A felelős állattartás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. A házi kedvencek számára meg kell teremteni a megfelelő életminőség feltételeit — ideértve a kiegyensúlyozott táplálkozást, a védőoltások beadatását, a mikrocsip beültetését, valamint az ivartalanítást is. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a nem kívánt szaporulat társadalmi szinten is gondot okoz. A nem kívánt kölykök gyakran az utcára kerülnek, de sajnos ennél sokkal kegyetlenebb „megoldások” is előfordulnak. Állatkínzásnak minősül az is, ha valaki huzamosabb ideig láncon tartja a kutyáját, vagy pedig elmulasztja a kötelező védőoltások beadatását.

A szabadkai Horvath Betty több mint egy évtizede önkéntes állatvédő. Mindig is nagyon szerette az állatokat, már kislányként is több kutyát és macskát mentett meg, fogadott örökbe. Az elmúlt tíz év alatt munka után, a szabadidejében bántalmazott, megkínzott, sorsukra hagyott és beteg állatoknak nyújt jobb életet. Számára az az igazi boldogság, amikor örökbefogadott kedvencekről kap fotót, videót a boldog gazdiktól.

Betty nagyon sok szörnyűséget látott, és ezek megviselték, rosszul hatottak rá, de mindezek ellenére is arra törekszik, hogy minél több szerencsétlenül járt kisállat életét mentse meg — mesélte a Hét Nap Plusz podcast adásában. Zoját, a dobermanját is magával hozta. Zoja egyébként mentett kutyus, akinek most már aranyélete van.

— Negyven éve más volt a helyzet. Az utcán kevesebb gazdátlan kutyát lehetett látni. Az udvarokban több kutya volt, mint most, és az emberek szívesebben fogadtak örökbe keveréket. Amikor több időm lett, belevágtam az állatok mentésébe. Nikával, a kutyusommal, aki nemrég sajnos elpusztult, nagyon sok kutyust és cicust mentettünk meg.

* Tíz év alatt nagyon sok szörnyű és megrázó dolgot láttál, tapasztaltál. Hogyan hatnak ezek rád, hogyan dolgozod fel?

— Őszintén, egyre nehezebben viselem. Az elején, amikor megindulunk, azt hisszük, hogy csak egy kutyát kell megmenteni, akkor találunk egy elgázolt kutyust, segítünk rajta. Voltak olyan szituációk is, amikor dönteni kellett: megpróbáljuk megmenteni a kutyus életét, vagy inkább az állatorvosra hallgatunk, és elaltatjuk. Itt arra gondolok, amikor egy kutyusnak például eltörik a gerince, vagy egyik lábát elveszti, és három lábon milyen élete lesz, ráadásul senkinek nem fog kelleni egy háromlábú kutya. Sajnos nem tudunk minden kutyust az utcáról hazavinni, nem tudunk minden kutyát megmenteni. Azt megtanultam a tíz év alatt, és mindig el is mondom, hogy ivartalanítanunk kell a kedvenceinket. Csak úgy lehet megakadályozni, hogy kutya vagy macska az utcára kerüljön, hogy ivartalanítjuk a kedvenceinket. Az elásás, vízbe fojtás sajnos ma is létezik. Az emberek tudják, hogy a szomszéd ezt a bűncselekményt elkövette, de nem szólnak. Sokan pedig kidobják az utcára vagy kiviszik az erdőbe a kicsiket.

* A fiatalokban kezd kialakulni a szemléletváltás?

— Valamennyire igen. A lányom huszonegy éves, az ő baráti társaságában egyre több a lelkiismeretes állattartó. Ők tudják, mik a kötelességeik, hogy oltani és csippelni kell a kutyust. Néhány hete egy csontvázra fogyott tacskót találtak az utcán, hazavitték. A lányom barátja vitte haza, a szülei be is fogadták. Hála istennek, van egyre több pozitív példa. Viszont sajnos nagyon sok extrém szituáció van, amikor kínozzák az állatokat. Iskolában is láttunk olyat, hogy a valahanyadik emeletről kutyát vagy macskát dobnak le a gyerekek, vagy megnézik, van-e a cicának hét élete. Vannak ilyen extrém esetek. Hála istennek, már csak elvétve.

