A nemzeti büszkeség évtizede következik — emelte ki ünnepi beszédében Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, aki egyúttal a Fidesz — Magyar Polgári Szövetség külügyekért is felelős alelnöke. Mint mondta, az előttünk álló évtized feladata és lehetősége az, hogy a nemzeti összetartozást mindennapi, megkérdőjelezhetetlen valósággá tegyük.

— Azért kell dolgoznunk, hogy a határokon átnyúló nemzeti összetartozás vitathatatlan tény legyen Magyarországon és külföldön, kicsiknek és nagyoknak, kormánynak és ellenzéknek, Brüsszelnek és Washingtonnak. Ma és száz és ezer év múlva is. Azért kell dolgoznunk, hogy a magyarok, bármely részén éljenek is a világnak, büszkék lehessenek arra, hogy a magyar nemzethez tartoznak. És azért kell dolgoznunk, hogy ez tiszteletet váltson ki azokból is, akik nem tartoznak közénk. Tiszteletet, mert ez az összetartozás nemcsak hősi történelmen, gazdag kultúrán, hanem a jelen teljesítményein is nyugszik. Egy olyan évtized küszöbén léptünk át, amelyben nemzetek buknak majd el a mindennapi túlélésért vívott küzdelemben, de hiszem, hogy nekünk egy olyan évtized köszönt be, amelyben az anyaországi és a határon túli magyar közösségek együtt erősödve, gyarapodva bizonyíthatják maguknak és a világnak, hogy méltó őrzői a Szent István-i örökségnek. Az előttünk álló évtized harcait nem katonák vívják, hanem civilek, nemcsak a földünket kell védenünk, hanem a lelkünket is, és az ellenség jobban álcázza magát, mint valaha. Ha azonban mi, magyarok megvédjük keresztény kultúránkat, megőrizzük szuverenitásunkat, megtartjuk családi közösségeinket, és merünk büszkék lenni nemzetünkre, sikerrel vívhatjuk meg a következő évtized háborúit. Az egymáshoz ragaszkodás és annak gyümölcsei teszik majd a következő évtizedet a magyar büszkeség évtizedévé — állapította meg Novák Katalin, majd beszéde végén egy üzenetet is megfogalmazott a délvidéki magyaroknak: nem csak ti számíthattok ránk, mi is számítunk rátok!

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke alkalmi beszédében arról szólt, hogy amikor nehéz időket élünk, több dolognak kell egyszerre megfelelni: képesnek kell lenni arra, hogy elrugaszkodjunk a földszintes valóságtól; amennyire csak lehetséges, pontosan kell tudnunk értelmezni az aktuális történéseket; meg kell lelni azokat a megoldásokat, amelyek elfogadhatóak a közösség többsége számára, és túlélhetővé teszik a nehéz időket.

— Mindig csak a túlélés, mondhatják. De mikor a gyarapodás? Igazságtalan volna az állítás, ami szerint mindig csak a túlélésről beszélünk. Ugyanakkor igaz, hogy az elmúlt egy évtizedben végig vitt intézményrendszeri, szociális, gazdasági fejlesztések megvalósításával párhuzamosan, különösen az évtized második felében, azért kellett küzdenünk, hogy ne veszítsünk politikai legitimációs súlyunkból. Az elmúlt tizennégy évben a szerb többség irányában a kölcsönös elfogadáson és tiszteleten alapuló együttműködést képviseljük. Nem a szembenállást. És nem kívánjuk elvégezni a mindenkori szerbiai ellenzék munkáját. Ezen nem is változtatunk. Ugyanis a nehéz idők, amiket élünk, arra figyelmeztetnek, hogy nem a szembenállás, hanem a szövetségépítés ideje van.

Pásztor a magyarság vonatkozásában mindig aktuális problémáról is beszélt, mely a megmaradáshoz kapcsolódik, nemcsak a vajdasági magyarság, hanem az egységes magyar nemzet megmaradása tekintetében.

