Az ünneplők a játékok hivatalos lobogójával vonultak be a templomba. A Himnusz eléneklése után Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke mondott beszédet.

— A Magyar Ünnepi Játékok idei, 60. rendezvénye elsősorban a jubileumi év jegyében marad meg emlékezetünkben — mondta a rendezvény részvevőit köszöntő beszédében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a Tartományi Képviselőház elnöke, hozzátéve, hogy a mai ünnepséget nemcsak a hatvan év távlata jellemzi, hanem az is, hogy 18. éve a vajdasági magyarság saját lelki indíttatására a maga erejéből szervezi meg a játékokat.
Az istentisztelet kezdetén az egybegyűltek egyperces néma felállással tisztelegtek a közelmúltban elhunyt Dolinszky Árpád evangélikus püspök emléke előtt, majd Igét hirdetett Dolinszky Gábor evangélikus és Orosz Attila református lelkész, bácskai esperes. A katolikus egyház részéről Leiszt József palicsi esperes-plébános mondott szentbeszédet az evangélium hirdetését követően.
Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára köszönetét fejezte ki a rendezvényt szervező Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek, és elnökének, Dudás Károlynak, amiért együtt emlékezhetünk az 1952-es kezdetre, a vajdasági magyar értelmiségiek  különleges találkozójára.

— Kedves vajdasági magyar Barátaim! Az út, amely mögöttünk van, embert próbáló évtizedeken át vezetett. Azon haladva számtalan akadályt emeltek a vajdasági magyarság, a vajdasági magyar kultúrélet elé — mondta többek között köszöntőjében Répás Zsuzsanna. Kifejtette, hogy a kisebbségeknek még számtalan küzdelmet kell megvívniuk: megértetni, hogy az anyanyelv használata szülőföldünkön a legtermészetesebb dolog; elérni, hogy a magyar osztályokat ne vonják össze. El kell fogadtatni, hogy amint a Hideg napokra emlékszik az ország, ugyanúgy hajtson fejet a csúrogi, zsablyai, mozsori és más délvidéki ártatlan áldozatok előtt is. Mint ahogy a délvidéki razzia áldozatai tiszteletére emlékművet állítottak, ugyanúgy fel kell építeni az újvidéki csonkatornyot is, megadva az utókornak azt az alapvető emberi jogot, hogy tiszteleghessen az 1944-ben mártírhalált halt magyar áldozatok előtt.

A játékokat Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke nyitotta meg. Feltette a kérdést, vajon sikerült-e a mostani rendezvénynek méltónak maradni ahhoz a nagyszerűséghez, amely annak idején elődeink álmaiból, tehetségéből, megmaradni akarásából összeállt a tóparton.

Az üdvözlőbeszédek és az istentisztelet után a palicsi könyvtárban megnyílt Ivanyos Sándor kilencvenéves képzőművészünk tárlata. Ivanyos Sándor 1952-ben is a kiállító festők között szerepelt. Ezután a részvevők zeneszó kíséretében átvonultak a Vigadó elé, Répás Zsuzsanna, Dudás Károly és Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke fát ültettek a hatvan évvel ezelőtti rendezvény emlékére.

Az Ünnepi Játékok rendezvénye a nyári színpadon folytatódott az óbecsei, horgosi, pancsovai hagyományápolók fellépésével. A műsor kezdete előtt dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.

— Az MNT becsüli, értékeli és támogatja a Művelődési Szövetségnek, az Ünnepi Játékok szervezőjének munkáját, és erre a támogatásra a művelődési egyesületek is számíthatnak — ígérte a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Kiemelte, hogy 1952-ben a vajdasági magyar közösség képes volt felállni, megrázni magát, és építeni saját magyar identitását az akkori körülmények között. Ma sincs ez másként. Felálltunk, megráztuk magunkat, és hisszük, hogy az ezeréves szülőföldön tovább építhetjük jövőnket, mondta.

Dr. Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke az 1952-ben megtartott Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok történelmi vonatkozásáról beszélt, majd Dudás Károly, a Művelődési Szövetség elnöke szólt az egybegyűltekhez. Hangsúlyozta: a politika hatására nemcsak az ötvenes években marasztalták el a nemzeti hagyományokhoz ragaszkodókat, hanem ma is vannak, akik ,,turulos’’-nak tartják a nemzeti gyökerekhez való ragaszkodást.