home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
„Ez az év sokkal inkább a nemzeti összefogás évévé vált”
Talpai Lóránt
2020.12.26.
LXXV. évf. 52. szám
„Ez az év sokkal inkább a nemzeti összefogás évévé vált”

Az egész magyarság kiválóan vizsgázott a nemzeti összetartozás évében összetartásból, segítségnyújtásból, a közösségek közötti összefogásból. Mindez viszont nem valósulhatott volna meg egy alaposan kidolgozott kormányzati stratégia, valamint olyan programok nélkül, amelyek összekötötték a világ számtalan pontján élő magyarságot. A magyar összetartozás kapcsán Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát és dr. Kántor Zoltánt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatóját kérdeztem.

* Hosszú évek óta a magyar kormány fő célja a nemzeti politika erősítése, ehhez kapcsolódott a nemzeti összetartozás éve is. Az ön megítélése szerint milyen volt, hogyan lehetne összegezni? Főként annak tükrében, hogy a koronavírus-járvány miatt nem lehetett megtartani a nemzeti összetartozás éve rendezvényeinek nagy részét.

Potápi Árpád János: — A járványhelyzet az idén valóban erősen korlátozta a lehetőségeinket, így sok tervünket, programunkat, rendezvényünket nem tudtuk megvalósítani. Ezzel szemben azonban új lehetőségeket is megnyitott: programjaink online térbe helyezésével olyan embereket is elérhettünk, akiket eddig nem tudtunk megszólítani. A rendezvények online megvalósításával be tudtunk vonni olyanokat is, akiknek nincs módjuk a személyes jelenlétet igénylő programokon való részvételre, vagy más okból nem tudtak eddig bekapcsolódni. Az idén a nemzetpolitikában a nemzeti összetartozás évéhez kapcsolódóan az erős magyar közösségek évét hirdettük meg. Azt szerettük volna megmutatni, hogy a külhoni magyar közösségek száz évvel Trianon után is életerősek, ragaszkodnak magyarságukhoz. A járványhelyzetben azonban, úgy gondolom, ennél még többet is sikerült megmutatnunk: bebizonyítottuk azt, hogy a magyar összetartozás óriási próbákat is le tud küzdeni: mi, magyarok a nehéz helyzetekben is számíthatunk egymásra. Ezáltal ez az év sokkal inkább a nemzeti összefogás évévé vált.


Potápi Árpád János (fotó: MTI)

* Kőrösi Csoma Sándor, Petőfi Sándor, Mikes Kelemen Program és a Kárpát-medencei testvértelepülési program voltak az utóbbi években a legismertebbek a nemzeti tudatot erősítő és a magyarságot összekapcsoló programsorozatok közül. Ide lehet még sorolni az összes, diaszpórát érintő rendezvényt is. Lehet-e tudni, hogy milyen hatással voltak ezek a programok az itt és a távolban élő magyarságra?

Potápi Árpád János: — Programjaink hatását sokszor nagyon nehéz számokban mérni. A Kárpát-medencei testvértelepülési programmal már több mint 1200 anyaországi és külhoni magyar település testvértelepülési kapcsolatának kialakítását, megerősítését támogattuk. A Kőrösi Csoma Sándor Programnak és a Petőfi Sándor Programnak köszönhetően már összesen több mint 270 diaszpóra- és szórványközösségben vagyunk jelen a mindennapokban. Támogatásainkkal, programjainkkal minden magyarlakta településre eljutottunk a Kárpát-medencében. Több ezer külhoni magyar vállalkozásfejlesztés megvalósítását segítettük anyagilag vagy szakmailag. Programjaink valódi eredményét azonban sokkal inkább az a megújult lendület, az a tudatos építkezés mutatja, amely az elmúlt évek közös munkájának köszönhetően elindult a Kárpát-medencében és a diaszpórában is: megújultak a magyar közösségi terek, meghonosodtak a magyar napok, számos új rendezvény indult útjára. Itt mindenképp hangsúlyoznom kell, hogy közös munkáról van szó: hiszen maguk a közösségek kell, hogy megfogalmazzák azokat a terveket, amelyeket a magyar kormány támogatni tud. A vajdasági magyarság ebben is példát mutat a többi Kárpát-medencei magyar régiónak. A közösség számos kezdeményezést indított, mely mögé oda tudtunk állni, a Magyar Nemzeti Tanács programjai mellett az elmúlt években a gazdaságfejlesztés területén is több projektum indult el támogatásunkkal, legutóbb éppen a Vállalkozz, Vajdaság! című, fiatal és kezdő vállalkozóknak szóló online képzési felület.

