* Veszprém miért döntött úgy, hogy megpályázza az Európa Kulturális Fővárosa címet? 

— A város már 2010-re is pályázott, amikor végül Pécset választották, de a városvezetőségben már akkor megfogalmazódott, hogy ez egy jó dolog, és szükségünk lenne rá. Az előkészületek már 2016—2017-ben megindultak, és 2018 decemberében született meg a végleges döntés. A polgármester mellett a kulturális élet minden főszereplője az ügy mellett állt. Az első pályázatunkhoz képest most az volt más, hogy a régióval közösen pályáztuk meg.

* És mit fed a régió fogalma a ti esetetekben?

— Ez egy érdekes dolog. A régió egy picit megfoghatatlan, van, aki a Balatonig lát el, más szerint az egész Balaton a része. Voltak viták, végül úgy döntöttünk, hogy az egész Balaton északi és déli partvonala idetartozik. Mivel a tervezés időszakában hetente ültünk össze agyalni, mindenki rajzolt egy térképet, hogy szerinte mi Veszprém kulturális vonzáskörzete, ezeket a térképeket raktuk egymásra, s így került be Várpalota, Zirc vagy a Bakony e része is. 116 településsel dolgozunk együtt, hiszen minden falunak és városnak volt lehetősége eldönteni, szeretne-e részt venni a projektumban. Ebből a legkisebb falu nem sokkal több mint 40 főt számlál, és Veszprém a legnagyobb 60 000 fővel.   

Mike Friderika (Fotó: Martinovics Tibor)

* Vagyis amelyik település részt vesz, az kap egy kis szeletet a kulturális főváros tortájából?

— Ez úgy működik, hogy 2023-ban hozzávetőlegesen 150 kulturális projektum fut, de ennek csak egy kis részét valósítja meg az EKF csapata. A program több mint háromnegyede nyílt pályázati felhívások útján áll össze. A 150 projektum nagyjából 3000 eseményt ölel fel, 150 partnert és az ő partnereiket. Legyen az színház vagy egy kis civil szervezet. Tehát a nagyon kicsi programoktól kezdve a nagyon nagyokig. Például nemrég fejeződött be Inotán egy óriási audiovizuális fesztivál, melyet egy elhagyott erőműben szerveztek meg. Ez egy több száz milliós program volt, és nem csak a mi támogatásunkkal valósította meg a szervezőgárda. A léptékek tágak, számunkra az volt nagyon fontos, hogy behívjunk partnereket, és ne erőltessünk rá programokat a településekre, hanem segítsünk a helyi kulturális szervezőknek az ötletelésben, megvalósításban. 

* Jelenleg egy nagyobb volumenű rendezvényen beszélgetünk, ez a Balkan:Most, és említettél egy másik nagyot is. Hogyan épül fel a Veszprém—Balaton 2023 programterve? Mik a fő irányvonalak?

— Amikor pályáztunk, mi kilenc témakört, klasztert határoztunk meg, erre építettük fel a programtervet is. Egy részük Veszprémre fókuszál, a másik inkább a Balatonra. Mondok néhány példát: mivel Veszprém az UNESCO Zene Városa címét is elnyerte, erre fűztük fel a zenei vonalat — edukáció, koncertek, nagyobb fesztiválok. Egy másik klaszter a Törékeny Balaton, ahol a Balatonra mint sajátos ökológiai, társadalmi és gazdasági jelenségre fókuszáltunk, olyan programokat építve köré, amelyek a Balaton sérülékeny ökológiai állapotát tematizálják, a művészet eszközeivel esett szó a jövőjéről s a fenyegető veszélyekről. Elindítottunk egy beszélgetést, platformot teremtettünk rá. A záróesemény ökológiai fesztivál volt egy strandon, ahol a résztvevők bejárhatták a nádast, szó szerint belekóstolhattak a Balatonba. Az Élő Régió klaszter a kistelepülésekre koncentrál, hiszen Magyarországon minden falu egy külön világ. A kistelepülések kulturális hozzáférésének javítására összpontosítunk, ez volt a Pajta Program. Itt nem klasszikus kulturális finanszírozás történt, hogy tessék, itt a pénz, működtessétek belőle a művelődési házat, hiszen ez nélkülünk is működik. Szerettük volna, ha sikerül jobban bevonni az ott élőket a kulturális életbe. 23 kis Pajta-rendezvény van a régióban. A kiindulópont az volt, hogy itt a Balaton, itt a Bakony, zajlik az élet, tele van kultúrával, művészettel, nagy fesztiválokkal, viszont egy kis faluban nem sok minden történik veled, a nagy fesztiválra nem mész el, mert drága, esetleg kiadod a szobád, hogy legyen bevételed belőle. Aktív részese nem vagy, tehát a kulturális élet nem veled történik. Hogy ez megváltozzon, állandó és intenzív közösségépítésre van szükség, folyamatos jelenléttel. Erre fókuszálnak a Pajta-rendezvények hat hónapon át. Az angolnyelv-tanfolyamtól a beavató zenei előadásokig különféle kisebb programokra kell ennek keretében gondolni. Ez a projektum már három éve tart, s arra jöttünk rá közben, hogy a területfejlesztés eszköze is. Hiszen ahhoz, hogy egy falu vonzóvá váljon, szükség van arra, hogy az ott élő közösség definiálja, működtesse magát és a települést. Ehhez próbálunk kismértékű anyagi segítséget nyújtani. Az elmúlt évek a beszélgetések, a tervezés, a mentormunka jegyében teltek, s azt tapasztaltuk, hogy ha van is a kis falvakban kultúraszervező, ugyanazok a fellépők és programok futnak, hiszen ő azokat ismeri, ezért összekötöttünk komolyzenei menedzsereket a helyi kultúraszervezőkkel, akik segítettek nekik nyitni egy kicsit, elindult egy szakmai együttműködés és felpezsdült a helyi kulturális élet is. 

