Fojtogató terhek
RENCSÉNYI Elvira, TÓTH Tibor
2015.03.11.
LXX. évf. 10. szám
Fojtogató terhek

Aleksandar Vučić kormányfő egy esztendővel ezelőtt — a választási kampány finisében — főként az egyéni vállalkozások ösztönzését hangsúlyozta, mivel szerinte ezek a kereskedelmi és kisipari kezdeményezések alkotják egy ország gazdaságának a gerincét. Nem múlik el úgy hét, hogy a kormányfő ne hívná fel a figyelmet a családi vállalkozások fontosságára.

Az ígéretek ellenére azonban gyakran szembesülünk vele, hogy az egykoron sikeres üzletekre, kisvállalkozásokra, cégekre egyik napról a másikra lakat kerül. Az igazság az, hogy az esetek többségében az állam által kirótt adó mértéke lehetetleníti el a vállalkozások működését.

Nulla bevételre is kamat

Az egyik szabadkai utazási iroda éveken át működött, rengeteg ajánlattal, utazási lehetőséggel. Aztán a tulajdonos úgy döntött, bezárja az üzletet.

— Nyolchavi huzavona után végre sikerült megszüntetnem az irodát — mondja a tulajdonos. — Nem volt könnyű, de amikor már a lenullázódott bevétel után is 780 dináros kamatot számítottak fel, akkor azt mondtam: elég! Egyszerűen nem tudtam már tovább fizetni az államnak az adót, melyet akkor is kirótt rám, ha éppen nem vagy csak alig volt forgalmam. Nem számított, mennyi a bevételem, csak érkeztek a csillagászati összegekről szóló befizetési csekkek. Szinte szó szerint megfojtottak az adókkal. Semmivel nem segítették a vállalkozásom indulását, és elképesztően sokat követeltek adó címén. Két alkalmazottam volt, a kiadásaim havonta 1000 euróra rúgtak. Nem tudtam tovább tartani ezt a tempót. A saját gyermekeim voltak az alkalmazottaim, nekik voltam kénytelen felmondani. Ezután még néhány hónapig egyedül dolgoztam, próbáltam „talpra állítani” a céget, de sajnos nem sikerült. Most mindannyian munka nélkül tengődünk. Ilyenkor természetesen nincs sehol az állam, nem érkezik segítség onnan sem, ahová eddig olyan nagy összegeket fizettem. Néha az az érzésem, az állam éppen azt szeretné elérni, hogy az enyémhez hasonló kis magáncégek mielőbb bezárjanak.

Szabó Attila illusztrációja

Napi küzdelem

A másik magánvállalkozónak is mindennap meg kell küzdenie érte, hogy egyáltalán fennmaradhasson a cége. A régi mesterségek műhelyeként bejelentett vállalkozás tulajdonosa havonta 7000 dinár adót fizet az államnak.

— Bejelentett alkalmazottam nincs, a cég megnyitáshoz szükséges szerződés megkötésekor ugyanis hangsúlyozták, hogy kizárólag órabérben alkalmazhatok úgynevezett kisegítő munkásokat. Az ő bérüket a bevételből fizetem, akárcsak az adót és a könyvelőnek járó havi 3000 dinárt is. Ezt a 11 000 dinárt minden hónapban ki kell fizetnem, ha van bevételem, ha nincs. Az állam ugyan felajánlotta a cégünk beindításakor, hogy támogat bennünket 160 000 dinárral, melyet állítólag nem is kell majd visszafizetnünk. De mi nem éltünk ezzel a lehetőséggel, mert sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy az állam semmit nem ad ingyen, vagyis így vagy úgy, de visszaveszi azt, amit adott. Egy korábbi kormányhatározat alapján a hagyományos termékeket előállító vállalkozóknak egyáltalán nem kellene adót fizetniük, de ezt senki sem veszi figyelembe. És ha a kiadásaimhoz hozzáadjuk a különféle rendezvényeken való részvételért kifizetendő helypénzt, akkor ez az összeg hatalmasra nő. A városközpontban tartott négy-öt napos rendezvényen a helypénz 30 000 dinár, ehhez hozzá kell adni az üzemanyagot, a nyersanyagot, a munkaerő és a könyvelő bérét. Nem nehéz kiszámolni, hogy szinte semmi nem marad…

A törvényes előírások szerint

Magánvállalkozást sohasem volt könnyű működtetni, hiszen a különféle adók és járulékok mindig alaposan megnyirbálták a vállalkozó bevételét. Hozzáadottérték-adó (PDV, azaz áfa), a munkások utáni járulék és a nyereségre kirótt adó azok a tételek, amelyekkel egy vállalkozónak számolnia kell.