* A jólét és a rossz egzisztenciális körülmények ugyanúgy hátrányosan érinthetik a magyarságot, hiszen mindkét eset az asszimilációt erősítheti.

Dr. Kántor Zoltán: Több tényező is befolyásolja az asszimilációt. Elsősorban az etnikai szerkezet, a magyarok aránya egy-egy településen/régióban a döntő. Értelemszerűen, ahol alacsonyabb a magyarok aránya, ott nagyobb eséllyel választ többségi társat a magyar fél. Azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy szórványban, vagy a szórványosodó területeken, sokkal többen élnek vegyes házasságban. Fontos még, hogy mekkora a társadalmi távolság a magyarok és a többségi nemzet között. A szlovákiai magyarok által lakott településeken rendre magasabb a vegyes házasságok aránya, mint azt az ott élő magyarok aránya alapján várnánk. Ebben a tekintetben mondhatjuk, hogy itt a legkedvezőtlenebb a tendencia, ami azzal állhat összefüggésben, hogy a magyarok és a szlovákok közötti társadalmi távolság kisebb, mint a magyarok és a szerbek, illetve a magyarok és a románok közötti. A népességfogyás, az asszimiláció ellen csak összehangolt — helyi és magyarországi, kulturális és gazdasági, közvetett és közvetlen — politikákkal és támogatásokkal lehet küzdeni. Ezt a célt segít elérni a magyar nemzetpolitika mind koncepcionális, mind gyakorlati szinten. Ugyanez a szemlélet és cselekvés irányítja a külhoni magyar politikát is.


Dr. Kántor Zoltán (fotó: Nemzetpolitikai Kutatóintézet)

* Mi a helyzet az autonómiatörekvésekkel? Az autonómia tud valamit orvosolni?

Dr. Kántor Zoltán: Az autonómia, legyen szó személyi elvűről vagy területiről, mindenképp üdvös a külhoni magyar közösségek számára. Az autonómia azt teszi lehetővé, hogy a nemzeti kisebbségek határozhatnak a saját közösségük ügyeiben, hiszen ők tudják a legjobban — demokratikus módon — eldönteni, hogy a közösség megmaradásához, gyarapodásához mi szükséges. A legjobb példa erre a Vajdaság: a Magyar Nemzeti Tanács számos kisebbségi vonatkozású kérdésben saját hatáskörében hozza meg a közösséget érintő döntéseket. Hozzáteszem, hogy amíg Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában semmiféle autonómia nincs, így a magyar pártok csak a saját infrastruktúrájukra támaszkodhatnak, addig a Vajdaságban az MNT saját apparátust működtet, számos köz- és szakpolitikai kérdéssel hivatásszerűen foglalkozik. Így a legfontosabbal, a közösség- vagy társadalomszervezéssel is. Az autonómia nem valamilyen elvont cél, hanem a kisebbségi önrendelkezés alapja. Egy autonómiában az állam által átengedett (szak)területeken — például oktatás, nyelvhasználat, de egyes esetekben akár a gazdaság — a kisebbség döntéshozatali és végrehajtási kompetenciával bír. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy amit a magyar pártok jelenleg is tesznek, az sokkal könnyebben valósítható meg autonómia keretében.

* 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz. Mit takar ez a megnevezés, azaz mi lesz a valódi tartalma?

Potápi Árpád János: — Az újrakezdés egyrészt a járvány utáni újrakezdésre utal. A pandémia idején a magyar kormány egyetlen külhoni magyarokat célzó programját sem szüntette meg, vannak azonban olyanok, amelyeket a járványhelyzet idejére szüneteltetnünk kellett. Bízunk abban, hogy 2021-ben újra elfoglalhatják állomáshelyüket a közösségeknél ösztöndíjasainak, hogy megvalósulhatnak a Határtalanul programban támogatott tanulmányi kirándulások, illetve hogy a rendezvények, programok keretében újra személyesen tudunk majd találkozni. Másrészt azonban arra is készülünk, hogy a rendszerszintűvé vált nemzetpolitikai programokat egy kicsit megújítsuk, új formába helyezzük, hogy azokkal még teljesebben tudjuk megvalósítani a külhoni magyar közösségek támogatását. Bízunk tehát abban, hogy 2021-ben újult erővel folytathatjuk a munkát.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..