A dolgok mostani állása szerint nem lesz nyári uborkaszezon a szerb közéletben, politikában és gazdaságban. Naponta érkeznek a hírek a szerb gazdaság súlyos helyzetéről, az újabbnál újabb árdrágításról. Az ország külpolitikai helyzete sem nevezhető kedvezőnek, s egyre több jel utal arra is, hogy decemberben előre hozott választások lesznek.
Milliárdokat utalnak haza
A külföldön dolgozó szerbiai származásúak tavaly 3,66 milliárd dollárt utaltak haza. Ebből 2,82 milliárd európai országokból érkezett. Ez az összeg a szerb GDP 10 százalékát teszi ki. A legnagyobb pénzek egyébként Ausztriából, Hollandiából és Németországból érkeztek. (Beta)
Félmilliónál is többen
Szerbiában jelenleg 650 000 munkavállaló késve kapja meg a fizetését. Mintegy 50 000-re tehető azoknak a száma, akik évek óta várnak a havi járandóságukra. Mindössze 17 000 olyan magánvállalat van az országban, amely rendszeresen utalja át a dolgozóknak a havi jövedelmet. A számlák azonban minden hónapban idejében megérkeznek, ezek törlesztése viszont csaknem 700 000 embernek okoz súlyos gondot. Nagyon sokan adósságspirálba is kerültek, s egyre kevesebben tudják használni a számlák törlesztésére az úgynevezett megengedett mínuszt. Az országban a hitelek visszafizetésével is gondok vannak, minden tizennegyedik polgár egyáltalán nem tud eleget tenni kötelezettségének (Večernje novosti)
Drágulnak az üdítők, emelkedik az áram ára is
Az IMF-fel megkötött szerződés első revíziója során a szerb kormány arra vállalt kötelezettséget, hogy növeli az üdítőitalok utáni adót, valamint hogy az elkövetkező két évben tovább fogja drágítani az áram árát. Ezzel kapcsolatban egyébként a napokban a szerb parlament 4,5 százalékos drágítást szavazott meg, illetve egy 12 százalékos illetéket is. (Blic)
Nem értik
A szerb kormány a múlt héten az ENSZ Tanácsának tagjaihoz intézett levelében kifejtette Belgrád álláspontját a készülő Srebrenica-határozattal kapcsolatban. A rezolúciót brit javaslatra terjesztik elő. Belgrád szerint a dokumentum a régió destabilizálódását fogja eredményezni, illetve a szerbiai politikai folyamatokra nézve is negatív hatással lesz. Éppen ezért „Szerbia nem is érti a határozat célját” — olvasható a megküldött levélben. (Tanjug)
Orić esete nagy tapasztalat Szerbiának
Naser Orićot, a srebrenicai bosnyák alakulatok egykori parancsnokát a svájci hatóságok Bosznia-Hercegovinának adták ki a múlt héten. Szerbia 2014-ben háborús bűnök elkövetésével vádolta meg, és nemzetközi körözést adott ki ellene. A svájci döntés után Aleksandar Vučić rendkívüli sajtótájékoztatót tartott. A miniszterelnök meglehetősen indulatosan tette fel a kérdést a nemzetközi közösségnek, hogy mégis ki fogja visszaadni az életét annak a több tízezer meggyilkolt szerbnek, akit Orić erői mészároltak le. Vučić azt is kijelentette, személy szerint nagyon büszke rá, hogy „mi üldözzük azokat a szerbeket, akik más nemzetiségűeket gyilkoltak meg, és nem szégyelljük ezt ki is mondani”. (B92)