Megérkeztünk

Ahány forrás, annyiféle adatot közöl Fejértelep első telepítési dátumáról. 1820-ban ugyan még nem létezett mint önálló település, de már beszámol róla a kincstári krónika, hiszen lázas munkálatok folytak akkortájt a homok megkötésén. Végül nemcsak az akáccsemeték, de az erdőtelepítők is gyökeret eresztettek a vidéken, létrehozva a kilencszáz kataszteri hektár területű falut, az akkori földművelésügyi miniszterről elnevezett Šušarát, azaz Fejértelepet. A homokos talaj gazdag szőlőterméssel kecsegtetett, az akácos kiváló méhlegelőnek bizonyult, a gazdag füvű legelőn bikaborjak hizlalódtak, majd a vízellátás rendeződésével népességi szempontból is kitapintható fejlődés észlelhető a faluban. Napjainkra ugyan egy ''kissé” más kép alakult ki e tájon is, de figyelembe véve, mennyi civilizációs vívmány nyújtotta élvezetről maradnak le az itt élők, az elvándorlási kedv sokkal mérsékeltebb, mint más települések esetében. A lakosság zöme ma is a mezőgazdaságból igyekszik megélni, de magasabb iskolai végzettségűek is sarjadtak ezen a tájon, akik nemcsak visszatértek, hanem tudásuk legjavát is adták a közösség építéséhez. A településről Csányi László polgármester urat, vagyis a fejértelepi helyi közösség tanácsának elnökét faggattuk.
- Mindaddig, amíg a politikát nem keverjük bele a település mindennapjaiba, addig működőképes lesz a közösségünk. Fordított esetben akár a nacionalizmus is felütheti a fejét, amire azonban a legkevésbé van szükségünk. Nyolcadik éve vagyok ezen a poszton, és nyolcadik esztendeje lebeg előttem egy öreg bácsika intelme: ha a közösségnek teszed, fiam, a munkádban nem szabad hiba legyen! Bevallom, nem könnyű feladat.
Természeti adottságainak (is) köszönhetően Fejértelep tavaly óta az Öko-etno település cím viselője Versec községben, a világgazdasági krízis beköszöntése előtt pedig egy újabb sor jelentős beruházásról folytak a tárgyalások.
- Konkrétan a leendő Tájház épületének megvásárlásáról és az infoközpont kiépítéséről volt szó. Ez utóbbi képezné a falusi turizmusunk alapját, az 1924 és 1926 között épült patinás építmény-komplekszumba helyezve. Pontosabban, a falu bejáratánál álló, nemcsak felújításra váró, de immár gombnyomásra újra beindítható ''turbin”, azaz szélkeréktorony melléképületébe. Ide terveztük a leendő helytörténeti múzeumot is. A benne levő gőzgépek Drezdából kerültek ide, illetve Párizsból, Eiffel mester műhelyéből. A tervdokumentáció elkészült, jelenleg már ''csak” a pénzhiány jelent ''némi” akadályt. Tárgyalások folynak a Fejértelep és Deliblát közötti erdei műút korszerűsítéséről is. Nyílt titok, hogy ezzel nemcsak az országhatártól a Duna felé vezető útszakasz rövidülne le jelentősen, hanem a dél-bánáti régió adminisztratív szerkezete is módosulna. S persze közvetetten Fejértelep ismét nyithatna a világ felé. Mert bár van kijáratunk az erdőn át, az elhanyagolt, ráadásul a tönkretett út miatt zsákutca lett a faluból. Megítélésem szerint ez ugyanakkora előny, mint hátrány. Ha ugyanis átjáróállomássá válunk, a közbiztonságilag nemkívánatos elemek beszivárgásával is számolnunk kell.
* Fejértelep 2005-ben is példás házigazdája volt a dél-bánáti magyar művelődési egyesületek találkozójának, a Dél-bánáti Szemlének, tavaly decemberben pedig a betlehemezők találkoztak ugyanitt. Valójában mekkora kihívás ez, elnök úr, egy olyan falunak, amelyben kevesebb ember él, mint amennyi vendéget fogad?
- Óriási. Viszont Fejértelep megmutatta, hogy egy ilyen kis közösség is lehet jó szervező. A két világháború között a falu 1500 lakost számlált, mostanra azonban mindössze háromszázötvenen maradtunk. Itt vannak továbbá a régi, nagy épületek, amelyeknek a felújításába az említett 2005. évi szemle után már erős támogatók is besegítettek. Mindenekelőtt a verseci Hemofarm gyógyszergyár. Négymillió dinárral szálltak be az 1935-36 között épült, művelődési otthonként használt Nagyszálloda felújítási költségeinek a fedezésébe. Négy évvel ezelőtt a házigazdaságot szó szerint ránk erőltették, de mint utóbb kiderült, ez nemcsak egy félezer fős vendégsereg ellátása körüli teendőket zúdította ránk, hanem egyben kivezető utat is jelentett a kilátástalanságból. Az idei szemlét már önként vállaltuk. A falunkat gondozzuk, csinosítjuk, és az ilyen környezetbe betévedő, majd visszatérő pénzemberek késztetést éreztek arra, hogy ők maguk is nyomot hagyjanak. Az idei szemlén is mintegy nyolcszáz vendéget fogadtunk, annak dacára, hogy némelyek szerint aligha érdemes ide pénzt juttatni, mert az elveiket támogató voksaink száma úgysem tudná kompenzálni ezt a gesztust! Övön aluliak ezek az ütések, de szerencsére a szavunknak már van hitele, és ha nem csurran, akkor csöppen! Nagy gond azonban, hogy többnyire alig néhány ember szervezőkészségére alapozhatunk. Mindenesetre bízom abban, hogy utánu(n)k is akad majd fáklyavivő!
