Folytatódtak a vajdasági kalandok

Folytatódtak a vajdasági kalandok

Május 5-e és 9-e között járta Vajdaságot a Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola hetedikeseinek negyven-egynéhány fős diákküldöttsége, öt felnőtt kíséretében. A korábbi évekhez hasonlatosan ez a portya is a Határtalanul! nevet viselő program által valósulhatott meg, amelynek fővédnöke az anyaországi Emberi Erőforrások Minisztériuma volt.

Magyarország kormánya az idei évben háromszorosára növelte a külhoni magyar tanulmányi diákkirándulások támogatását. Ezáltal is serkentve azt a célt, hogy néhány éven belül ne lehessen olyan magyar iskolás, aki úgy végzi el a nyolc osztályt, hogy ne járt volna állami támogatással legalább egyszer külhoni, magyar lakta területen. Arról, hogy valójában mekkora értékű ez az „otthonról haza” projektum, a torontálvásárhelyi felsős diákok is meggyőződhettek. Számukra sajnos továbbra sem adatik meg az a lehetőség, hogy tanintézményi keretek között jómaguk is aktív részesei lehessenek efféle körutaknak — leszámítva idősebb társaiknak a 2012. esztendőben, önszorgalomból és önköltségből megvalósított hódmezői „viszontlátogatását”. Maradtak tehát elvarratlan szálak, amelyekkel szükséges lenne foglalkozni az előttünk álló időszakban. Mindkét oldalon. Mert az összetartozásért naponta meg kell küzdeni: nem marad meg önmagától! Egyik oldalon sem. A hódmezővásárhelyi diákok tanulmányi kirándulásának konkrétumairól lapunknak Kovács Szabina „klauzálos” csoportvezető tanárnő nyilatkozott.

— Ötnapos délvidéki kirándulásunk témájául — persze a teljesség igénye nélkül — ezúttal is a magyar történelmi emlékhelyek körbejárását választottuk. Az első napot Szabadkán töltöttük, városnézéssel. Megtekintettünk a Raichle-palotát, a zsinagógát, az Avilai Szent Teréz-templomot. Koszorúztunk Kosztolányi Dezső szobránál, a délután folyamán pedig Palicsra látogattunk. Ott egy Tolnai Ottó-vers tolmácsolása mellé sportvetélkedőt, állatkerti látogatást, illetve a tó vizének rögtönzött vizsgálatát iktattuk be. Első szálláshelyünkre, Zentára az esti órákban érkeztünk meg. A második napot a helyi, Stevan Sremac nevet viselő testvériskolánk diákjaival töltöttük el, érdekes sport- és műveltségi programokban megmártózva. Koszorút helyeztünk el a zentai csata emlékművénél, és az esti, Tisza-parti sétát sem hagytuk ki. Péterváradon a katakombákban és a hadimúzeumban kaptunk tárlatvezetést. Torontálvásárhelyre — amellyel városunk nemcsak testvérvárosi kapcsolatot ápol, de személyes, egyre szorosabbra fonódó baráti szálakon keresztül a két település civil szférái is közelebb kerültek egymáshoz — körutunk negyedik napján érkeztünk.

Debellácson a házigazda szerepét hivatalosan a helyi Moša Pijade Elemi Iskola hetedikesei vállalták magukra osztályfőnökük, Győri-Lukács Éva tanárnő koordinálásával. Felvezetőként számítógépes bemutatót tartottak a falu múltjáról és a jelenéről. Egyúttal felvázolva az egykoron virágzó nagyközség jövőképét is, amelynek egyik tartópillére maga az iskola, pontosabban annak tanulói. A diáksereget a régmúlt idők tárgyainak világában, a Helytörténeti Múzeumban annak megálmodója és létrehívója, Széchenyi Jolán nyugalmazott tanárnő kalauzolta. A 215. évében járó református gyülekezet 1838-ban épített templomának történetét Lilinger György presbiter úr ismertette. A templomkertben megejtett kopjafa-koszorúzás pillanatai előtt Gyulai Pál A hősök sírja című költeménye hangzott el. Ezt követte a Sportcsarnokban megtartott ötletes ügyességi verseny és a kihagyhatatlan focirangadó, valamint a késő délutáni táncmulatság az iskola előcsarnokában, egy megkésett vásárhelyi népdalcsokorral felvezetve. Értesüléseink szerint a hódmezői diáksereg portyájának utolsó napját Nándorfehérvár és Versec bejárása, továbbá a Delibláti-homokpuszta érintése tette teljessé. Megannyi fotóval és kötelező útinaplójegyzettel is feltarisznyázva. Önmaguk, az otthoniak s az utánuk érkező generációk számára.

— Nagyon sok gyereknek ez az első, nemritkán az egyetlen lehetőség külföldre látogatni, más kultúrával ismerkedni — tette hozzá a pedagógus. —  A programban részt vevő tanulók kiválasztásának kritériumai közül kiemelt szempont a (halmozottan) hátrányos helyzet, a sajátos nevelési igény, az etnikai vagy vallási kisebbséghez való tartozás. Jelentősen nyom a latban továbbá a kiválasztott diákok tanulmányi teljesítménye, sporteredménye, közösségi tevékenysége. Az út során formálódik a személyiségük, fejlődnek a szociális kompetenciáik, nő az esélyegyenlőségük. A kiutazást hosszas, kötelező szakmai felkészülés előzi meg. A kísérő pedagógusok legalább három előkészítő órát tartanak a részt vevő diákoknak, megkülönböztetett figyelemmel vázolva fel a külhoni magyarság létszámát, kialakulásának történelmi, trianoni hátterét. Prezentációkkal elegy tanári előadásokon „jön képbe” a bejárni kívánt vajdasági területek és települések földrajza, történelme, nevezetességei és látnivalói. Az elméletben, illetve a terepen elsajátított ismereteket teszt formájában kérjük számon diákjainktól. Természetesen önmagunkból is készülünk. A „hagyománycsere” programrészhez diákjaink Hódmezővásárhely és környéke nevezetességeiből készítenek bemutatót, illetve egy-egy csokorra valót gazdag népdalhagyományunkból. A tanulók a kirándulás során pontokat szerezhetnek a kísérő tanároktól a totók, feladatlapok, kvízek, feladványok stb. megoldása révén, továbbá etikus, udvarias, példás magaviseletért, valamint az előzetes felkészülésekkel. A pontszerzőket az utolsó napon rangsoroljuk, díjazzuk.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Folytatódtak a vajdasági kalandok
Bánáti Újság
Folytatódtak a vajdasági kalandok
Bánáti Újság
Facebook

Támogatóink