Fókuszban Magyarország

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Fókuszban Magyarország

Orbán vitt is ajándékot Brüsszelbe meg nem is. Magyar nap volt a múlt kedden Brüsszelben. Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt a Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnökével is: az álláspontok közeledtek, de további tárgyalásokra és egyeztetésekre lesz szükség -- derült ki a kölcsö...

Orbán vitt is ajándékot Brüsszelbe meg nem is. Magyar nap volt a múlt kedden Brüsszelben. Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt a Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnökével is: az álláspontok közeledtek, de további tárgyalásokra és egyeztetésekre lesz szükség -- derült ki a kölcsönösen konstruktívnak minősített megbeszéléseken, melyeken azonban számos kritikus észrevétel is elhangzott. Több kérdésben engedett Orbán Viktor miniszterelnök, de ragaszkodott a jegybank vezetőinek eskütételi kötelezettségéhez és Simor András jegybankelnök fizetésének csökkentéséhez. Azt még mindig nem tudni, mikor indulhat a hiteltárgyalás. Az EP-elnök Martin Schulz szerint Orbán eszes ember, más retorikával él Budapesten és Brüsszelben, de ,,figyelembe kell vennie, hogy az európai vezetők sem ostobák''. Délelőtt az uniós pénzügyminiszterek megerősítették a túlzottdeficit-eljárás folytatását.
Aránytalan támadások érik Orbánt. A magyar kormány politikáját kritizáló nemzetközi újságcikkek véleményével szemben belgiumi magyar professzorok az ellenzék lejárató kampányát gyanítják a Magyarország elleni sajtóbírálatokban; álláspontjuk a La Libre Belgique című brüsszeli napilap véleményoldalán múlt pénteken jelent meg. Az öt professzor (Paul Mandy, Jen Bango, B. Nagy János, Hevesi László és B. Nagy Ottó) szerint az Orbán Viktor miniszterelnök elleni támadások aránytalannak tűnnek. A Belgiumban és Németországban oktató, magyar származású professzorok a jelentősen meggyengült ellenzéktől kiindult lejárató kampányt sejtenek az elmúlt hónapok sajtóbírálatai mögött. A professzorok igazi problémának a gazdasági válságot és a magyar háztartások eladósodottságát tartják. Úgy vélték, ezeknek a problémáknak kellene megjelenniük a nemzetközi sajtóban is, ''a túlzott és a jelenlegi ellenzék által kezdeményezett intézményes vita helyett”. A kormány melletti január 21-i tüntetés ''megmutatta a magyar lakosság igazi arcát” -- áll a cikk zárószavában.
A kormány bárkivel és bármikor kész a párbeszédre. Martonyi János múlt pénteki bejelentése szerint a budapesti kormány célja az, hogy a Magyarország ellen a múlt héten indított európai uniós kötelezettségszegési eljárások lezárásához már azok első szakaszában eljussanak. A magyar diplomácia vezetője az EU-tagországok -- úgynevezett általános uniós ügyek tanácsaként összeült -- brüsszeli külügyminiszteri értekezletét követően beszélt erről, megerősítve, hogy a hivatalos napirendi pontok megtárgyalása után röviden a magyarországi alkotmányos változásokról is szó esett. Elmondta: a miniszteri találkozó ezen részében a rövid elnökségi felvezetőt, a főként a tények ismertetésére szorítkozó európai bizottsági tájékoztatót, valamint az ő hozzászólását követően még a belga Didier Reynders szólalt fel, aki azt kérte, hogy a szóban forgó uniós eljárásokról, azok eredményéről a későbbiekben is kapjanak tájékoztatást. Martonyi János hozzászólásában előtérbe helyezte azt a kormányzati szándékot, hogy a jogsértési eljárásokat még az első szakaszban megoldják. Sajtótájékoztatóján kifejtette: a következő szakasz az lenne, hogy az Európai Bizottság indoklással ellátott véleményt ad ki, amelyben határidőt szab a vitás kérdések rendezésére, és az ügy csak akkor kerül az Európai Bíróság elé, ha a tagállam túllépi a határidőt.
A magyarokkal foglalkoznának a liberálisok. Ezzel egyidejűleg Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője pénteken azt szorgalmazta, hogy tűzzék a jövő hétfői informális EU-csúcstalálkozó napirendjére a magyarországi helyzetet. A flamand liberális politikus -- korábbi belga miniszterelnök -- volt a házigazdája annak a brüsszeli sajtótájékoztatónak, amelyet Konrád György magyar írónak szervezett a liberális EP-frakció.