* Kalapis Zoltán Bánát könyve c. riportgyűjteményében olvasható, hogy a hetvenes években a fejértelepiek látták el elsőként Belgrád piacait is friss erdei gyöngyvirággal. Mennyire tudja napjainkban kihasználni a falu a tőle karnyújtásnyira fekvő természeti rezervátum adottságait? Elsősorban a vadászatra, a falusi turizmus kibontakozását is serkentő túrázók fogadására, elszállásolására gondolok.
- Az idősebbek arra is vélekszenek, hogy a második világégés előtt, meg egy ideig utána, a verseci piac tele volt a mi, susarai krumplinkkal. Aztán jöttek, akik ''megmondták”, másfajta krumplit ''illik” vetni. Csakhogy az a mag nem tűrte az itteni földet, a régi meg kiveszett. A politika és a (köz)gazdaság összefogódzott, s a németek után lassacskán a szőlészet is elhagyta ezt a falut. Mutatóban ha maradt belőle, akár a régi világ értékeiből. Ma már kisebb szégyen naphosszat a bolt előtt sörözgetve bölcselkedni, szidni a rendszert és a helyi választmányt, mint összefogni és tenni akár egy lépést is önmagunk érdekében. Sajnos, akad olyan polgártársunk is, aki a szemetét, minden igyekezetünk ellenére, az erdőben hajigálja szét, pedig kéthetente jön a verseci kommunális vállalat teherautója, és elszállítaná. Igaz, havi 150 dinárt számolnak fel háztartásonként ezért a szolgáltatásért. Keserű szájízzel szólok ezekről határesetekről, amelyek, ha átsiklunk felettük, egyenesen ragadós példává válnak. A körzeti köztisztasági felügyelők szúrópróbái érthetően nem növelik a helyi közösség vezetőségének a népszerűségét. Falunkban is egyre ritkább az olyan gazda, aki nagy befektetést és hosszú kitenyésztési időszakot igénylő lábasjószágot tartana. åz, vaddisznó, nyúl és fácán bőven található az erdőben, de kilövésük csak a vadászegyesület konyhájára hoz némi keresetet. Megfelelő marketinggel, melynek kidolgozása ugyancsak a tervezett infoközpontunk tevékenységi körébe tartozna, attraktívabbá tehetnénk az endemikus növény- és állatvilággal rendelkező Delibláti-homokpuszta küszöbén pihenő falunkat is. Ezt viszont ''mozgatni” kell, és nemcsak siránkozni amiatt, hogy falun rekedtünk, nincs rendes aszfaltunk, telefon- és internethálózatunk, egészségházunk huszonnégy órás orvosi ügyelettel, benzinkutunk...
* Utánpótlás és elvándorlás. Két igencsak ünneprontó téma.
- Minden tévhit ellenére az üresedés nemcsak a magyar falvak sajátsága. Itt van például a szomszédos Uljma, a hozzánk képest óriási, négyezer lakosával. Van benzinkútja, orvosi ellátása, hatalmas megművelhető földterülete, a fiatalok mégis tömegesen vonulnak be Versecre, elvállalnak bármilyen csip-csup munkát, otthagyják a családi örökséget. Egyszerűen arról van szó, hogy nem akarják túrni a földet, nem szeretnék, ha írástudatlan parasztként emlegetnék őket azok, akik más életkörülmények közé születtek.
A hét évvel ezelőtti népszámlálás alkalmával a falunak 376 lakosa volt. Huszonhattal több, mint ma. A homokszili (Uljma) Branko Radičević Általános Iskola keretében működő helyi kisiskolában huszonegy alsós diák tanul összevont tagozaton. Az anyanyelvápoló csoportot Bogos Viorika tanító néni vezeti, akinek az utóbbi Szemlén Fodor Tamás volt segítségére a kicsik felkészítésében. Az országhatárokon túl is át-átlépegető ifjú tánccsoport az 1930-ban alapított, majd 1998-ban újra bejegyzett Ady Endre ME keretében tevékenykedik, a foci szerelmeseinek pedig az 1953-ban létrehozott helybeli Hajduk futballklub nyújt kitörési lehetőséget. Végezetül pedig egy kis statisztika. A falu összlakosságának a 17,7%-át képezik a legifjabb fejértelepiek: a helyi közösség 2008 karácsonyán hatvankét ajándékcsomagot osztott ki a tizenöt esztendősnél fiatalabb gyermekeknek. Új erőre kapott Fejértelepen a remény lángocskája - tudósítottunk tavaly erről a dél-bánsági településről. Ez a lángocska immár lobogni tetszik, érdemes lenne hát körültekintőbben foglalkozni vele, érdemben felkarolni. åt is, miként a többi, szanaszét szórt árva szikrácskát. Keleten, nyugaton, délen és északon.