állapotba. Ehhez szükség volt arra, hogy a kubaiak új generációjának egy része már ne fogadja el fenntartások nélkül a helyzetet, valamint az elmúlt években növekedett az országban az internet-hozzáférés, így világosabb képük lett a külvilágról, és jóval könnyebben tudtak szerveződni. A COVID miatt előállt és egyre súlyosbodó egészségügyi krízis, az ennek következményeként az ország fő bevételi forrását adó turizmus összeomlása, az állandósult gyógyszer- és élelmiszerhiány, az ismét egyre gyakoribbá váló áramkimaradások, valamint az amerikaiak által fenntartott szankciók mellé mindezek újabb elemeket adtak hozzá. A mostani tiltakozások közvetlen előzménye a 2020 végén elindult Haza és Élet elnevezésű tiltakozás volt, melyet fiatalok, elsősorban a kubai művészvilág képviselői indítottak el. Az elnevezés nem véletlen. A kubai forradalom jelmondata ma is a Haza vagy halál, de a fiatalok szerint a haza mellé az életet kell társítani és követelni.

* Huszonhat év után szűnt meg a latin-amerikai országban a kettős valutarendszer, ami jelentős mértékű inflációt is okozhat. Mindez hosszú távon csak mélyítheti a válságot?

— Ha mélyreható gazdasági reformok kísérték volna a valutarendszert érintő változásokat, akkor történhettek volna pozitív módosulások. Ez azonban nem valósult meg. A megmaradt egyetlen kubai pesóért jelenleg az alapélelmiszereket is csak nehezen lehet beszerezni többórás sorban állás után, vagy már úgy sem.

* Az Egyesült Államok és Kuba mindenkori viszonya az egyik legfontosabb fokmérő, illetve tényező a szóban forgó térségen belül. Jelenleg milyen a két ország közötti viszonyrendszer, és Washington hogyan tekint a havannai eseményekre, főként annak tükrében, hogy Miguel Díaz-Canel kubai elnök az Egyesült Államok által bevezetett gazdasági szankciókat okolta a demonstrációkért?

— A ’60-as évek eleje óta amerikai embargó áll fenn Kubával szemben, a vonatkozó törvényeket pedig az amerikai elnökök folyamatosan szigorították. Ezt a politikát a világ nagy része elítéli. Alapélelmiszerek, gyógyszerek és pénzküldemények áthatolhattak ezen a gazdasági-politikai blokádon, de a kapcsolat folyamatosan feszült és ellenséges volt. Barack Obama elnök idején a két ország között elindult a közeledés, Donald Trump viszont ezt nem egyszerűen a visszájára fordította, de súlyosbította is. Számos intézkedés mellett megtiltotta, hogy az USA-ban élő kubaiak pénzt küldhessenek haza a rokonaiknak, márpedig ez sok esetben szó szerint élet-halál kérdése a kubai családok számára. Számítani lehetett rá, hogy Joe Biden változtat ezen, és visszatér az Obama-irányvonalhoz, de nem így történt, eddig nem foglalkozott érdemben Kubával. Persze elítélte a kubai kormány tüntetők elleni, erőszakos fellépését, továbbá támogatásáról biztosította a tiltakozókat, szankciókat vetett ki a kubai fegyveres erőket irányító miniszter külföldi érdekeltségeire, és további intézkedéseket is ígért. De Biden ezzel inkább csak rontani fog a helyzeten, mert ismét megmerevedik az USA—Kuba-szembenállás. Az amerikai embargó feloldása, vagy legalább a pénzküldemények újbóli engedélyezése, segítene valamennyit a kubai társadalom helyzetén, de ez egyelőre nincs napirenden. A Demokrata Párt balszárnya követeli a Kuba-politika lazítását, míg más demokraták és a republikánusok ragaszkodnak a keménykezű politikához, továbbá a kubai emigránsok lobbitevékenysége is lényeges, akik szintén a szankciók fenntartása mellett állnak ki, a szavazatuknak pedig a választásokon is nagy súlya van.


Fotó: MTI

* Elképzelhető, hogy hamarosan eljöhet a kubai ellenzék ideje? Végleg belefáradtak az emberek a hatvan éve tartó egyeduralmi rendszerbe, vagy egyáltalán nem ilyen egyértelmű a kép? A nyugati világ valójában sohasem értette a kubai életformát, ott mindig is egészen máshogy gondolkodtak az emberek, hogyan lehetne ezt a gondolkodásmódot jellemezni?

— Ahogyan említettem, nagyon feszült a helyzet, de még nincs valódi robbanás, és nem biztos, hogy a közeljövőben eljön a változás. Díaz-Canel elnök felhívására a kubai forradalom védelmében fellépő tömegek szintén nagy létszámban jelentek meg az utcán, és még nem tartunk ott, hogy a kubai társadalom döntő hányada a vezetői ellen forduljon. Az ellentétes véleményeket hatvankét éve elnyomják, mindent a forradalom határoz meg, ez a mindennapok része, a rendet a fegyveres erők szavatolják. A tüntetők közül több százan letartóztatásban várnak a tárgyalásukra, gyorsított eljárásban ítélik őket 10-12 hónapos börtönbüntetésre, ismét korlátozzák az internet-hozzáférést. A romokban heverő gazdaság miatt a helyzet most a korábbiaknál is súlyosabb, és nem látni a kiutat. Ellentétben a ’90-es évekkel, az összeomlás szélén álló Venezuela most nem tud segíteni, Kína növekvő támogatása egy ideig még fenntarthatná a rendszert, de annak volumene nem elegendő. A nép szembeszállhat a hatalommal, de az vérontásba torkollna, mert a kubai kormány nem adja jelét annak, hogy nyitott volna valódi változásokra, csak kisebb engedményeket tesz. A békés és konszenzus alapján történő rendszerváltás lehetősége nem látszik, de közeleg az összeomlás.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..