A szeptemberi, kiadós csapadék fontosságát hangsúlyozta Bata Erzsébet, a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke, aki maga is termelő, és azt is megjegyezte, hogy már két hónapja egy csepp sem hullott, ami viszont aggasztó.

— A vetések túlnyomó többsége kikelt, ami a csapadékon kívül a termelőknek is köszönhető, a megmunkálás alkalmával ugyanis korszerű gépeikkel le tudták zárni a talajt, mely semmit sem veszített a nedveségéből. A határt járva olyan sávokat és foltokat is találhatunk a földeken, ahol még nem bújt ki a gabona, vagyis vagy csírájában elpusztult, vagy a talajban várja a nedvességet. Távolról a táblák elég jót mutatnak, nem lesznek azonban kifogástalanok a vetések. A napokban láttam egy-két traktort vetőgéppel közlekedni, tehát még vetnek a termelők. Valószínűleg búzát, a többi kultúrnövényt ugyanis már korábban földbe kellett juttatni, csak a búzát lehet ilyen későn elvetni, az október végéig terjedő optimális vetési időből alaposan kicsúszva. A termelők hozzászoktak az enyhe, őszi időjáráshoz, az idei november azonban a szokásosnál hidegebb, ami leállította a kelési stádiumban lévő növények fejlődését. Nagy szükség lenne további csapadékra, mert a búzának még csak a szálai látszanak, a telet azonban bebokrosodott állapotban kellene várnia. A talaj előkészítését nem egyformán végezték a termelők. Nagy részük takarékoskodott az üzemanyaggal és a befektetésekkel, fémzárolt vetőmagot kevesen vásároltak, a gabona ára ugyanis nagyon alacsony, a vetőmag és a műtrágya ára pedig felszökött a csillagos égig. Amint biztossá vált, hogy a fémzárolt vetőmagra vonatkozó 10 000 dináros minisztériumi támogatásból lesz valami, azonnal felment a műtrágya és a vetőmag ára is. Sokan a padlásról vetettek, habár tudatában vannak annak, hogy a mag csak akkor jó minőségű, ha előbb kiszelektálják és becsávázzák. Ezt a munkát elvégezték a termelők — mondta Bata Erzsébet.

Bata Erzsébet

A növényzet akkor egészséges, ha egyöntetű a kelés, a fejlődés, a virágzás, a szemképződés, legyen szó kukoricáról, búzáról vagy repcéről. A termelők megtették, amit tudtak, sorsuk már az időjárás kezében van. A repcét a szeptemberi csapadék után vetették a gazdák, amikor már be tudták munkálni a földet. Az időben elvetett repcetáblák túlerősödtek, és fennállt a veszély, hogy az enyhe időjárás eltolódásával a tél beállta előtt virágbimbót hoznak. A fejlődést a hideg időjárás megállította, és a repcetáblák kielégítő állapotban várják a telet. A haszonnövények ára alacsony: a búzát 20 dinárért értékesíthetik a termelők, a kukorica ára 17-18 dinár körül alakul, a napraforgóért pedig alig több mint 30 dinárt fizetnek.

— Az európai tőzsdén valamelyest megindult a gabonakereskedelem. A termelők várják a fémzárolt vetőmagokra vonatkozó 10 000 dináros támogatás kifizetését, mely egyfajta elsősegélynyújtás a gazdák felé a szárazság okozta károk enyhítésére. A támogatás haszonrésszé alakul át, így a termelők pozitív nullával zárnák az évet. Egyes gazdaszervezetek nem fogadták el a 10 000 dináros támogatást, mivel ők még júliusban aláírták a 17 000 dináros állami támogatásról szóló szerződést, melyhez ragaszkodtak. A minisztérium az elmúlt évben nyilvántartásba vett összhektár alapján számlaigazolás nélkül utalja át a termelőknek a vetőmagra vonatkozó 10 000 dináros támogatást. Ha maradt volna a 17 000 dináros egyezség, akkor a támogatást csak a számlával bíró területekre adták volna, sok gazdálkodó viszont halasztott fizetésre vásárolt vetőmagot a magházaktól és a forgalmazóktól, ezért nincs számlája. Ezek a termelők csak most jutnának számlához, a minisztérium pedig ezután számolná el, ami legalább fél évet venne igénybe. A kifizetés állítólag elkezdődött, habár én egyetlen termelőtől sem hallottam, hogy megérkezett volna a pénz a folyószámlájára. Községünkben a tavalyinál kevesebb területen vetettek búzát és árpát, a repcével bevetett területek nagysága viszont valamelyest nőtt — hangsúlyozta Bata Erzsébet, hozzáfűzve, hogy a jószágtenyésztés hanyatlása miatt egyre kevesebb az istállótrágya, mely a talaj számára rendkívül fontos.

A szeptemberi csapadék Zenta községben elsősorban a repcevetésre érkezett a lehető legjobbkor, hiszen ennyire egyöntetű kelést már régen láttak a gazdák. A repce után megkezdődött a búza vetése.

— A termelők elég kis költségvetéssel terveztek, alacsony jövedelemmel tudtak számolni, ezért mindenki alaposan fontolóra vette, mit csináljon. Sokan az őszi gabonák mellett döntöttek, mert télen várhatóan elegendő csapadékhoz jut a növény, és bizonyos mennyiségű termést valószínűleg hoz. A vetőmagárak nagyon magasak, a magházak 60-70 dinárt kérnek a hibrid búzamagokért, amit nagyon kevés termelő engedhet meg magának, így a legtöbben padlásról vetettek. A szezon sörárpával indult, ennél a haszonnövénynél ugyanis minimális műtrágyamennyiséggel is bizonyos terméshozam érhető el. A zentai határban ennyi árpavetés az elmúlt években nem volt, persze a legtöbben azért a búza mellett döntöttek. A Žita Srbije adatai szerint az országban 600 000 hektár területen vetettek búzát, viszont szerintem ez a mennyiség sokkal nagyobb, mert az autóúton haladva látható, hogy a termőföldek legalább 60-70%-a őszi kalászosokkal van bevetve — mondta Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke.

Kobrehel Ervin

A gazdakör is a 10 000 dinár azonnali kifizetését tartotta a legjobb megoldásnak, hiszen a termelők ezzel az összeggel valamelyest enyhíteni tudják a családi kasszában fellépett költségvetési hiányt, és nem kell várniuk több mint egy évet a 17 000 dinár kifizetésére.

— A minisztérium szerint a kifizetések megkezdődtek. A falugazdász-hálózaton keresztül látjuk, hogy a postaládákba érkeznek a végzések, melyeket elektronikusan kell átvenni, és utána indul a kifizetési folyamat. Bízom benne, hogy azon gazdaságok számára, amelyek elkapták a hektáronkénti támogatást, a 10 000 dinár az idén lesz kifizetve — mondta Kobrehel Ervin.

A pénz bármelyik pillanatban megérkezhet a gazdák számlájára, és sokat segít nekik, hiszen a befektetések nagyok, így minden dinárnak megvan a helye.

Kikelt búza a magyarkanizsai határban