Felelősségvállalás és a hamis előítéletek megszüntetése

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Felelősségvállalás és a hamis előítéletek megszüntetése

Szabó Attila fotójaA lelkész képzettségű Komlós Attila régi szereplője a magyar közéletnek. 1989 szeptemberétől 1995 decemberéig a Magyarok Világszövetségének főtitkára volt, majd az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke. Az idei év első napján vette át a Határon Túli Magyarok Hivatalának...

Szabó Attila fotója
A lelkész képzettségű Komlós Attila régi szereplője a magyar közéletnek. 1989 szeptemberétől 1995 decemberéig a Magyarok Világszövetségének főtitkára volt, majd az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke. Az idei év első napján vette át a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) irányítását, kinevezésekor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének a tagja. Beszélgetésünk kezdetén arról faggattam, miért vállalta el ezt a tisztséget.
- Időben csak néhány napot, de gondolatban sokat tépődtem rajta. Mintegy 35 esztendeje elkötelezettje vagyok a határon túli magyar ügyeknek, ezért elfogadtam a megbízatást. Annak ellenére, hogy a döntésemet többen nemcsak öngyilkos vállalkozásnak tartják, hanem rám is kérdeztek: mi lesz, ha a választások után kiesek a székemből? A határon túli magyarság ügyében meglehetősen tájékozott vagyok, ha az előző kormány kért volna fel, akkor is elvállaltam volna. Tudom, hogy ez esetleg pünkösdi királyság lesz, hiszen a politikai élet természete az, hogy minden kormány a maga szája íze, elképzelése, értékrendje szerint akarja az országot kormányozni, így a Határon Túli Magyarok Hivatalának az élére is a maguk emberét nevezik ki. Egy másik kormány számára én feltehetően az előzőnek az embere leszek, noha igazából nem voltam és nem is vagyok párttag. A feladatomat sem pártfunkciónak vagy politikai elkötelezettségnek tekintem. Látom, hogy az ország mostani vezetése nagyon jó lépéseket tett a határon túli magyarok irányába, még akkor is, ha sokan ennek a kormánynak a nevéhez kötik a tragikus december 5-ei népszavazást. Pedig az, szerintem, nem írható csak az ő rovásukra.
* Milyen feladatok várnak a hivatalra az elkövetkező hónapokban?
- Az egyik nagy feladatkör a Határon Túli Magyarok Hivatala működésének a stabilizálása, mert az a mögöttünk lévő fél év során - az ismert események miatt - kissé elbizonytalanodott. Az elmúlt hetekben viharos gyorsasággal kezdtek rendeződni a belső ügyek, a korábbi, függőben lévő anyagi juttatásokat rögtön teljesítettük. Nincs olyan területe az életnek, ahol a határon túlra menő magyarországi támogatások ne lennének kiutalva. A másik része ennek a feladatkörnek elméleti, elvi síkú. Nagyon fontosnak látom azt, hogy a határon túli magyarságnak az ügyeiről beható, intenzív, hiteles és őszinte tájékoztatást kapjon a magyarországi közvélemény, de a határon túli magyarság közösségeinek is tudniuk kell az anyaországban élők vélekedéséről. Ezen a téren ugyanis nagyon nagy a vákuum, sok a félreértés, a hamis előítélet és az ezekből fakadó kölcsönös ellenérzés. A HTMH törvénybe foglalt kötelezettsége a határon túli magyarság életének a beható ismerete, a tapasztalatok összegzése, az igények felmérése, mérlegelése és azoknak a mindenkori magyarországi politikai döntéshozók elé terjesztése. Itt nem arról van szó, hogy a hivatal a pénzes postás szerepét játssza, az ugyanis csak az egyik része a tevékenységének.
* A kinevezése után nyilatkozta, hogy szeretné részleteiben is megismertetni, mit tesz Magyarország a határon túliakért. Ha nem tévedek, ez alatt egy több pontból álló programot értett.