Orbán: Politikai pályám legnagyobb kihívása előtt állok. Interjút közölt Orbán Viktor miniszterelnökkel a The Wall Street Journal (WSJ) című vezető amerikai gazdasági napilap európai kiadásának múlt csütörtöki száma. Az írás címe szerint Magyarország enyhíti az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni hangnemét. A WSJ alcímben azt emelte ki, hogy Orbán ''felhagy a harcias retorikával”, és közli, hogy kormánya hajlandó egyes törvények és a politikai irány megváltoztatására, a pénzügyi támogatás elnyerése érdekében. Az interjú felvezetőjében a szerzők ''békülékeny hozzáállásnak” minősítették a kormányfő által mondottakat. Idézték Orbán Viktortól azt, hogy még maradtak nézeteltérések, de ő maga derűlátó, és úgy gondolja, hogy ''most már nagyon közel vagyunk a céljainkhoz”. A WSJ szerint Orbán -- a jegybanktörvény módosítására vonatkozó készség kinyilvánításán kívül -- azt is jelezte, hogy ''hajlandó megfontolás tárgyává tenni” az adózással és az államadóssággal kapcsolatos törvényi változtatásokat.
Az IMF nagyon kritikus Magyarországgal szemben. A válságból való kilábalás üteme mérsékelt, és a sérülékenység nagy maradt -- értékeli az IMF Magyarországot a szokásos éves jelentésében. A Valutaalap véleménye meglehetősen kemény, több helyen bírálja a magyar gazdaságpolitikát. Az igazgatóság meglátása szerint a magyar gazdaságpolitika körüli aggodalmak is hozzájárulnak a rossz pénzpiaci hangulathoz, ezért szükséges egy olyan gazdaságpolitikai mix összeállítása, amely helyreállítja a gazdasági kormányzás iránti bizalmat, biztosítja a folyamatban levő kiigazításokat, és erősíti a gazdasági intézményeket. Az IMF bírálja az adórendszert (felveti az egykulcsos adórendszer újragondolásának szükségességét), a munkaügyi politikát, a bankszektorral szembeni lépéseket, sürgeti a Költségvetési Tanács jelentős megerősítését, és a jegybanki függetlenség tiszteletben tartását.
Az egykulcsos adón fog háborúzni a kormány az IMF-fel. Az egykulcsos adó körül várható a legélesebb szembenállás a Nemzetközi Valutaalap és a kormány között a hitelkeretről folytatott tárgyalások során -- legalábbis ez derül ki a legutóbbi nyilatkozatokból. Az elmúlt napokban egyre többször kerül elő az egykulcsos adó kérdése. Ezúttal Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a TV2 péntek reggeli műsorában mondta: nem tartja elképzelhetőnek, hogy a kormány változtat az egykulcsos adón. Pedig a kiszivárgott hírek szerint az IMF az egykulcsos adó módosítását kérte informálisan a kormánytól. Kósa Lajos a péntek reggeli műsorban arról is beszélt, hogy Simor András jegybankelnök esetében kétmillió forintos fizetési plafon nem jelent egzisztenciálisan nyomásgyakorlást. Meglátása szerint számos uniós elv van, amit tiszteletben kell tartani, de sok kérdésben kötözködik is az EU, és ez már kevésbé érthető.
Hazaáruló kijelentései méltatlanná tették Gönczöt a posztra. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Göncz Kinga szocialista EP-képviselő visszahívását követeli, a kisebbik kormánypárt szerint ugyanis a volt külügyminiszter méltatlanná vált a magyar választók képviseletére. A KDNP hétfői közleményében azt írta, hogy a szocialista politikus ''hazaáruló kijelentésével” méltatlanná vált Magyarország képviseletére. Az állásfoglalásban a követelés alátámasztásául idézik Göncz Kingának azt az egyik internetes hírportálon megjelent nyilatkozatát, miszerint ''iszonyú rossz” országunk polgáraként jelen lennie Brüsszelben, ''szeretne végre egy nagyon unalmas országot képviselni az EP-ben, amilyen például Luxemburg”. A kormánypárt felháborítónak tartja, hogy egy ország európai képviselője saját hazájával kapcsolatban ilyen szégyenletes kijelentést tesz. ''Nem gondoljuk, hogy -- az általa egyébiránt unalmasnak vélt -- Luxemburgnak szüksége lenne egy ilyen minősíthetetlen magatartást tanúsító, hazáját becsmérlő politikusra” -- fogalmaztak.
Brüsszel levelet küldött. Az Európai Bizottság csütörtökön levélben szólított fel 13 uniós tagországot, köztük Magyarországot, hogy tegyen lépéseket ''az uniós állatjóléti előírások végrehajtásában tapasztalható hiányosságok felszámolására”, konkrétan tiltsa be a hagyományos ketreces tojótyúktartást. Az irányelv szerint a tojótyúkok immár kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt ''feljavított ketrecekben”, vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. A jogszabály előírja, hogy minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell adni a ketrecben. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék ''biológiai és viselkedésbeli igényeiket”.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Fókuszban Magyarország
Múzsaidéző
  • MTVA
  • 2016.07.18.
  • LXXI. évfolyam 28. szám
Fókuszban Magyarország
Média
  • Csermák Zoltán
  • 2016.07.08.
  • LXXI. évfolyam 27. szám
Facebook

Támogatóink