A jégpáncélon fehér hattyúk pihennek, és csak néha merészkednek a helybeliek közelébe, akik élelmet kínálnak a hófehér tájban alig észrevehető madaraknak. A település apraja-nagyja fényképezőgéppel örökíti meg ezt a pillanatot.

— A Tisza legutóbb 2010 decemberében öltött jégpáncélt — mesélte Veréb József gátőr, aki harminc éve figyeli a rónaság folyójának minden pillanatát. Tőle tudjuk azt is, hogy legutóbb csak évtizedekkel ezelőtt történt meg, hogy egy hónapban a reggel mért hőmérsékletek összege meghaladta a —200-at. A rekordot (—400-at) 1956-ban jegyezték.

— A Tisza egyébként — folytatta József — ilyenkor is folyik, csak nagyon gyöngén. A duzzasztóval és a kapukkal tudják szabályozni, hiszen a víz vagy a kapuk fölött, vagy alattuk folyik. Abban az esetben, ha a jeget törni szeretnék, az a legjobb, ha a vizet le-föl sétáltatják. Ha ugyanis megemelik a vizet, majd hirtelen leeresztik, akkor a mozgása összezúzza a jeget, azaz nincs szükség jégtörő hajókra.

Arra a kérdésre, hogy biztonságos-e rámerészkedni a Tisza jegére, a tapasztalt gátőr a következőket válaszolta:

— A part menti jég nem túl veszélyes, mert ott sekély a víz, beljebb azonban végzetes lehet. Ekkora hidegben ugyanis a beszakadással képződött nyílás nagyon gyorsan újrafagy. A jég akkor igazán erős, ha tiszta vízből keletkezik, de az ipari tevékenység miatt manapság sajnos nem ez a helyzet. A szennyezett jég gyenge, ezért senkinek sem ajánlom, hogy rámerészkedjen. A jég vastagsága jelenleg 2,5-től 6 centiméterig terjed.

Arra is kíváncsi voltam, mikor volt a legvastagabb jégpáncél a Tiszán Törökbecsénél:

— A jegesedést hivatalosan 1878 óta kísérik, és tudomásunk szerint 1956-ban volt a legvastagabb jég. Akkor az öregjeink cséplőgépeket húztak át a befagyott Tiszán. Erről még sok idős helybeli tudna mesélni. Abban az évben a jég egy méternél is vastagabb lehetett, mert a folyónk akkor még tiszta volt.