750 milliárd euró lenne az alap, de csúszhat a terv

Az európai gazdaság újraindításának fontos része a 750 milliárd eurós uniós alap, mely megfelelő támogatást nyújthat a tagállamok gazdaságának élénkítéséhez. Az Európai Bizottság már a nyáron szeretné felvenni és szétosztani a gigahitelt, előtte azonban ratifikálni kell az ezzel kapcsolatos megállapodást minden tagállamban, és be kell mutatni a helyreállítási terveket. A helyreállítási alap elsődleges feladata, hogy forrásokról gondoskodjon a tagállamok gazdaságának járvány utáni újraindításához, de a végső cél ennél távolabbra mutat: a fenntartható és ellenálló európai gazdaság megteremtése. Ezért a tagállami terveknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Például a források nem használhatóak fel költségvetési támogatásra, ellenben minimum 37 százalékot zöld-, 20 százalékot pedig a digitális átállást segítő reformokra kell költeni, valamint hozzá kell járulni a gazdasági növekedés serkentéséhez és a munkahelyteremtéshez. A terv azonban késhet, mivel jelentős különbségek vannak a tagállamok munkatempójában. Ezért a portugál elnökség felszólította a tagállamokat, hogy idejében fejezzék be a munkát. Hat már jelezte, hogy nem tudja tartani a határidőt, de várhatóan még többen lesznek, akiknek ez nem sikerül majd.

Megszavazták az EU és az Egyesült Királyság megállapodását

Az Európai Parlament (EP) a brüsszeli plenáris ülésén hozzájárult az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokat és együttműködést meghatározó megállapodáshoz, mely az EP-képviselők szerint csillapítja az EU-ból való brit kilépés negatív következményeit — közölte az uniós parlament. A tárgyaló felek 2020. december 24-én egyeztek meg az unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi, illetve együttműködési megállapodásról. A fennakadások elkerülése érdekében az EP elfogadta, hogy a dokumentumot január 1-jétől április 30-áig ideiglenesen alkalmazzák, ám a véglegesítéshez parlamenti hozzájárulásra volt szükség.

A megállapodás tartalma

Az EP a megállapodásról állásfoglalást is elfogadott, mely szerint a képviselők jónak találják az egyezmény létrejöttét, de történelmi hibának nevezték a brit kilépést, arra emlékeztetve, hogy egy unión kívüli ország nem élvezheti az uniós tagság előnyeit. Üdvözölték a kvóták és vámok nélküli szabadkereskedelmi megállapodást, hozzátéve, az egyenlő versenyfeltételeket garantáló szabályok akár jövőbeli megállapodások számára is mintaadók lehetnek. Az EP a megállapodás halászattal, fogyasztókkal, légi közlekedéssel, energiával és adatvédelemmel kapcsolatos pontjaival is egyetértett. A képviselők azonban sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság a tárgyalások körét nem kívánta kiterjeszteni a kül-, a biztonság- és a fejlesztéspolitikára, illetve mert nem vesz részt az Erasmus+ diákcsereprogramban. Hangsúlyozták, hogy az Ír-sziget békéjének megőrzése az EP egyik fő célja volt. Ezzel összefüggésben arra szólították fel a brit kormányt, hogy „jóhiszeműen” járjon el, haladéktalanul és teljeskörűen hajtsa végre az általa aláírt megállapodások feltételeit.