Bogosavljev Nenad, egy műszaki vizsgáztatással foglalkozó horgosi cég társtulajdonosa, igazgatója elmondta, hogy az elsődleges adózási forma a PDV (áfa), hiszen minden termékre és szolgáltatásra vonatkozik a húszszázalékos adó.

— Egy szolgáltatás esetén a teljes összeg után kell fizetni a húsz százalékot, mivel itt nincs beszerzési érték. Egy terméknél viszont a beszerzési és az eladási érték közötti különbséget adóztatják meg. Egy bizonyos összegű forgalom felett havonta kell fizetni az áfát, alatta azonban a vállalkozó dönti el — a gazdasági év megkezdésekor —, hogy havonta vagy háromhavonta tesz eleget a törvényes kötelezettségének. Én háromhavonta, azaz a januári, a februári és a márciusi adót április 20-áig kell befizetnem — mondja az igazgató.

A cég minden alkalmazott, azaz nemcsak a munkások, hanem a munkáltató után is köteles járulékot fizetni, melynek mértéke az alkalmazottnak folyósított nettó összeg függvényében változik.

— A 30 000 dináros nettó bér csaknem 49 000 dinár bruttó, tehát járulék címén 19 000 dinárt kell befizetnem. Évzáráskor nyereségadó is van, mely korábban tíz százalék volt, tavalytól azonban már tizenöt. A járulékok néhány éve nem változtak. Mi korlátolt felelősségű társaságként vagyunk bejegyezve, ezért számunkra viszonylag kiszámíthatóak az adók, a magánvállalkozók esetében azonban az átalányadó gyakran változik, azaz növekszik. A piaci ellenőrök ritkán látogatnak meg bennünket, az adóellenőrök pedig általában csak célzottan mennek ki egy-egy helyszínre. Ha rendellenességet találnak, akkor a kft. legkisebb büntetése nagyobb, mint egy magánvállalkozóé. Mi mindent a törvényi előírások szerint végzünk, eddig sem volt gondunk, és remélem, ezután is így marad — mondta az igazgató.

Az adó befizetése által juthatunk a saját pénzünkhöz

Környezetvédelmi adó, üzlethelyiségre kirótt adó, forgalmi adó, jövedelemadó — ezek a legjelentősebb adófajták, melyeket a hajdújárási baromfivágóhídnak és húsfeldolgozó üzemnek kell befizetnie az államkasszába.

— A forgalom után havonta 123 000 dinárt adózunk, mely összeg bizony nagynak számít. Minden termék után fizetjük a kötelező forgalmi adót, azaz az áfát, de mivel leszámlázzuk, bizonyos mértékben vissza is kapjuk. A legnagyobb gond, hogy a jövedelem után is kell adózni. Ha fel szeretnénk venni a jövedelmünket, tizenöt százalékos adót vagyunk kötelesek fizetni. Eszerint tehát csakis abban az esetben tudunk hozzájutni a pénzünkhöz, ha adózunk utána. Magasnak tartom a kulcsokat, hiszen mire mindent kiszámolok, leszámlázok, egy szép összeget kapok, melyet minden hónap 15-éig be kell fizetnem forgalmi adó címén. Csakhogy vannak olyan vevőim, akik az átvett árut hónapokig nem fizetik ki. A munkásaink után is fizetünk járulékot. Ha például valaki 22 000 dinárt kap kézhez, akkor nekünk 13 000-et kell fizetnünk utána. Ezt szintén magasnak tartom, hiszen több, mint a fizetés fele. Az adóterhek ellenére lehet fejlődni, de éppen a napokban mondtam a bátyámnak, hogy húzok egy határt, ez így most elég. Évente kell meszelni, a vasból készült korábbi ajtókat ki kellett cserélni speciális anyagból készültekre, és ez mind pénzbe került. Viszont haladni is lehet, hiszen ahogyan mondani szoktam, enni mindig kell — fejezte be a beszélgetést Bajht Szandra, egy hajdújárási baromfivágóhíd és húsfeldolgozó üzem menedzsere.

A vállalkozások élete sem egyszerű. Nemcsak az egyre csökkenő vásárlóerővel kell szembenézniük, hanem a növekvő adókkal, járulékokkal is. És akkor is talpon kell maradniuk, ha saját magukon kívül másra nem számíthatnak.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..