home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Faragó Attila
B. Z.
2008.01.09.
LXIII. évf. 2. szám

A szerző A nyomorék (Drámák és hangjátékok) című kötetét 2007-ben a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta) adta ki - Színjátékát az Újvidéki Színházban mutatták be A Lappangó címmel, az előadás a magyarországi Merő Béla rendezésében bekerült a Sterija Játékok műsorába 1993-ban, s a színikritiku...

A szerző A nyomorék (Drámák és hangjátékok) című kötetét 2007-ben a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta) adta ki - Színjátékát az Újvidéki Színházban mutatták be A Lappangó címmel, az előadás a magyarországi Merő Béla rendezésében bekerült a Sterija Játékok műsorába 1993-ban, s a színikritikusok kedvezően nyilatkoztak róla. Ezt az előadást az anyaországi nézők is láthatták (Budapest, Nyíregyháza, Békéscsaba), a székvárosi színház ezzel a produkcióval vett részt a Határon Túli Magyar Színházak V. Fesztiválján, Kisvárdán - Gerold László recenziójából: ,,Ezt a kritikát nem lehet másként kezdeni: az Újvidéki Színház drámaírót avatott' - A nyomorék című kötet több hangjátékot is tartalmaz, a Mérleg és skorpió címűt nyilvános hangjáték-bemutatóként rendezték meg - Faragó Attila ma Magyarországon él, egy nagy vállalat vezérigazgatója (Első Magyar Beruházási Rt.).
Ha most sikerülne találkozni régi ,,harcostársam', Faragó Árpád gyermekével, Attilával, megkérdezném tőle: érdemes volt-e, s tisztelettel gratulálnék könyvéhez, ,,drámaíró múltjához', mert hát Attila tisztességesen és bátran csatlakozott azokhoz, akik ezen a mostoha földön (színpadon) szólni akartak sorsunkról, életünkről, ellobbanó mécslángunkról, felsorakozott így Deák Ferenc, Majtényi Mihály, Tóth Ferenc, Herceg János mellé s ez nagy érdem volt egykoron. Az lenne-e ma is, nem tudnám megmondani, mert színházainkban ősidők óta nem hirdettek ősbemutatót. De az egykoron ,,hírös' Újvidéki Színházban bemutatták 1993. február 5-én Faragó Attila A Lappangó című drámáját a magyarországi Merő Béla kiváló rendezésében. Az előadásban felléptek: Magyar Attila (aki akkor még főiskolai hallgató volt), Tényi Edit, Mezei Zoltán, Ábrahám Irén, Rövid Eleonóra, Fejes György és mások. A székvárosi színház fennállása 20. évfordulója alkalmából adatott elő az erőteljes mű. S aztán az előadás meghívást kapott a Sterija Játékokra s A Lappangót a magyarországi színházbarátok is megnézhették (Budapest, Nyíregyháza, Békéscsaba). A Faragó-művel az Újvidéki Színház részt vehetett Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak V. Fesztiválján.
Gerold László recenziójából: ,,Jóleső érzéssel ír le az ember ilyesmit (Az írás első sora: ,,Ezt a kritikát nem lehet másként kezdeni: az Újvidéki Színház drámaírót avatott) ebben a drámaisága ellenére dráma nélküli időben. Faragó Attila műve - ,,Történet Artúrról, Lauráról és egy Lappangó című festményről', ahogy a közölt szöveg (Híd, 1992. 5.) alcímében áll - ígéretes, mert részleteiben ügyes, ugyanakkor tipikusan fiatal, kezdő szerző munkája. Valahogy kétszeresen is jelképesnek érzem a dráma színpadra került változatának címét: A Lappangó. Nemcsak arra a festményre lehet érteni, amely a főhős, Artúr alkotása, s melyben minden érzése, szorongása benne van, ami vele azonos, s melynek ő azt a szerepet szánja, hogy helyette, aki egy motorbaleset utána mozgásképtelen lett, legyen sikeres az életben, hanem a darab írójára is vonatkozhat a mű címe, ő is lappangva mutatkozik meg, jelen van, de még nem saját igaz, teljes valójában'.
Faragó Attila a világra - talán csak a mi világunkra - kérdezés szenvedélyével alkotta meg művét. Mintha meghallotta, elolvasta volna valahol, amit Thomas Mann üzent a színházi alkotónak. Íme a gondolat: ,,A színháznak az a becsvágya, hogy az illúzió révén önmagát elfeledtesse, minden becsvágy közül a legreménytelenebb. Minél szerényebb, minél több jelzéssel, utalással dolgozik a színház, minél inkább szabadjára engedi a képzeletet, annál több a lehetősége a tiszta művészi hatásra.'
A Lappangó pedig kristálytiszta mű.
Csakhogy Faragó Attila elhagyta a színpadot, az Újvidéki Rádió stúdióját, szüleitől érzékeny búcsút vett, édesanyjától, a szabadkai Népszínház és az Újvidéki Rádió művésznőjétől, édesapjától, a zombori Magyar Színház, a szabadkai Népszínház, az Újvidéki Rádió és a székvárosi teátrum vezető színészétől és direktorától, elhagyta a vérző országot, és Magyarországon telepedett le. Magyarországi tartózkodásának első szakaszában, Szegeden, még foglalkozott írással. A tekintélyes Szeged című folyóiratban rendszeresen publikált. Emlékezetes riportként tartották számon a zánkai menekülttáborról szóló írását. De jelentek meg írásai a magyarországi lapokban is, dolgozott a Magyar Televízió szegedi szerkesztőségében, aztán belépett egy másik világba... s az újvidéki Svetozar Marković Pedagógiai Akadémia egykori tanulója, aki gyakran látogatta osztálytársaival az Újvidéki Színház előadásait s órákat töltött a teátrum művészklubjában, majd fellépett az egyetem kabaré-színtársulatának produkcióiban, rendezett is, Kopeczky László szövegeket adaptált színpadra, elhessegetve magától a talmi fényességet. Igaz, a Középiskolások Művészeti Vetélkedőin is számos díjat kapott, irogatott is fiatal éveiben, színpadi szöveget is publikált, a muzsika is érdekelte, magyarról szerbre fordított szövegeket, mégis... A szómágia nem tartotta meg a pályán, sebes tempóban váltott, már nem álmodozik színházi költészetről, mintha megérezte volna - a játék errefelé, mifelénk már nem örömmel zajlik. De A Lappangóval beíratta nevét a vajdasági magyar szerzők aranyalbumába, sorstársává vált egy nyüglődő társadalomnak, a színház világának...
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..