home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Falak
Tóth Péter
2022.10.17.
LXXVII. évf. 41. szám
Falak

Nem tudhatjuk, hogy ősünk vagy őseink mikor építettek először falat. Azt sem tudhatjuk, csak esetleg sejthető, hogy mi céllal tették, mert a fal ugyan látszatra egyszerű, mégis többfunkciós építmény.

Talán nem is vagyunk vele tisztában, hogy a fal, ez az egyszerű találmány, civilizációnknak mennyire meghatározó eleme. Falak között éljük életünket, falak védenek bennünket a szelektől és az időjárás egyéb viszontagságaitól. A falak akarva-akaratlanul elválasztanak és egyúttal összekötnek, óvnak és bezárnak. A fal megítélése — mint minden másé — nézőpont kérdése is. A fogoly esetében a fal az akadály a szabadság felé. Szobánk fala viszont a család számára a meleg otthon, az intimitás egyik meghatározó és nélkülözhetetlen eleme. A falat sok esetben természetesnek vesszük, pedig nem természetes képződmény. A határokat, az országokat, a falak egyik oldalán fennálló társadalmi rendet már ősidők óta fallal próbálták megvédeni a kéretlen betolakodóktól, vadállatoktól, barbároktól, más kultúráktól.

Állítólag egy filozófus mondta vagy jegyezte le, hogy a népek, országok és birodalmak közötti határok elsősorban mentálisan léteznek. Az olyan, főleg modern képződmények, mint a szögesdrótok vagy a falak, a szellemi jelenség fizikai leképződései csupán. Az immateriális határ megléte az emberek gondolkodásában is felismerhető. Már az archaikus társadalmak éles határvonalat húztak „saját” és „idegen” kultúra között. A feljegyzések legalábbis erről tanúskodnak. A közösség tagjai a szocializáció során elsajátított kulturális értékeket tartják normálisnak, ha az nem számít élhetetlennek. A más kultúrával történő szembesülés tudatunkban a normálistól történő elhajlásként képződik le.

Az első államszerű képződmények létrehozása után az emberek háborúzni kezdtek a területekért, az azokon fellelhető erőforrásokért. Ahogyan azonban számtalan példa igazolja a történelemben, minél nagyobbra nőtt egy-egy ország vagy birodalom, annál nehezebb volt egyben tartani. Ha pedig sikerült viszonylagos jólétet teremteni a benne élőknek, az a határokon, falakon kívül élők számára is vonzóvá vált.

A római limesrendszer, a több évszázadon át épített kínai nagy fal, Magyarországon pedig a gyepű volt már sok-sok évszázaddal ezelőtt az a védőfal, amely a betolakodók, az ellenség távol tartása végett lett létrehozva. A gyepű egyébként egyfajta magyar jellegzetességként is felfogható. Természetes tereptárgyak, járhatatlan erdős részek, hegyek, mocsarak sorozata alkotja, melyet műveletlenül, lakatlanul hagytak. Egyes szakaszokon mesterséges akadályokkal, árkokkal, földhányásokkal, sánccal, fatorlaszokkal egészítették ki.

Gyepűket állítólag már a hunok és az avarok is alkalmaztak. A gyepű volt a honfoglaló magyarság határvédelmi rendszere is, mely a Kárpát-medencében azután még évszázadokig fennmaradt. Maga a szó ismeretlen eredetű, de a formai hasonlóság miatt talán a gyep szóval áll kapcsolatban.

A falak a jövőben is meghatározó szerepet töltenek majd be civilizációnk jövője szempontjából. Ha bizonyos népek, államok, birodalmak nem építtetek volna falakat, a történelem is másképp alakult volna. A fal viszont önmagában csak egy építmény, és nézőpont kérdése, hogy emellett még hogyan tekintünk rá.

A szocializmus „tervezőmérnökei” megépíttették a berlini falat, a szabadság korlátozásának szimbólumát. Amikor aztán leomlott, a neoliberális kapitalizmus tervezőmérnökei — spekulatív módon — egyenlőtlenségből húztak fel láthatatlan falakat. A történelemben azonban az egyéb hullámzások mellett a falak építésének és lebontásának korszakai is megfigyelhetőek. Ilyen szempontból most ismét olyan fázishoz értünk, amikor újból falakat építenek.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..