Nemrégiben Kószó János, a törökbecsei Városi Múzeum, a Glavaš-ház gondnoka keresett fel, hogy megkérjen, számoljak be egy fényképkiállításról. Hamarosan olyan fotók között találtam magam, amelyek egy számomra ismeretlen történetet dokumentálnak. Eddig ugyanis keveset hallottam a kishajóról, mely valaha nap mint nap szállított utasokat Törökbecséről Óbecsére, a kiállítás pedig éppen erről szól. 

A tizennyolc fekete-fehér fotót, eredeti dokumentumot, újságcikket, emlékiratot tartalmazó Fekete szeptember című tárlat főként a Stari Bečej és a Jelena kishajóról mesél, mely a XX. század elejétől egészen 1967-ig közlekedett a Tiszán, ily módon is összekötve a bácskai és a bánáti embereket.

— A fényképkiállítás ötlete véletlenszerűen született meg — mondta Kószó János. — Nagytakarítást végeztünk, és több iratra, újságcikkre bukkantunk, melyek egy tragikus eseményről számolnak be. Azonnal arra gondoltunk, hogy mindezt a helyieknek, a nagyközönségnek is be kellene mutatnunk, mert az 1931. szeptember 12-én lezajló történések sorozata erőteljesen megbontotta az akkori törökbecseiek harmonikus életvitelét. Az ötletet több helyi polgár is támogatta, aki a családi otthona egyik fiókjából újra elővette azokat a fotókat, amelyeken a kishajó vagy éppen a dereglyén utazó mosolygós emberek láthatóak. A kishajóhoz ugyanis egy dereglye is tartozott padokkal, melyeken akár 50-en is elfértek. A közkedvelt vízi jármű egy hatalmas vihar közepette elsüllyedt, sajnos több utas is vízbe fulladt.

A gondnok arról is beszámolt, hogy az iratok szerint 13 áldozatról tudnak, ám többen is életüket vesztették. Azon a napon azonban nem ez volt az egyetlen tragikus esemény, mely megpecsételte a bánáti falubeliek sorsát, hiszen a hirtelen érkező ítéletidő szinte végigsöpört a településen, olyannyira, hogy az ortodox templom tornya is ledőlt, illetve lovak is elpusztultak, mert villanyhuzalok szakadtak le, és áramot vezettek az utcán felgyülemlett víztócsába, ebbe léptek bele az arra járó jámbor, szelíd állatok. A vihar szinte a semmiből érkezett, és az emberek pánikszerűen kezdtek menekülni. Az elsüllyedt kishajót viszont hamarosan kiemelték, új nevet kapott, és folytatta küldetését.

Kószó Jánostól azt is megtudtam, hogy a fényképkiállítás rendőri jegyzeteket és más fényképeket is tartalmaz. Egyiken például 1939-ből éppen az óbecsei kikötő, míg egy másikon a pravoszláv templom érintetlen tornya látható.

A Fekete szeptember című kiállítás nemcsak időutazás volt számomra, hanem új ismeretekkel is gazdagodtam. Mindazok, akik szeretnék megtapasztalni ezt az érzést, nézzék meg az összeállítást a törökbecsei Városi Múzeumban. A kiállítás karácsonyig látogatható, munkanapokon 8-tól 15, szombaton pedig 9-től 14 óráig.