A Szarvas Gábor-hagyaték 1970-ben került a nyelvész nevét viselő, adai könyvtárhoz, a Zentai Levéltár jóvoltából. Ennek és a koronavírus-járvány miatt átszerveződött munkának, gondolkodásnak, valamint egy szinte váratlanul feltáruló ajtónak köszönhetően jött létre a mindössze néhány négyzetméteres, ám kreativitással szinte végtelenül naggyá növelt emlékszoba.

Az ablak is kiállítási tér

— Mindig is volt a könyvtárban egy helyiség, a Szarvas-szoba, ahol tároltuk a hagyatékot, a helytörténeti, antik állományunkat, illetve a nyelvművelő egyesület dokumentumait — részletezte a projektum fő tervezője, Morvai Nagybali Tamara könyvtárvezető. — Időről időre megjelentek kutatók, érdeklődők, akik bele szerettek volna nézni egy-egy Nyelvőrbe, vagy kerestek valamit az antik állományunkban. Nem volt egy méltó helye, mely rendszerezett, mutatós és a kutatók, érdeklődők számára elérhető lett volna. Ebben az évben — amikor a belső munkára kellett összpontosítanunk, hiszen elmaradtak a programjaink, az olvasókat sem fogadhattuk egy ideig — merült fel az ötlet, hogy rendszerezzük a hagyatékot, és a kutatók, érdeklődők elé tárjuk.

Barna Kolozsi Valéria és Morvai Nagybali Tamara

— Egy magyarországi gimnázium 2019 tavaszán bejelentkezett, hogy néhány képviselője eljönne megkoszorúzni Szarvas Gábor szobrát. Ez egy olyan gondolatmenetet indított el, hogy miként tudnánk mindenkinek többet nyújtani a szobornál, maradandó élményt, több információt — hangsúlyozta Barna Kolozsi Valéria könyvtárigazgató. — Intézményünk községi kulturális központ, mely nagymértékben koordinálja, segíti, avagy létrehozza Ada Község kulturális megmozdulásait, maximálisan megteszünk mindent azért, hogy ha kevesen is élünk a község területén, mindig történjen valami. A 2019. év produktív, gazdag esztendőnek számított, annak sikereire, eredményeire alapoztuk az idei tervet, melyet rögtön az év elején félretehettünk. Megkerülhetetlen, hogy elmondjuk: az idei év rendhagyónak számít a koronavírus-járvány miatt, mely mindent megváltoztatott, így az adai Szarvas Gábor Könyvtár 2020. évi programját is módosítani kellett. Nagyon megrázó volt, hogy le kellett állni a működéssel. Át kellett értékelni, hogy mit lehet csinálni ebben a helyzetben, így azt is, hogyan tudunk ilyen körülmények között a hagyományoknak megfelelően megemlékezni Szarvas Gábor nyelvészről, különösen, hogy a nyelvművelő napok 50. jubiláris éve ez. Rangos esemény, mely nem csak községünk számára fontos és elismert. Amikor a járvány enyhülése után visszatérhettünk az intézmény falai közé, a megfelelő intézkedéseket betartva belső munkához fogtunk. Azt tudtuk, hogy egy nagyon szép gyűjtemény van a birtokunkban a nyelvészhez és a nyelvművelő napokhoz kapcsolódóan, ezt kezdtük rendezgetni a raktárban. A régi épületünk tartogatott egy meglepetést, egy nagy szekrény elmozdításával egy ajtó tárult fel, lehetőséget adva, hogy magát a teret is megváltoztassuk. Korábban is látszódott, hogy van ott egy ajtó, ám nem tudtuk, milyen állapotú, hogyan lehet felnyitni, ezért nem bántottuk. Felkértünk egy építészeti vállalatot, szakembereket, és könnyebb dolgunk volt, mint gondoltuk, nem kellett nagyon megbolygatni az épületet, sőt, egy nagyon szép összeköttetés alakult ki a képtárunk és az emlékszoba között. A tér tehát megvolt, és miután a könyvtár dolgozói ötletekkel álltak elő, hogyan lehetne bemutatni a hagyatékot, elkezdtük kidolgozni a tervet, mely nagyon jónak tűnt a jubileumi év megszervezésére, mindannyian örömet éreztünk.

