Családi adakozásból újították fel Törökkanizsán, a józseffalvi római katolikus temetőben a nagykeresztet. A XX. század elején, 1912-ben emelt feszületre már igencsak ráfért a restaurálás.
— Nagy öröm számunkra, hogy a törökkanizsaiak három nagy ajándékot kaptak a hétvégén — mondta dr. Sóti János atya, aki paptársaival végezte el a nagykereszt szentelését és megáldását. A településen április 24-én, Szent György napján ünneplik a templombúcsút. Ebből az alkalomból Székely Bertalan Szent Györgyöt ábrázoló festménye, melynek a restaurálási munkálatai Papp Korhecz Zsuzsanna nevéhez fűződnek, ismét teljes pompájában foglalhatta el méltó helyét a katolikus templom főoltárán. Emellett a megszépült szentélyt is ünnepelték, melynek a felújítási munkálatai a múlt év végén zajlottak.
— Bárhol is legyünk a nagyvilágban, ezen a napon álljunk meg egy pillanatra, s ha a valóságban nem is, de lélekben repüljünk haza, Törökkanizsára, köszönteni szeretteinket, és megerősíteni bennük, mindannyiunkban a hitet, a reményt — olvashatjuk Újhelyi Nándornak, a községi képviselő-testület elnökének a bejegyzését, melyet a templombúcsú alkalmából jelentetett meg a Facebook-oldalán.
A nagykereszt felújítása a Csonka családhoz fűződik. Csonka István és Csonka Ákos elmondták, ők ugyan már nem a településen élnek, de az a tény, hogy a családjuk egy része törökkanizsai, ösztönzőleg hatott rájuk.
Csonka István és Csonka Ákos
— Egyébként a szívünkben és a lelkünkben mi is mindig idetartoztunk, és ezt még ma is érezzük. Egy szomorú évforduló is van az életünkben, az édesapánk egy kicsivel több mint egy évvel ezelőtt hunyt el, és az ő emlékére született meg a döntés, hogy felújíttatjuk ezt a keresztet. Az ükapánknak is még megvan a sírja, azt is gondozzuk, valamint itt nyugszik a dédapánk, a nagyapánk és az édesapánk is, vagyis férfiágon itt vannak az őseink. A munkálatok értéke mintegy 800 euró volt, de nem az összeg a lényeg, hanem ennek a helynek az eszmei értéke, hiszen ez a kereszt az őseink és a mi kincsünk is. Bármennyit megér, de nemcsak a kereszt, hanem mindaz, ami ide, ehhez a földhöz köti a magyarságot. Százkilenc éves a kereszt, nem tudjuk, hogy a felállítása óta végeztek-e rajta állagmegóvást, elég rossz állapotban volt, az eltelt idő meglátszódott rajta. Például a korpuszon már egyáltalán nem volt szín, valamint a kereszten is kiütközött a moha és a zuzmó — hallottuk a két fiatalembertől, aki megköszönte Szabó Zoltán kivitelezőnek azt az áldozatos és csodálatos munkát, amelyet elvégzett, hogy a kereszt ismét ilyen szép külsővel fogadja a temetőbe látogatókat.
Az alkalmi átadóünnepség után a jelenlévők koszorút helyeztek el és gyertyákat gyújtottak a felújított keresztnél.
A megújult nagykereszt
Fényképezte: Tóth Lívia