Falak

Falak

Léteznek látható, részben érzékelhető és láthatatlan falak. Az utóbbi napokban a kézzel tapintható kőfalakról, vaskerítésekről vagy drótkerítésekről szólnak a hírek. Látható, illetve érzékelhető kerítésekkel jobb esetben birtokokat, kerteket, határmezsgyéket, országhatárokat, rosszabb esetben különféle táborokat kerítenek körbe. Ezeknek a falaknak, attól függetlenül, hogy milyen céllal épültek, általában rossz üzenetük van.

Hiszen a fal mint fogalom valamilyen formában magában hordozza a tiltást, illetve a szándékos vagy kényszerű kirekesztést.

Az emberiség, a különféle civilizációk és országok sohasem tudtak megküzdeni saját határaikkal. Amelyik országnak több határa volt, az általában még többet akart, amelyiknek pedig kevesebb, az idő múlásával az is többet akart. Ezért épültek fel több ezer évvel ezelőtt az első elválasztó falak. Az idő azonban mindent megszépít. A kínai nagy fal ma a világ csodáinak egyike, és az egyik legnagyobb turistalátványosság a bolygónkon. Pedig hasonló szándékkal építették, mint a mostani elrettentő szögesdrótokat. Az egykori kínaiak egész egyszerűen nem szerették volna földjeik közelébe engedni az idegen, északi nomád törzseket. Egy napjainkban használt divatos szófordulattal élve, az egykori kínaiak kirekesztették az idegeneket. A látható falakkal ellentétben léteznek olyan határvonalak, illetve természetes falak is, amelyek inkább kedvező képet festenek magukról. Ilyenek a természeti képződmények alkotta határvonalak, a hegyek, tengerek, folyók, tavak vagy akár a sűrű esőerdők. Ezekről senkinek sem jut eszébe a tiltás, avagy a kitaszítás. Még akkor sem, ha a természetes falak a legerősebbek. A felhők fölé tornyosuló hegyek, a többméteres hullámok vagy a veszélyes vízfolyamok a leghatározottabban parancsolnak megállj!-t mindenkinek. Szóval, vannak jól látható, mesterséges és kevésbé érzékelhető, természetes határvonalak.

De mi a helyzet a láthatatlan falakkal? Azokkal, amelyek az emberek, nemzetek, népek fejében léteznek. Azokkal, amelyek érzékszervekkel nem tapasztalható szögesdrótokkal választanak el, mégis a legerősebben marnak egy nemzet lelkébe. A határon túli magyarság egyike azoknak a népcsoportoknak, amelyek valóban tudják, mit jelentenek a falak. Apró kis rezervátumaik egyre szűkösebbé válnak, miközben évtizedek vagy akár évszázadok óta falak épülnek köréjük. Falak, amelyek elválasztják őket saját nemzettársaiktól. Tisztelt Európai Unió és a világ közvéleménye! Ezeket a falakat vajon kik és mikor húzták fel?


Olvassa el a szerző adatlapját is:
Talpai Lóránt

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Jegyzet rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Falak
Heti Jegyzet
Falak
Heti Jegyzet
Facebook

Támogatóink