* Az illetékesek nem veszik komolyan ezeket az extrém eseteket?

— Sajnos nem. Az emberek sem merik feljelenteni, ha állatkínzást tapasztalnak a környezetükben, mert félnek a szomszéd reakcióitól. Sokan azt mondják, mi tegyünk feljelentést a rendőrségen, mert félnek a szomszédoktól.

* Mi az, amit jelenteni kellene, mi minősül állatkínzásnak Szerbiában a törvény értelmében?

— Állatkínzásnak minősül minden olyan körülmény, ami nem felel meg az állatnak. Az is annak minősül, ha nincs a kutya oltva, csippelve, vagy ha az állat beteg, és nem kapja meg a kellő állatorvosi ellátást. A gyakorlatban viszont csak olyan helyzet az, amikor a kutya meghal, vagy csontvázra fogy, vagy bántalmazva, verve van, és ezt bizonyítani tudjuk videóval. Erre bizonyítékot kell szereznünk. Akkor tudja az eljáró szerv elindítani az eljárást, állatkínzásnak minősíti a cselekményt.

Horvath Betty Facebook-oldala

* Szabadkán milyen a helyzet az állatvédelem terén? Önkéntesek látják el ezeket a feladatokat a saját szabadidejüket, pénzüket, üzemanyagukat beleadva?

— Igen. Tizenöt-tizenhat éve alakultak meg az első állatmentő egyesületek, azóta ez így van. A helyzet egyre rosszabb, mert egyre több kutyust kell megmenteni. A benzintől kezdve minden egyre drágább. Periodikusan felváltódnak az állatvédők. Valaki elindul, egy ideig lelkiismeretesen csinálja, nagyon sok kutyuson segít, utána valahogy mindenki belefárad, mert az utcáról elviszünk három kutyust, másnap tízet találunk. Erre nincs megoldás. A városnak komolyabban kellene venni az ivartalanítást.

* Az ivartalanítás fontosságát többször is említetted a beszélgetésünk során. Mondjuk el, hogy mi mindent kell ezenfelül biztosítani a kutyának vagy macskának. Milyen a felelős állattartás?

— Először is át kell gondolnunk, hogy a kutyus, a cica, papagáj, hörcsög vagy bármi milyen életkörülményeket igényel. Egy hörcsögnek sem jó, ha 20 × 20 centiméteres, kis ketrecbe van csukva. A kutyák esetében is át kell gondolni, milyen típusúnak milyenek az igényei, mekkora mozgásteret igényel, szeret-e futni, kint lenni, vagy teljesen jól el van a lakásban, nyugdíjas módon. Ha nincs nagy udvar, nincsen idő a kutya sétáltatására, akkor valószínűleg nem olyan kutyust kell magunkhoz venni, aki ezeket igényli. Ott kezdődik az egész, hogy nagyon meg kell gondolni, milyen állattal fogunk együtt élni. Az első, hogy csippeljük, mert hivatalosan akkor válunk a gazdijává. Csak azzal tudjuk bizonyítani, hogy a kutyus a tulajdonunkban van. Féregteleníteni kell, szívféreg elleni gyógyszert kell adni, főleg annak a kutyusnak, aki kint van az udvaron. Kullancsok, bolhák és szúnyogok ellen is védeni kell. A következő lépés az ivartalanítás.

* Nyáron, a forróságban pedig még fokozottabb figyelmet kell fordítani a kedvencekre, de a gazdátlan állatoknak is segítségre van szükségük a túléléshez.

— Főleg azokra kell figyelni, akik az utcán élnek, mert nehezen jutnak friss vízhez. A kutyáknak nagyobb a vízigényük ilyenkor, illetve hűvös, árnyékos helyet is biztosítanunk kell számukra. Hatalmas hőmérsékletbéli különbségek vannak az udvar napos és árnyékos részein. A sétáltatást vagy nagyon korán, vagy késő este kell megejteni, hiszen a beton nagyon felforrósodik, amitől leég a kutyák talpa. Égési sebek keletkeznek.