Április 26-án volt napra pontosan negyven éve, hogy megtörtént a csernobili atomkatasztrófa. Az erőmű 4-es blokkjában egy kísérlet során a reaktor instabillá vált. Kezelési hibák és konstrukciós problémák miatt hirtelen megugrott a teljesítmény, és két robbanás szétrombolta a reaktort.
A grafit meggyulladt, és a légkörbe hatalmas mennyiségű radioaktív anyag jutott, mely Európa nagy részére szétszóródott. A tüzet napokig próbálták eloltani, végül különféle anyagok ledobásával és a reaktor betonszarkofággal való lezárásával sikerült megfékezni. Dokumentumfilmek, játékfilmek, illetve az HBO nagy sikerű minisorozata is egyéni nézőpontból mutatta be a történteket – olykor keverve a fikciót a valósággal, az események politikai indíttatású eltussolását a civilek vagy a tudósok harcával. De vajon melyek a legfontosabb, Csernobilról szóló filmek?
Csernobil (2019)
„3,6 röntgen, nem nagyszerű, de nem is szörnyű” – a mondat, mely beleégett mindenki agyába, miután megnézte ezt a feszült, nyomasztó és elképesztő igényességgel, minőséggel megalkotott minisorozatot. Különálló történetekből áll – olyan szemtanúk visszaemlékezéseit dolgozták fel, akik túlélték a radioaktív poklot, valamint azokét, akik akkoriban vezető pozíciókat töltöttek be a Szovjetunióban. Az HBO sorozatának alapja a Csernobili ima című dokumentumregény, melynek szerzője Szvetlana Alekszijevics, egy fehérorosz írónő és oknyomozó újságíró, aki több mint negyven éven át gyűjtötte és dolgozta fel a szovjet és posztszovjet térség hétköznapi embereinek történeteit. 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A sorozatban megszólal Valerij Legaszov, a robbanás okait vizsgáló bizottság tagja, Uljana Homjuk atomfizikus, valamint Borisz Scserbina, a kormánybizottság vezetője. Történeteik együtt rajzolják meg az események teljes képét.
Csernobil 1986 (2021)
Ez a film volt az oroszok válasza az HBO minisorozatára, mert enyhén szólva nem voltak elégedettek azzal, ahogyan az amerikaiak elképzelték ezt a katasztrófát, illetve a módot, ahogyan azt a Szovjetunióban kezelték. Egy fiktív tűzoltó, Alexej Karpusin történetét követi a csernobili katasztrófa közvetlen utóhatásai során. A főhőst Danila Kozlovszkij alakítja. A történet szerint Karpusin azért vállalja, hogy likvidátorként dolgozik – vagyis a legveszélyesebb, erősen sugárszennyezett területeken végez mentesítési munkát –, hogy cserébe fiát Svájcba szállítsák kezelésre sugárfertőzés miatt. A valóságban mintegy 600 000 katonát és civilt mozgósítottak likvidátorként, akik gyakran teljesen védtelenül próbálták eltakarítani a radioaktív törmeléket. A film korántsem hibátlan, sőt, szinte egyáltalán nem foglalkozik a szovjet felelősséggel az ügyben – az emberi oldal és a sorsok azonban így is megrendítők.
A csernobili csata (2006)
A Discovery Channel amerikai dokumentumfilmje, melyet joggal tartanak az egyik leglátványosabb és leghitelesebb feldolgozásnak. Az alkotók rengeteg olyan emberrel készítettek interjút, aki részt vett a következmények felszámolásában, köztük a Szovjetunió egykori elnökével, Mihail Gorbacsovval is. A dokumentumfilm a tűzoltók és az erőmű dolgozóinak történetét mutatja be, rávilágítva arra, hogy milyen hatalmas sugárdózis érte a pripjatyi lakosokat és a környező falvakat. Szó van benne a szovjet vezetők kommunikációjáról is, mely még súlyosabbá tette az előző évszázad egyik legnagyobb atomkatasztrófáját.