A munka eredményeként a korábban létrehozott Juliska termékcsoport újabb termékekkel bővült, a legújabb katalógusban tizenegy termelő húsz terméke kapott helyet. A projektum vezető partnere a mórahalmi Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft., a kedvezményezett pedig a hajdújárási Ludaspuszta Térségi Társulás.

Ábrahám Csilla, a Ludaspuszta Térségi Társulás elnöke a projektum szerbiai tapasztalatairól beszélt

Ábrahám Csilla projektvezető, a Ludaspuszta Térségi Társulás elnöke a bevezetőjében a projektumról és annak szerbiai tapasztalatairól beszélt. Elmondta, hogy a termékeket minőségbiztosítási folyamatnak vetették alá, vagyis minden egyes árucikket bevizsgáltak. Az eredmények alapján a szakértő egyes termékek technológiai folyamatában bizonyos beavatkozást javasolt, melyet az érintettek végre is hajtottak, és a fogyasztók számára biztonságos, az élelmiszeripari előírásoknak megfelelő terméket kínálnak a piacon.

— A fogyasztókkal szeretnénk minél jobban megismertetni a házi termékeket. A projektumban megvizsgáltuk az emberek vásárlási szokásait, melyek jelentősen megváltoztak az utóbbi időben. Egyre többen a világhálón vásárolnak, hiszen sokan annyira elfoglaltak, hogy nincs idejük kimenni a piacra, és ott beszerezni a termékeket. Ehhez alkalmazkodva létrehoztunk egy online eladási felületet, a www.juliska.eu oldalt, ahol a Juliska termékcsoport termékei megrendelhetőek. Mivel élelmiszerekről van szó, a szállítás külön odafigyelést igényel, hiszen a legtöbb termék csomagolása üvegből készült. Sokat beszélünk a falun való maradásról, de ennek egyik feltétele, hogy a falvakban készült termékeket az emberek tudják értékesíteni. Úgy hiszem, hogy a projektummal jó példával járunk elöl, és több követőnk is akad. Házi termékeket csak az idevonatkozó törvényeket betartva, a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva lehet készíteni. Készek vagyunk a termelőket segíteni ezeknek a kérdéseknek a megoldásában.

A Juliska termékcsoport egy része

Rudics Irma élelmiszeripari technológus az élelmiszerek gyártásához és forgalmazásához szükséges alapinformációkat osztotta meg a jelenlevőkkel.

— Az élelmiszer gyártásához és forgalmazásához a gyártónak meg a forgalmazónak bizonyos törvényes rendelkezéseknek és szabályoknak kell megfelelnie. A gyártó felel azért az élelmiszerért, amelyet készít és forgalmaz. Az élelmiszer-biztonsági kerettörvény mindazokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket az élelmiszert gyártónak kötelező betartania. A jó higiéniai gyakorlat azokat a higiéniai követelményeket foglalja magában, amelyeket be kell tartani a biztonságos élelmiszer előállításához. Az élelmiszert egy külön objektumban kell gyártani, melynek fontos a tisztán tartása, a fertőtlenítése. Ügyelni kell a személyi higiéniára, valamint az előállított termék csomagolásának, tárolásának és szállításának körülményeire. Ahhoz, hogy az elkészült élelmiszer forgalomba kerüljön, szükség van gyártmánylapra, melyet a termék a laboratóriumból kikerülve kaphat meg, és tartalmaznia kell a laboratóriumi eredményeket, az élelmiszer összetételét, egy rövid technológiai leírást, valamint a szavatossági időt. A forgalomba kerülő élelmiszereken címkének is kell lennie.

A Juliska-katalógusban tizenegy termelő húsz terméke kapott helyet

Markó András az online marketingről és eladásról szólt. Megtudtuk tőle, hogy Budapesten több olyan vállalat működik, ahol a házi termékek előfizetés útján rendelhetőek meg. Az online eladás népszerűsítésének elősegítése érdekében több szabadkai intézménnyel is kapcsolatba léptek. Ezzel a vásárlási móddal a fogyasztó időt takaríthat meg, hiszen nem kell kimennie a piacra vagy betérnie a bevásárlóközpontba, a termelő pedig előre tudja, hogy egy bizonyos időszakban mekkora kereslet nyilvánul meg árucikkei iránt.

Güth Máté projektmenedzser a kutatások tapasztalatairól beszámolva elmondta, hogy a tanulmányok elkészítéséhez mindkét országban a helyi agrárgazdasági termékekkel és a közösségi gazdálkodással kapcsolatban megvalósult jó gyakorlatokat használták fel.

— Dániában a közösségi gazdálkodás kitűnően működik, hiszen négy személy ugyanazzal a traktorral műveli a földet. Szövetkezetekben dolgoznak, kihasználják az egymásra épülő és az egymással párhuzamos folyamatokat, aminek eredményeként jobb termékeket állítanak elő, valamint a gazdasági hatékonyságot is növelik. A mezőgazdaságban fontos a helyi íz, és hogy hagyományos termékeket állítsunk elő. Megvizsgáltuk, mi az, ami helyben működik, amit helyben lehet termelni, és erre építettük a modelleket. A régióban dolgozó gazdáknak javaslatokat tudunk tenni, hogy mit termeljenek, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy minél sikeresebbek legyenek.

Termelők, érdeklődők a hajdújárási kultúrotthon nagytermében

Letenyei László szociológus, közgazdász, a projektum ötletgazdája az Agrocraft 2 közösségre tett hatásairól beszélt. A közös brand építésével hat éve foglalkoznak, ez alatt az idő alatt fontos lépések történtek. A projektum keretében meglehetősen sok pénzt fordítanak találkozásokra, konferenciákra, előadásokra.

— Az Európai Unió ezzel a pénzzel tanítani akar, a tanulás pedig igen hosszadalmas folyamat. A konferenciák alatt a résztvevők megtanulták, hogyan lehet egy új, korszerű branddel csatlakozni a piachoz. Határon átnyúló brandet kézműves-agrártermékekre nem lehet létrehozni, viszont Szerbiában és Magyarországon is fel lehet futtatni addig, hogy a házi termékeket gyártók jövedelmet valósítsanak meg. A projektum bizonyos szempontból elérte a célját, hiszen ezekből a házi termékekből ajándékkosarak állíthatóak össze, tehát a termékcsoportot piacra lehet dobni.

A zárókonferencia a Juliska — agrokézművesek Magyarországon és Szerbiában című film vetítésével ért véget.