* Veszprém, főleg nyáron, egy turisták által belakott város. Mennyire lehet lemérni, érezni, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím miatt még többen jönnek ide?

— Igen, egy turisztikai régióról beszélünk, s a statisztikák szerint ahhoz képest, hogy Magyarországon csökkent a nemzetközi látogatók száma, itt emelkedett, és ez szerintem a sok rendezvénynek köszönhető. Ami fontosabb, és én magam is mint városlakó érzem a bőrömön, az az, hogy bármelyik hétköznap este végigsétálok a városon, több külföldi szót hallok, mint korábban. Felkerültünk a térképre. Veszprémnek nincsenek óriási szállodái, de sok helyről gyorsan megközelíthető, Budapestről sem sokkal több mint egy óra, s most többen érkeznek Fehérvárról, Zircről, Tapolcáról, Ajkáról. Ez régi tervünk volt, és most végre beindult a mozgás a régión belül.

* Előttetek még az ősz és a tél, milyen programokat emelnél ki a kínálatból?

— Nemrég lett vége a Veszprém Folknak s a Balaton Wine and Gourmet-nak, mely utóbbi a Balaton gasztro- és borkultúráját bemutató fesztivál volt, a Michelin-csillagtól a strandkajáig. Argentína és Franciaország volt a díszvendég, hogy egy kis külföldi csavart is vigyünk bele. Az október kevésbé lesz bulizós, lesz egy régizene- és chaconnefesztivál, a chaconne egy középkori, spanyol tánc, melyet J. S. Bach átültetett a komolyzenébe. Nem egy zeneműről van szó, hanem egy formáról, mely a modern kortárs zenében, a jazzben is utat tört magának. Ezt követi egy Madách-fesztivál, hiszen az idén Madách 200 emlékév is van, Az ember tragédiáját dolgozzuk fel. A rendezvényt Gondolatok Fesztiváljának is hívjuk, hiszen nem színházi fesztivált kell elképzelni, sokkal inkább beszélgetéseket, képzéseket, kerekasztalokat, ahol például a demokráciáról esik szó az athéni szín kapcsán. Tehát a politikusoktól a filozófusokon át a színészekig és a zenészekig mindenkit bevonunk. Ez egy kisebb léptékű, zárt helyszíneken, vendéglátóhelyeken zajló rendezvénysorozat. Novemberben egy izgalmas zenei megmozdulás lesz, a Veszprém Jazz Fesztivál, mely a tavaszi, nagyon sikeres Bluesfesztiválunk mintájára szerveződik. A nevesebb fellépők közül említeném Erik Truffazt, Manu Katchét, Jojo Mayert. De ezek csak a nagyobb eseményeink, emellett párhuzamosan még sok minden lesz, és decemberben zárul a program egy nagy szilveszteri bulival. Az utolsó héten az évben sokan szabadságon vannak, ajánljuk nekik, jöjjenek Veszprémbe. Az adventi időszakban komolyzenei programsorozattal és adventi vásárral készülünk, mely inkább a helyieknek szól, de Ligeti 100 emlékév lévén az ő művei újrakomponált változatainak is szentelünk egy koncertet. Szóval van még program bőven, válogassanak és jöjjenek, mindenkit szeretettel várunk!