Az esemény a helyi Jézus Szentséges Szíve-plébániatemplomban szentmisével kezdődött, majd alkalmi művelődési műsorral folytatódott. A jelenlévőket Katona Róbert, Királyhalom Helyi Közösségének tanácselnöke köszöntötte. Megemlítette, hogy Magyarország Kormányának, a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a Magyar Nemzeti Tanácsnak köszönhetően az idén a templom tetőszerkezete új borítást kap, és megszűnik az állandó beázás. Szólt arról is, hogy a nemzethez tartozás első gyökereit az édesanyák ültetik el gyermekeikben az altatódalokkal, mondókákkal, népmesékkel, majd később is példát mutatnak állhatatosságból, szeretetből és hűségből. Talán ez az egyik kulcsa annak, hogy 105 év után is itt vagyunk, magyarul beszélünk és együtt ünnepelünk — hallottuk a tanácselnöktől.

Katona Róbert

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felszólalását azzal kezdte, hogy június 4-e megemlékezés és ünnep is. Emlékezünk a szétszabdaltságra, de ünnepeljük az összetartozást. A határvonal forradás, a gyógyultság nyoma a bőrön. Ez az emléknap azonban nem csupán a veszteségre való visszaemlékezés, hanem a jövőre irányuló felelősségvállalás is. Magyarország a területének 72%-át, lakosságának kétharmadát veszítette el, valamint gazdasági és infrastrukturális katasztrófát is okozott a trianoni békediktátum, de itt vagyunk, és közösség vagyunk — hangsúlyozta. A beszéde folytatásában Klebelsberg Kuno — Trianon után rövid ideig belügy-, majd kilenc éven át vallási és közoktatásügyi miniszter volt — 1924-ben egy rádióműsorban kifejtett gondolatait idézte arról, hogy milyen a negatív, illetve a pozitív ember. Megállapította, a negatív embereket a közöny, az irigység, a cinizmus és a kishitűség vezérelte és vezéreli ma is, ami veszélyt jelent közösségünkre. Azok, akik csak nehézségeket látnak, lekicsinylik, sőt tagadják az eredményeket, ezzel próbálják igazolni saját semmittevésüket vagy a nemzet szétverésére irányuló törekvéseiket. Nem biztatni kell ugyanis másokat arra, hogy elhagyják a szülőföldjüket. Nem arról kell szónokolni ékesszólóan, hogy a mi szülőföldünk élhetetlen, hanem cselekedni kell annak érdekében, hogy a közösségünk tagjai egyénileg és közösségileg itthon tudjanak boldogulni. A negatív ember ugyanis, ez így volt 1924-ben és így van 2025-ben is, energiát vesz el a közösségtől. Ezzel szemben a pozitív ember bizakodó, jóakaratú, szolgálatkész, és amennyire teheti, segít mindenkin, aki igazságos ügyben fárad. A munkában öröme telik, életének fő célja az alkotás. Az olyan nemzet, amelynek sorában a negatív emberek többségre jutnak, veszve van. A mi nemzetrészünk, a vajdasági magyar közösség pozitív tudott maradni mindvégig, pedig az elmúlt 105 esztendőben számos csapással kellett szembenéznie — hangsúlyozta a VMSZ elnöke. — A negatív ember csak a veszteséget látja, a pozitív ember viszont autonómiaépítésbe, iskolaalapításba, templomfelújításba, infrastruktúra-létesítésbe, gazdaságfejlesztésbe kezd. A Vajdasági Magyar Szövetség pozitív hozzáállása a következőkben foglalható össze: több mint harminc éve küzdeni, felvállalni, képviselni, és megpróbálni sikerre vinni.

Dr. Pásztor Bálint

Pásztor Bálint a sikerek között említette a történelmi megbékélést, a 10 éves Európa Kollégiumot, a Szeged—Szabadka vasútvonal működését, a Prosperitati Alapítványhoz kapcsolódó sikeres pályázatokat. Mindez azt bizonyítja, hogy közösségünkben továbbra is erős a hit, a bizalom és az a szándék, hogy az emberek itt, a szülőföldjükön éljék az életüket és a hétköznapjaikat.

Kiemelte az anyaország pozitív nemzetpolitikáját, mely nemcsak jogot, hanem méltóságot is visszaadott. Az összetartozás ugyanis az érzelmen túl kölcsönös felelősség és partnerség is.

— Legyen a vajdasági magyar közösség a bizonyítéka annak, hogy a pozitív emberek még mindig többségben vannak, és ezáltal a nemzetnek, így a vajdasági magyar közösségnek is van jövője. Tisztelet a múltnak, tisztelet ükapáinknak, dédapáinknak, nagyapáinknak, szüleinknek, hogy kitartottak 1920-tól a mai napig — a mainál sokkal nehezebb körülmények között is. Éppen ezért nem tehetjük meg azt, hogy mi nem tartunk ki. Felelősség illeti a közösséget a jelenben, és hit a közös jövőben — zárta beszédét Pásztor Bálint.

Az alkalmi műsorban felléptek a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csoportjai, valamint a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói, bemutatkozott a magyarkanizsai Cantilena kamarakórus Toldi Ilona tanárnő vezényletével és Baráth László tárogatóművész.

Részlet a műsorból

Az összetartozást jelképező almafa