Az emlékszoba időszalagja

— Amikor leltárba vettük a hagyaték anyagát, mi, fiatal könyvtárosok először szembesültünk azzal, hogy mit tartogat a szoba — veszi át a szót Tamara. — Feltűnt, hogy vannak dolgok, melyek hiányoznak. Később, amikor újságcikkekből az emberek megtudták, hogy egy Szarvas-szoba készül, a hagyatékból is felbukkantak külön dolgok, garázsokból, otthonokból. Érdekességként említeném meg, hogy a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok szervezőbizottsága által kiadott kiskönyv-sorozatból egy egész doboznyi került elő egy felajánlásnak köszönhetően. Így jutottunk hozzá Szarvas Gáborné Harrer Paula kapcsos emlékkönyvéhez, a csatos könyvhöz is, mely a kiállítás szerves része. Nagyon hálásak vagyunk, hogy egy névtelen felajánló visszajuttatta az intézményünknek. A hagyaték rendezése közben számos olyan téma merült fel, amely kutatást, utánajárást igényel. Például a feleség, Harrer Paula, aki egy nagyon érdekes személyiség volt, tanítónő, kora feministája, a női egyenjogúságért, a nők tanulási jogáért küzdött. Ő az, aki Szarvas nyugdíjba vonulása után ment hozzá a nyelvészhez, és segítette a tudományos munkáját. Egy olyan férfi tevékenységét, aki addigra szinte teljesen megvakult, és a hölgy ezáltal a Magyar nyelvtörténeti szótár létrejöttéhez, a szócikkek rendszerezéséhez nagymértékben hozzájárult. Olyan dokumentumokba tekintettünk be, amelyek elénk tárták nemcsak a nyelvész, hanem a házastárs, a barát személyét is, rendkívüli embereket ismerhettünk meg a munkánk során — fogalmazott Tamara.

Az emlékszoba egy részlete

Szarvas Gábor 1832-ben született Adán. Édesapja, Szarvas György kovácsmester volt, édesanyja, Jámbor Anna pedig egy bajai származású hölgy. Hatéves volt, amikor Bajára költöztek. Országos hírnévre a nyelvészeti munkásságával tett szert az akkori Monarchiában.

A megkerült csatos emlékkönyv

— A hagyatékban is fellelhető német nyelvű levelezés, gratulációk, különféle dokumentumok, sőt, a nyelvész tagja volt a helsinki Finnugor Társaságnak is, tehát tágabban értelmezhető ez a hírnév. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja volt, királyi tanácsos, az ő nevéhez fűződik a Magyar Nyelvőr megalapítása, mely egy olyan folyóirat volt, amelyben tisztázták a nyelvújítás határait. Valójában az első nyelvművelőnknek tekinthetjük, aki állást foglalt az erőszakos nyelvújítás és az idegenszerű fordulatok ellen — meséli a könyvtárvezető.

Könyvek sokasága

A megnyitó után mindenképp tartalommal szeretnék megtölteni a Szarvas Gábor-emlékszobát, hiszen nagyon fontos, hogy Ada lakossága, a felnőttek és a gyerekek, diákok számára egyaránt elérhetővé váljon. Interaktív könyvtári órákat tartanak majd a tananyaghoz kapcsolódóan, hiszen abban is szerepel a nyelvújítás. Egyelőre a könyvtár munkaidejében (hétköznap 8 és 14 óra között, szerdánként 8-tól 18 óráig) látogatható, illetve kisebb csoportokat előre egyeztetett időpontban tudnak fogadni.

Szarvas Gábor emlékezete

Az emlékszoba létrehozását a magyar kormány támogatta a Szekeres László Alapítvány által, valamint a Magyar Nemzeti Tanács és Ada Község is, szakmai segítséget pedig Vastag Gazsó Hargita, a Topolya Község Múzeuma főmuzeológusa nyújtott.