Zentán, a Tiszavirág Fesztiválon figyeltem fel rájuk, hiszen nagybetűkkel hirdették, hogy cukor-, glutén- és laktózmentes finomságokat, édes és sós ropikat kínálnak.

Beszélgetésünk kezdetén kiderült, hogy a cégalapítás új fejlemény ugyan, de Melinda már tizenkét éve foglalkozik sütéssel. Ügyességét a torták és sütemények, bejglik, sós és édes ropik — közöttük az egészséges változataik —, valamint a friss pékáru nagy választéka bizonyítja. Rendeléseket is vállal eljegyzésekre, lakodalmakra, születésnapokra, családi és céges rendezvényekre, évzárókra stb.

— Egészségügyi középiskolát fejeztem be, megszakításokkal két-három évet dolgoztam a szakmámban, majd később nem volt munkám, én azonban nem szeretem a tétlenkedést. A barátnőim biztatására kezdtem el ezzel foglalkozni, és szerencsére bevált — meséli Melinda. — A férjem pék, és amikor megismerkedtünk, ő is bekapcsolódott ebbe a tevékenységbe, ketten találtuk ki az újításokat, elkezdtünk rendezvényekre járni. Ez a munka sok nemalvással jár, nincs hétvégénk és ünnepnapunk, viszont nagyon szeretjük, jókedvvel dolgozunk, és mindig azon gondolkozunk, mivel kedveskedhetnénk még a vásárlóinknak, akik között nagyon sok az állandó, évek óta visszajáró vevő. A legtöbben már tudják, hogy minden alkalomra kereshetnek bennünket, hiszen igyekszünk eleget tenni a kívánságoknak. 
 

* A cukor-, glutén- és laktózmentes termékeket milyen ötlet alapján és mikor kezdték el készíteni?

— Néhány hónapja vezettük be ezt az újdonságot, mert azt láttuk, hogy van rá igény, a kuncsaftjaink keresik ezeket a termékeket. Első lépésként a teljes kiőrlésű tönkölyliszttel próbálkoztunk, mivel azonban a gluténmentes termékeket is kérték, most már hajdinával is dolgozunk. Elmondhatom, hogy ezeknek a ropiknak — legyenek édesek vagy sósak — nagy sikerük van. Emellett persze hagyományos, fehér liszttel is sütünk. Csaknem harmincféle ropit árusítunk — azért ilyen sokat, hogy a vásárlóinknak legyen miből válogatniuk, és a visszajáró fogyasztóink se unják meg a kínálatunkat. Azt tapasztalom, hogy a fiatalok érdeklődnek az egészséges életmód iránt, az idősebbek viszont kénytelenek ilyen élelmiszereket fogyasztani, mert betegségekkel küzdenek. Sok diabéteszes vásárol nálunk, az ő sugallatukra tértünk át a stevia nevű természetes édesítőszer használatára. Ezeket az új módszereket egyébként nekünk is meg kellett tanulnunk, mert például a steviának, ha a szükségesnél több kerül belőle a süteménybe, kesernyés utóíze lesz. Sokan kedvelik a tönkölybúzából sütött töpörtyűs és túrós pogácsát is, a hajdinával azonban nehéz dolgozni, mert nincs gluténtartalma, és emiatt nehezen áll össze a tészta, viszont szép lassan rájöttünk a különféle fortélyokra. A tojás és az élesztő mellőzése a legújabb újítás, ezt is a vásárlók kérésére alkalmazzuk. Tortát is készítünk a legkülönbözőbb ízlések és igények alapján, továbbá legalább harminc-negyvenféle süteményt. Ezek esetében is próbáljuk felkutatni a minőségi nyersanyagokat, főzött krémjeink vannak, és mindig a hagyományos módszereket, azaz a házias ízeket részesítjük előnyben. Ha szükséges, a sütemények esetében is igyekszünk eleget tenni a különleges igényeknek, például a lúdlábat és a kókuszroládot is meg tudom csinálni glutén-, laktóz-, illetve cukormentesen. Mivel mindent ketten készítünk, megpróbáljuk észszerűen beosztani az időnket. A hét eleje a tartós kekszek ideje, a hétvége közeledtével pedig a torták, krémes sütemények kerülnek előtérbe. Mivel szombaton mindig az adai piacon árulunk, péntek éjjel péksüteményeket gyártunk, hogy korán reggel frissen kínálhassuk őket.

Melinda azt is elmondta, hogy üzlethelyiségük még nincs, terveikben viszont szerepel a megnyitása, habár nem nagyon lenne idejük a boltban tartózkodni.

— Számunkra fontosak a vásárok és a különféle rendezvények, mert ezeken szélesebb körben is megismernek bennünket. Előfordul, hogy valaki ránk telefonál, süssünk neki hájaskiflit, mert Adán vagy a környéken lesz dolga, és eljönne érte. 

* Hájaskiflit? Eszerint régi, klasszikus kalácsokat is vállalnak?

— Hogyne, hiszen ezek megunhatatlanok. A hájaskifli és a töpörtyűs pogácsa a nagymamám receptje alapján készül, és nagyon közkedvelt. Hála Istennek, hogy volt lehetőségem az édesanyámtól meg a nagymamámtól sok mindent megtanulni, sőt, nemcsak tőlük, de a rokonságból, az idősebb háziasszonyoktól is sikerült néhány receptet elkérni. Én egyébként mindig nagyon szerettem sütni-főzni, már gyermekkoromban is a konyhában ügyködtem anyukám mellett. Persze, nekem is volt tanulóidőszakom, amikor még kísérletezgettem. Sohasem felejtem el azt, amikor apukám megkérdezte, mennyibe fog neki kerülni, mire megtanulok sütni.

Olvasóinkat biztatnám, hogy ha valahol ráfutnak Juhász Melindáék pultjára, akkor bátran válogassanak a különleges ropik között. Sajtos, tök- vagy köménymagos hajdinatallér, epres-kókuszos tönkölykeksz, gyömbéres-fahéjas vagy chiamagos-aróniás zabkeksz — ember legyen a talpán, aki könnyen el tudja dönteni, melyiket szeretné megkóstolni. És mindegyik dobozon megtalálható a vajdasági helyi termék védjegy.

A szerző felvételei