Fazekasműhely a nyugalom szigetén

Fazekasműhely a nyugalom szigetén

A tizenöt éve fennálló kisoroszi Torontál Magyar Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Központ újdonsága a fazekasműhely, melynek a működését a Csoóri Sándor Alap támogatásának köszönhetően indították el. A fejlesztésnek nagy szerepet szánnak a falusi turizmus fellendítésében.

— 3 millió forintot nyertünk erre a célra, ebből átalakítottuk és felújítottuk az addigi asztalosműhelyt, megvásároltuk a szükséges eszközöket, a kézi szerszámokat, az elektronikus korongokat, az égető kemencét, valamint rendeztük a műhelynek helyet adó épületet és a környezetét is — számolt be Talpai Sándor, a szórványközpont vezetője. — A továbbiakban újabb pályázattal raktárhelyiséget szeretnénk létrehozni, mely a munka megkezdése után szükségessé vált. Elkezdtük gyártani a tárgyakat, és azonnal a mély vízbe ugrottunk, mert Nagykikinda Önkormányzata nagyobb mennyiségben rendelt tőlünk tányérokat és tököt formázó dísztárgyakat, viszont nekünk még hiányzott a tapasztalat. A 2018—19-ben a Petőfi-program keretében nálunk tartózkodott Balázs Katalin keramikus és férje, akik segítették a műhely létrehozását. Továbbra is szinte napi kapcsolatban vagyunk velük, hozzájuk fordulunk, ha valamit nem tudunk megoldani. 


A szerző felvételei

Következő lépésként ugyancsak a Csoóri Sándor Alapnál fazekasképzésre is pályáztunk, tíz hétvégén nyolc felnőtt vett részt a tanfolyamon. Ezt is folytatni kívánjuk, legközelebb gyerekeknek hirdetjük meg. Stratégiailag a fazekasműhely fontos helyet kap a központ jövőbeli terveiben, jelentős szerepe lesz a falusi turizmus erősítésében. Már voltak olyan alkalmak, amikor felnőttcsoportok, baráti társaságok töltöttek nálunk egy napot. A nyitott étteremben sütöttek-főztek, vagy éppen mi készítettük el számukra az ételt, a fazekasműhelyben pedig főleg a hölgyek próbálkoztak a korongozással. Az alkotásaikat később kiégettük, mázaztuk, vagyis kész terméket adtunk át nekik. A nagykikindai óvodások is ellátogattak hozzánk, agyagoztak, és megismerkedtek a mézeskalács-készítés fortélyaival. Lesz egy reklámanyagunk is, mellyel szeretném felkeresni a vajdasági iskolákat, és felajánlani nekik az egynapos kirándulás lehetőségét. Nem számíthatunk arra, hogy állandóan pályázati forrásokból tartsuk fenn ezt a komplexumot — kéthektárnyi terület erdővel, teniszpályával, tóval, tájházzal és több épülettel —, hanem mi magunk is hozzájárulnánk a központ működéséhez. A kirándulások mellett az önkormányzatoknak is felkínáljuk az itt készült tárgyakat, melyek ajándéknak vagy díjaknak egyaránt alkalmasak. A műhelyben a magyarcsernyei Kormányos Erzsébet dolgozik, egyelőre egy évre sikerült neki állandó munkahelyet teremteni, de szeretnénk, ha a jövőben is tudnánk alkalmazni. Nem véletlen, hogy én már az induláskor bejelentettem, ez a fazekasműhely lesz Vajdaságban a legfejlettebb és legismertebb. Lehet, hogy ez túlságosan nagy ambíciónak tűnik, de mindent megteszek azért, hogy a kimondott szavaim valósággá váljanak — mondta Talpai Sándor.

Kormányos Erzsébetet a korongnál szorgoskodva találtam. Elmesélte, gyermekkori álma volt a fazekasság, de a megvalósulására viszonylag sokat kellett várnia.

— Jó néhány évvel ezelőtt, amikor a gyerekeim még kicsik voltak, Nagybecskereken találtam egy bácsit, aki fazekassággal foglalkozott, elmentem hozzá, és ő megmutatta az alapokat. Aztán öt évvel ezelőtt jelentkeztem a szabadkai Folklórközpont fazekasképzésére. Nem volt könnyű elvégezni a családi kötelezettségek és a munkahely mellett, de sikerült. Közben megérett bennem az elhatározás, otthagyom az állásomat, és bizonyára a Gondviselő odafigyelésének köszönhetem, hogy amikor felmondtam, akkor adódott ez a lehetőség, hogy dolgozhatok a kisoroszi fazekasműhelyben. Végre azt csinálhatom, amit szeretek, és nem utolsósorban egy csodálatos környezetben vagyok, hiszen ennek a helynek különös varázsa van. Ez a nyugalom szigete, ahogyan én nevezem. Igyekszünk főleg használati tárgyakat, csészéket, bögréket, tányérokat, kancsókat készíteni. Ezek nemcsak szépek, hanem az is látszik rajtuk, hogy szeretettel és jókedvvel formázom őket. Nincs közöttük két teljesen egyforma, hiszen ugyanazt a virágot nem tudom mindig azonos vonalakkal megrajzolni. Nagyon szeretem a barcasági motívumokat, általában onnan emelek ki egy-egy részletet, a hódmezővásárhelyi mintákat viszont a tarkaságuk miatt kedvelem, de ezen a téren még nagyon sokat kell fejlődnöm. Kutattam az itteni, bánáti motívumok után is, de nem igazán találtam. Magyarcsernyén volt egy fazekas, de ő csak virágcserepeket, csirkeitatókat készített, valamint tejesköcsögöket, de azok sem voltak mázasak. Csak egy fésűs mintának nevezett díszítés volt rajtuk, mely valójában egy hullámos vonal. Nemrégiben a nagykikindai mezőgazdasági kiállításon és a töknapokon mutattuk be a termékeinket. Azóta már két-három család felkeresett bennünket, érdeklődtek a műhely és a munkafolyamat iránt, az óvodák és az iskolák alsós tagozatai pedig műhelyfoglalkozásokat kérnek a gyerekeknek. Szeretek velük dolgozni, én is úgy kerültem ide, hogy a már két évtizede létező kisoroszi népművészeti tábor kezdetén elhoztam a gyerekeimet, aztán időnként itt ragadtam, mert nagyon megtetszett a nemezelés vagy a batikolás. Most már a szövésben is tudok segíteni, mézeskalácsot sütök és díszítek, emellett a hímzés mindig a szívem csücske volt, és ma is szívesen csinálom — hallottam a beszélgetőtársamtól.


Mégtöbb kép!▼

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Fazekasműhely a nyugalom szigetén
Riport
Fazekasműhely a nyugalom szigetén
Riport
Facebook

Támogatóink