Csuka Mária, a nagybecskereki Žarko Zrenjanin Városi Könyvtár helytörténeti osztályának vezetője és könyvtárosa, a helybeli Helytörténet-szeretők Társaságának elnöke és a Zavièajac, tíz nyelven megjelenő művelődéstörténeti magazin főszerkesztő-helyettese a romániai Aradon részt vett a VII. Nemzetközi Kulturális Antropológiai Szimpóziumon, amelynek témája a Multikulturalizmus és etnikai identitás Európában volt.
* Hogyan jutott el erre a rangos nemzetközi eseményre? - kérdeztem tőle.
- A meghívás, amely nagy megtiszteltetés számomra, váratlanul ért. A nagykikindai Kindja Helyismereti Egyesület elnökének és helyettesének az ajánlatára Elena Rodica Colta asszony, az aradi múzeum etnológusa keresett meg, aki egyben a rendezvény szervezője is volt.
A résztvevők írásait, a témákat, közleményeket stb. szimultán fordításban kaptuk meg magyar, szerb és román nyelven. Mindannyiunk számára közös volt a következő: a meghatározott vidékek kulturális emlékműveinek a tiszteletben tartása és ápolása bizonyos nemzetek és nemzetiségek szemszögéből, etno-demográfiai alakulások, a különféle kultúrák hatása, az önidentitás megtartása, a fejlett és fejletlen közösségek mono- és multikulturalizmusa, az említettekkel való visszaélések egyes családokban, vegyes házasságok és válások, a kultúrák különbözősége az oktatásban, a vallások és templomok az identitás megőrzésében. A tanácskozás szervezője a romániai Művelődési Minisztérium, Arad Megyei Tanácsa és múzeumegyüttese volt. A jelenlévők romániai, magyarországi, szerbiai és montenegrói, németországi etnológusok, antropológusok voltak. Hazánkból bemutatkozott dr. Ljubivoje Ceroviæ, az újvidéki Természettudományi Kar munkatársa, dr. Drago Njegovan, az újvidéki Városi Múzeum igazgatója, dr. Biljana Ratkoviæ, az Újvidéki TV munkatársa, Branislav Zarin nagykikindai ügyvéd, valamint Dušan Dejanac politológus. Az én témám a Város és a nagybecskereki Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményének a marketingje volt, a Helytörténet-szeretők Társasága eddigi munkájának a felmérése, az értékének, a minőségének és a helyének a meghatározása. Célom volt még a kapcsolatteremtés a szervezők egyesületeinek a képviselőivel, a temesvári Bánáti Múzeum etnológusaival, az aradi múzeumegyüttes antropológusaival, az aradi pravoszláv egyházzal, az aradi Csiki Gergely Iskolaközpont igazgatóhelyettesével stb. Nagyon érdekes kiállítást tervezünk Az első világháború képekben Bukarest - Nagybecskerek címmel. Az aradi könyvtáros-kollégák a rendelkezésemre bocsátották Todor Manojloviæ 1908. évi nagyváradi munkásságának nálunk nem létező bibliográfiai adatait, Manojloviæ a Holnap című irodalmi folyóiratban jelentette meg fordításait Ady Endréről és más írókról. Ez még bekerülhet a Todor Manojloviæ bibliográfiai anyaga című, már nyomdakész könyvembe, amelyben csaknem 1300 adatot dolgoztam fel róla. Megegyeztünk, hogy a nagybecskereki Helytörténet-szeretők Társaságának tagjai és munkatársai meglátogatják Temesvárt és Aradot, megbeszéltem, hogy augusztus végén bemutatjuk Debrecenben a városunkat, a könyvtár helytörténeti osztályának a gyűjteményét, valamint a már említett társaságot - zárta a beszámolóját Csuka Mária.