Egyelőre nyolc ország vesz részt a kísérleti programban

Pierre Gyselinck testi fogyatékossággal él, és az elsők között volt Európában, aki birtokba vehette az Európai Fogyatékossági Kártyát, mely dokumentum lehetővé teszi számára, hogy Európa-szerte bizonyítsa fogyatékosságát. A kártya egy kísérleti program keretében már nyolc európai országban, így Belgiumban is elérhető. Most az Európai Bizottság azt indítványozza, hogy minden tagállamra terjesszék ki. „Néha lehet olyan fogyatékossága valakinek, amelyet senki sem lát. Például amikor Olaszországban voltam, segítséget kértem egy múzeumban, de régen nem kaphattam segítséget, mert nem tudtam bizonyítani, hogy fogyatékos vagyok. Akkoriban nem használtam tolószéket. Bottal sétáltam, de nem tolószékkel. Szóval szerencsére ott egy illető hajlandó volt szerezni nekem egy e-robogót, hogy bejárhassam a múzeumot” – mutatta be saját helyzetét az első kártyahasználó, Pierre Gyselinck.

Pártot alapít Vona Gábor

Második Reformkor néven párttá alakul a Vona Gábor volt Jobbik-elnök által létrehozott alapítvány. A politikus erről a közösségi oldalára feltöltött videóban beszélt. Vona Gábor felidézte, hogy a 2018-beli választások után jegyeztette be a Második Reformkor Alapítványt, mely az elmúlt években kulturális és közéleti tevékenységet folytatott, és most Második Reformkor — rövidítve 2RK — néven párttá alakul. Szerinte a XXI. században lehet Magyarországon egy második reformkor, mely egy önszerveződő országot, önbecsüléssel bíró társadalmat és egyetemes magyarságot foglal magában. Közölte, nem ideológiák, hanem a reformkoriság politikai szemlélete mentén fognak politizálni. Nem akarnak foglalkozni a ma a magyar politikát jellemző törzsi viszályokkal, csak az ügyeikre akarnak koncentrálni, közben hidakat építeni és a teremtő energiákat keresni — mondta. Rögzítette: sem a kormánypártokkal, sem az ellenzékkel nem készülnek politikai szövetségre.

„Megkezdődött a klímaösszeomlás”

A Meteorológiai Világszervezet bejelentése szerint az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén. Az ENSZ szakosított intézménye az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus adataira hivatkozva azt is közölte, hogy az idei volt a valaha rögzített legforróbb augusztus: az iparosítás előtti korszak átlagánál feltehetően 1,5 Celsius-fokkal melegebb, illetve egyúttal a második legmelegebb hónap 2023 júliusa után. A júniustól augusztusig tartó időszakban, vagyis az északi félteke nyarán az átlaghőmérséklet 16,77 Celsius-fok volt, mely 0,66 Celsius-fokkal haladja meg az 1991 és 2020 közötti periódus átlagát, és jelentősen magasabb a korábbi, 2019-beli, 16,48 Celsius-fokos rekordnál. „Megkezdődött a klímaösszeomlás” — reagált közleményében a bejelentésre António Guterres ENSZ-főtitkár.