home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
„Ezek az emberek értünk voltak”
Bíró Tímea
2020.09.15.
LXXV. évf. 37. szám
„Ezek az emberek értünk voltak”

A kishegyesi Maronka Károly Önkéntes Tűzoltó Testület tavaly ünnepelte fennállásának 145. évfordulóját. Ebből az alkalomból született meg az az ötlet, hogy egy néprajzi jellegű monográfia lásson napvilágot, melyet dr. Szőke Anna néprajzkutató állított össze. A kétéves kutatómunka után elkészült könyv az „Istennek dicsőség, embernek segítség” címet viseli.

Ahogyan megváltozott a világ, megváltozott a tűzoltóság is. Megszűntek a tűzoltózenekarok, és ma már nem szerveznek a tűzoltók bálokat, nem foglalkoznak színjátszással, vagyis eltűnt a közösségformálás ereje. A monográfia az alapos kutatómunkának köszönhetően részletesen bemutatja, hogyan alakult ki a tűzoltóság a történelmi Magyarországon, és milyen úton jutott el a mai állapotáig.

— A monográfia megszületése valójában azzal kezdődött, hogy megkeresett dr. Kurin Ákos, a Maronka Károly ÖTT alelnöke, hogy a néprajz felől közelítsem meg a kishegyesi tűzoltóságot. Egy rendkívül elhivatott emberről van szó, aki Újvidéken az egyetemistaéveiben bújta a könyvtárakat, illetve a Forum Könyvkiadó Intézet archívumát, és az 1800-as évektől kezdve összegyűjtötte a tűzoltósággal kapcsolatos újságcikkeket, dokumentumokat. A háromkötegnyi fénymásolt hivatalos iratot a rendelkezésemre bocsátotta, én tüzetesen átolvastam mindent, és azt kell mondanom, hogy lassan-lassan lenyűgözött az, hogy az 1800-as évektől Trianonig milyen aktív életet éltek a tűzoltók, és milyen nagy tiszteletnek örvendtek, amit ma már sajnos nem mondhatunk el — mesélte Szőke Anna.

A monográfiából érdekes információkkal gazdagodhatunk, például hogy Mária Terézia 1771-ben létrehozta a károsultakat segélyező tűzpénztárakat, illetve azt is megtudhatja az olvasó, hogy 1871-ben Széchenyi Ödön vezetésével létrejött az első országos szervezet, melynek kezdeményezője Rösch Frigyes volt.

Mivel fából készültek az épületek, sokkal több tűzeset következett be, mint napjainkban, viszont többen is vállalkoztak az életüket kockáztatva, hogy segítsenek az embertársaikon. A tüzet nemcsak megfékezni kellett, hanem őrizni is, hogy ne alakuljon ki újabb tűzeset.

— Még ma is emlékszem arra, amikor május 1-jén felvonult az utcán a 30-40 egyenruhás, akit humánus cél vezérelt. Ezek az emberek értünk voltak, és baj esetén azonnal rohantak. A kishegyesi tűzoltók megküzdöttek azért, hogy méltó tűzoltóotthont kapjanak, és hogy fenn tudják tartani magukat. Elképesztő összefogással újították fel a mai tűzoltóotthont, amire támogatást is kaptak azzal a feltétellel, hogy a művelődési élet eseményei is ott lesznek megrendezve — tudtuk meg a néprajzkutatótól.

A több mint száz évet felölelő könyv gazdag fényképanyaga a tűzoltóság hatalmas gyűjteményéből származik, a válogatás a szerkesztő munkáját dicséri. Olyan érdekes munkaeszközöket ismerhet meg az olvasó a könyv által, mint például a borítón látható kézi meghajtású sziréna.

A monográfia egy főhajtás is azok előtt az áldozatkész emberek előtt, akik félreteszik a félelmet és a munkájukat azért, hogy segítsenek a bajba jutottakon, példát mutatva ezzel a jövő nemzedékének.

A könyv a tartományi oktatási titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és Kishegyes Község Önkormányzata támogatásával jelenhetett meg.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..