- Szinte pontosan egy évvel ezelőtt a kormány elhatározta az úgynevezett nemzeti felelősség programjának a végrehajtását, ami öt pontból áll. Az anyagi támogatások újabb fejezeteként létrehozta a Szülőföld Programot, amelynek egyik része a már ismert Szülőföld Alap. Ennek a keretében évente egymilliárd forint támogatást osztanak szét a határon túli magyarok körében, ami nem jelenti azt, hogy a különböző közalapítványok, amelyeket a kormány tölt fel - például az Illyés- és az Apáczai Közalapítvány - ne működnének ugyanúgy, mint eddig. A következő a speciális nemzeti vízumnak a megalkotása, ami szintén megtörtént már. Igaz, hogy még kevesen ismerik, és sokan úgy gondolják, nehéz a követelményeknek megfelelően beszerezni, de mindenkit biztatok, hogy keressék fel a magyar külképviseleti szerveket, és kérjenek tájékoztatást, tanácsot. Magyarország egyre fokozottabban ügyel arra, hogy a szomszédokkal, így Szerbiával és Montenegróval is jó politikai, gazdasági, társadalmi kapcsolatot ápoljon az európai integráció folyamatának az előmozdítása érdekében. Erre Szerbiának és Montenegrónak nagy szüksége van, a mi szempontunkból azért is, hogy az itt élő magyarság minél hamarabb érezhesse az Európai Unió áldásait, de addig is Magyarország nagy súlyt helyez az itteniek autonómiatörekvéseinek a támogatására. A negyedik pont, hogy Magyarország könnyítéseket és méltányos ügyintézést biztosít azoknak a határon túli magyaroknak, akik át akarnak települni, és meg szeretnék szerezni az állampolgárságot. És végül a Magyar Köztársaság alkotmányában kívánjuk pontosabban és részletesebben megfogalmazni az országnak a határon túli magyarsággal szembeni kötelezettségét. Jelenleg egy mondat utal erre, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túli magyarságért. Ez ma már túlhaladta az igényeket, a felelősséget nyilván nemcsak érezni, hanem vállalni is kell. Ez olyan ötlépéses sorozat, amely nagymértékben segíti Magyarország és a határon túli magyarság közti kapcsolat elvi és jogi hátterének a tisztázását, valamint az előrehaladást a gyakorlati kérdésekben. Jövőre Magyarország a schengeni egyezmény tagja lesz, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió szélső határai szerencsétlen módon itt húzódnak majd Magyarország és Szerbia között.
* Van-e esély a partneri viszony kialakítására, vagy továbbra is mi leszünk a ,,szegény rokonok”?
- Az egyik az Európai Unióhoz való csatlakozásból vagy nem csatlakozásból fakadó problémakör, ami ellen nem tudunk tenni, a másik pedig, hogy Magyarország hogyan építi tovább a kapcsolatait a vajdasági és a kárpátaljai magyarsággal. Elnökként is tenni szeretnék azért, hogy ez az alá- és fölérendeltségi viszony felszámolódjék, eltűnjön, mert méltatlan és igazságtalan. Nem lehet alkalmazni akkor sem, ha Magyarország a jövőben is támogatóként szerepel ebben a rendszerben. Az itt élő, értékeket felhalmozó magyar közösségek éppen olyan egyenrangú tagjai a magyar nemzettestnek, mint bárki más, aki magyarnak vallja magát. Következésképpen felelős társas viszonyra, társkapcsolatra kell törekedni. Mindkét szónak nagy jelentősége van. Felelősséggel tartozunk egymásnak. Magyarország felelősséggel tartozik a határon túli magyar kisebbségek iránt, és ennek financiális kötelezettségei is vannak. Azt azonban eddig nem nagyon hangsúlyoztuk, pedig nagyon jelentős, hogy a határon túli magyarságnak is felelősséggel kell viseltetnie más magyar kisebbségek és az anyaország iránt is. Nagyon szépen kérjük, hogy a határon túli magyarság legyen megértéssel a gondjaink iránt. Mint egy családban, ha problémák vannak a szülőkkel vagy a gyerekekkel, akkor a rokonság segít, amíg újra helyre nem áll a rend.
* Mostanában többször elhangzott már, hogy a helyzete miatt Vajdaság és Kárpátalja előnyt élvez a támogatások odaítélésében. Megvalósítható-e ez az elképzelés?
- Azt hiszem, hogy ez a gondolat nemcsak a HTMH életébe, hanem a magyarországi politikai döntéshozásba is bekerült. A Szülőföld Alap tanácsa, amelyet nem a HTMH tulajdonol, hanem külön testületek intézik a dolgait, úgy döntött, hogy pozitív diszkriminációt alkalmaz a vajdasági és a kárpátaljai magyarság esetében. Ez azt jelenti, hogy szakítottak az eddigi mechanikus szemlélettel, amelynek az volt a lényege, hogy a rendelkezésre álló pénzt a lélekszám alapján százalékos arányban osztották el a határon túli magyarság között. A jövőben Vajdaság és Kárpátalja - az ott élő magyarok számától függetlenül - jóval nagyobb támogatásban részesül majd. Én azon vagyok, hogy ez megvalósuljon. Magyarország ebben a kérdésben nyitott és készséges, még csak arra van szükségünk, hogy a többi határon túli magyar közösség, mint a család tagjai, hasonlóan vélekedjenek. És vajon miért ne vélekednének így?

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink