Falun és városon a XXI. században
Tóth Péter
2021.08.15.
LXXVI. évf. 32. szám
Falun és városon a XXI. században

„A táj, amit látsz, virágot nem terem,

A táj, amit látsz, a koromtól lett ilyen”

Az Omega együttes Huszadik századi városlakó című dalában a szövegíró valószínűleg nemcsak az égéstermékre, hanem az érára is gondolt, amikor azt írta: korom. Szépen el lehet játszadozni a szó kétértelműségével.

A nagyvárosokra nemcsak a XX. században, hanem korábban is a korom volt jellemző, és a kor is mindig rányomta a bélyegét, meghatározta, hogy az emberek hogyan éltek ott, de a faluban is. A virágok kapcsán érdekes megemlíteni, hogy amíg a XX. századot a dalban is a „virágot nem terem” költői képpel illették, ma már nem éppen így van. Az egyik kutatás eredményei kimutatták, hogy a városban tartott méhek által gyűjtött méz egészségesebb, mert nem tartalmaz annyi növényvédőszer-maradványt, mint a vidéki, azaz a falusi méhek méze. A városokban ugyanis nem használják olyan mértékben a vegyszereket, mint a falvak környékén, ahol a megmaradt méhek legelőre lelnek.


(Szalai Attila rajza)

Nagyon sokféleképp tekinthetünk a falvak és a városok viszonyára, a jövő pedig azt sejteti, hogy a városok is talán egyre élhetőbbek lesznek, miközben a falusi életmód is ismét népszerűvé válhat. Mindkét folyamat mögött az új technológiák hatása rejlik. Állítólag már néhány éven belül városi legendává válhatnak a parkolási nehézségek, a közlekedési dugók vagy a wifi nélküli közterek. Az egymással kommunikáló eszközök és az adatelemzésen alapuló technológiai megoldások forradalmasíthatják a kisebb és a nagyobb települések közösségeinek együttélését.

Korunkban a világ mintegy 7,5 milliárdnyi lakosának több mint a fele már nagyvárosi környezetben él. Az ENSZ becslései szerint ez az arány 2050-ig 65-70 százalékra emelkedhet. A városiasodásban világszerte tapasztalható trendek nálunk is érzékelhetőek. Az urbánus lét számtalan előnye mellett a várostervezőknek, építészeknek, illetve azoknak, akik a döntéseket hozzák, számolniuk kell a hátrányokkal, és megoldásokat keresniük a problémákra. Környezetszennyezés, közlekedési nehézségek, közbiztonsági kihívások, a szorosan egymás mellett élésből eredő gondok korunkban is megnehezítik a városok életét.

A falvak is a reneszánszukat élhetik azonban. Manapság ugyanis már nem csupán a metropoliszok számára érhetőek el az okos megoldások. A felelősen gondolkodó önkormányzatok a kisebb településeken szintén elkezdtek a technológia felé fordulni. A közbiztonság javítása, az okos mezőgazdasági megoldások terjesztése, a helyi vállalkozások segítése mind-mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a falvak mégse néptelenedjenek el, illetve hogy ne csak az öregek maradjanak vidéken.

Mindeközben a természet azért időnként megmutatja, hogy ha akarja, visszaveszi azt, ami az övé. Sokkoló képek járták be nemrég a világot: a fejlett Nyugat nagyvárosait sem kerülték el a természeti katasztrófák. Eurómilliárdokban mérhetőek az anyagi károk, de emberéletek is odavesztek. Az éghajlatváltozás — hasonlóan tragikus következményű jelenségek képében — most már napi rendszerességgel szembesít bennünket azzal a nemtörődömséggel, amellyel az emberiség az elmúlt években, évtizedekben sőt évszázadokban a környezettel viseltetett. Árvizek, aszályok, erdőtüzek a figyelmeztető jelek.

Úgy is felfoghatjuk, hogy a természetből — vagy előle — a városokba menekültünk. A természet ereje azonban ott is utolér bennünket. A számítások szerint nagyjából három év múlva már 8 milliárdan lakjuk ezt a bolygót. Általánosítani nem lehet, hiszen minden város más-más éghajlati kockázatokkal szembesül. Csak a természetalapú megoldások tehetik élhetőbbé az urbanizált környezeteket.

A természet előbb-utóbb visszaüt, pontosabban visszahullik ránk annak a következménye, hogy módszeresen kizsigereljük. Ennek mértéke pedig jórészt azon múlik, hogy mennyire leszünk felkészültek, ellenállóak és alkalmazkodóak a közeljövő kihívásaira. 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nézőpont rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..