— Most olyan idők jönnek, amikor a lelkekért fog zajlani a csata. Mindig is voltak és ma is vannak olyan erők, amelyek az erős nemzetek ellenében érdekeltek. Egyszerű igazság, hogy ezekkel az erőkkel a fejlett és erős országok jobban elbírnak, érdekérvényesítő erejük és tárgyalási pozícióik erősebbek. De ne feledjük, a lélek ereje az, ami végül dönt. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a birodalmak és eltérő kultúrák határvidékén létező régióknak, amelyek összességét köztes Európának is nevezik, és azon belül nekünk, magyaroknak történelmi esélyünk van arra, hogy kölcsönös előnyökkel járó, regionális együttműködésen alapuló, a nemzeti szuverenitást, az eltérő nyelvi, kulturális, vallási jellemzőket tiszteletben tartó összefogást építsünk ki. Ami a ’30-as évek köztes Európájának tragédiája lett, annak tanulságaiból építkezve most felemelkedhet ez a régió. Ne gondoljuk, hogy ennek Európa nyugati fele önfeledten szurkol. Ebben a vonatkozásban nem iparkodnak jóemberkedni.

A VMSZ elnöke azt is világossá tette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség stratégiai partnere a Fidesznek. Mint mondta, Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Szent István népe újraegyesült, és egy nemzetként tekint önmagára.

— A mi nézőpontunk nem magyarországi nézőpont. Számunkra a magyarországi belpolitikai csatáknak más a jelentése. Nekünk ugyanis mindenkori elemi érdekünk, hogy Magyarország erős ország legyen. Gazdaságilag lendületesen fejlődő, politikai életét tekintve stabil, társadalmi viszonyait és alapértékeit tekintve konszolidált ország. Nekünk az erős Magyarország a hátországunk. Számunkra ez nemcsak érzelmi kérdés, hanem társadalmi érdekünk, amit a közösséget megtartó politikává konvertálunk.

A VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország és a magyar nemzet sikerének kulcsa a bátor, következetes, bölcs és jó kapcsolatokkal bíró, a szomszédaival közeli viszonyt ápoló, a térségben saját helyét nem mások ellenében, de saját tehetsége és lehetőségei, gazdasági és szellemi ereje alapján kijelölő politika.

— Szent István megteremtette az államot és a hazát. Magyarok milliói éltették azt tovább. Szétszakítva, majd 2010 óta újra összetartozón. Nem mindenben egyetértve, de minden szempontból partnerségben és szövetségben annak érdekében, hogy Európának ez a megtaposott, lesajnált, kihasznált, felperzselt része, benne mi is a szülőföldünkkel és anyaországunkkal, végre ne szolgája, hanem partnere legyen Európa nyugati felének. Annak, amely magára oly büszke, de önnön erényeire már egyáltalán nem emlékezik, azt folyamatosan megtagadja. Nekünk, és ez alatt a térséget kell értenünk, addig kell kitartanunk, amíg nem győzedelmeskedik Európa szerkezeti szívóssága, a nemzetek Európája — zárta beszédét Pásztor.

A központi ünnepségen a Palicsi-tó menti sétányon felállított színpadon ökumenikus kenyérszentelést is tartottak, az újbúzából sült kenyeret a római katolikus egyház képviseletében dr. Kiss-Rigó László szeged—csanádi megyés püspök, Verebélyi Árpád címzetes prépost, főesperes, Halász Béla református püspök, az evangélikus keresztény egyház részéről pedig Dolinszky Áron lelkész áldotta meg. A rendezvény a Szabadkai Fúvószenekar fellépésével indult, az ünnepi beszédek után a nézők között szétosztották a felszentelt kenyeret, majd népünnepély kezdődött az Eridanus zenekarral.

A Vajdasági Magyar Szövetség Palicson 1995 óta minden évben megszervezi a Szent István-napi megemlékezését, ez alól csupán a tavalyi év volt a kivétel, amikor a járványügyi helyzet miatt nem lehetett tömeges rendezvényt tartani, így akkor az Apatinban 2011-ben felállított Szent István-szobor megkoszorúzásával emlékeztek meg az államalapítóról.