A szervezet elsődleges célja a tagok érdekeinek védelme volt, illetve az, hogy új ismereteket szerezzenek, és elsajátítsák a korszerű mezőgazdasági technológiákat. Az első ötven év tevékenységét a kiállítások, képzések, jószágbemutatók, versenyek szervezése is jellemezte, viszont a II. világháború végén megpecsételődött az egyesület sorsa. Csak a múlt század ’90-es éveinek elején, 1992-ben sikerült újraéleszteni a civil szervezetet.

A Zentai Gazdakör 1996-ban kezdeményezője volt a Vajdasági Gazdakörök Szövetsége megalapításának, összefogásra és új ismeretek megszerzésére ösztönözte a vajdasági termelőket. A jelenlegi elnök, Sóti Ferenc 1998-ban került a gazdakör élére. Hamarosan megalakultak a szakágak, elsőként a juhászoké, majd a gyümölcsészek, a hagyományápolók és a fiatal termelők szekciója. Az elődeikhez hasonlóan versenyeket és kiállításokat kezdeményeztek, 2007-ben pedig — Szerbiában elsőként — létrehozták a pálinkalovagok rendjét. A gazdakör irodahelyiségeiben a termelőknek a többi közt a pályázatok megírásában igyekeznek segíteni, emellett képzéseket is szerveznek.

A zentai városháza dísztermében megtartott ünnepségen bemutatták a jubileum alkalmából megjelentetett, 135 éves a Zentai Gazdakör (1882—2017) című kiadványt, melyről szerzője, Táborosi László helytörténész beszélt.

Az egybegyűlteket Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője, dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (MAGOSZ) elnöke, Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára, Kispál Ferenc, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke és Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere köszöntötte.

Az esemény végén a gazdakör meghatározó tagjainak, a támogatóknak és a médiának is díszoklevéllel köszönték meg az eddigi munkát.