Fazekasság ma

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Fazekasság ma

- BARÁT Kinga fotóiA Vajdasági Magyar Folklórközpont Fazekasság ma című vándorkiállítása Szabadka és Csantavér után Adára érkezett. A rendkívül tetszetős összeállítást a későbbiekben a temerini és a belgrádi közönség is láthatja. A Szarvas Gábor Könyvtár kiállítótermében a szabadka...

- BARÁT Kinga fotói

A Vajdasági Magyar Folklórközpont Fazekasság ma című vándorkiállítása Szabadka és Csantavér után Adára érkezett. A rendkívül tetszetős összeállítást a későbbiekben a temerini és a belgrádi közönség is láthatja.

A Szarvas Gábor Könyvtár kiállítótermében a szabadkai Berta Izabella és Kopasz Gizella, a kelebiai Fülöp Mária, a csantavéri Turzai Éva és az adai Orcsik Csaba mutatta be munkáit. A díszes használati tárgyak között láthattunk ivó-, evő- és sütőedényeket, szűrő- és tárolóalkalmatosságokat, valamint étkészletet, gyertyatartókat, tükröket, mécseseket és egyéb termékeket. ''Az alkotók célja, hogy a magyar népi fazekasság táji sajátosságai továbbéljenek az újabb, a mai ember igényeit is kielégítő használati tárgyakon, hogy megtalálják helyüket otthonainkban, mindennapjainkban” -- írja Raj Rozália az esemény katalógusában.
Az egybegyűlteket Ágoston Ibolya, az adai Szarvas Gábor Könyvtár dolgozója köszöntötte, a tárlatot Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató, muzeológus nyitotta meg.
Ismertetőjéből kiderült: a Zentához, Adához legközelebbi nagy fazekasközpont Hódmezővásárhely volt, ahonnan az első világháborúig rendszeresen szállították a színes, írókázott, festett vagy karcolt díszítésű tálakat, korsókat, butellákat, kulacsokat. A környéken kisebb műhelyek működtek Magyarkanizsán, Martonoson, Zentán, Óbecsén, de mestereik általában mindennapi használatra szánt egyszerű edényeket készítettek, köcsögöt, bögrét, csibeitatót, virágcserepet.
Hogy errefelé napjainkra szinte teljesen kihalt a gölöncsérség, annak egyik oka az, hogy sem az iskolákban, sem más formában nem oktatták a népi fazekasságot. A Vajdasági Magyar Folklórközpont, illetve munkatársai, Raj Rozália és Nagy István érdeme, hogy hiánypótlásként e kézműves szakág tanítását felvállalták, de rendszeresen gondoskodnak a népművészet egyéb területein dolgozó amatőrök, például a hímzők és a szövők szakmai továbbképzéséről is. Mára két első- és egy másodéves generáció képzése fejeződött be, melyen összesen 21-en vettek részt. Ez ugyan nem sok, de ismét léteznek és működnek fazekasok, igaz, egyelőre csak a Bácskában.
A megnyitó utáni alkalmi műsorban az Aranykapu Művelődési Egyesület két tagja, Sóti Zsuzsanna és Katona Nikolina lépett fel.

Címkék: Fazekasság ma

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Fazekasság ma
Zene
Fazekasság ma
Nemzetpolitika
  • Hét Nap
  • 2018.11.05.
  • LXXIII. évfolyam 44. szám
Facebook

Támogatóink