A nagytermet a hetvenes évek végén meszelték be legutóbb - A szerző fotója

A Japan Tobacco International és a zentai önkormányzat anyagi támogatásával tatarozzák a Művelődési Házat, a város kulturális eseményeinek központi helyszínét. A munkálatok során megjavították a tetőt, újraszigetelték az egész épületet, felújítják a nagytermet, a színpadot, a toaletteket, és belülről mindent átfestenek. Mindez április végére vagy március elejére remélhetőleg el is készül. A dohánygyár 110 ezer eurót szánt erre a célra, az önkormányzat pedig kétmillió dinárral pótolta ki.
A Művelődési Ház teteje már hosszabb ideje beázott, a falak felvizesedtek, a színpad deszkái elkorhadtak. Az épületet legutóbb 1979-ben, egy tűzeset után hozták helyre, a díszes nagytermet is akkor festették be utoljára. A renoválás első fázisa, a tetőszerkezet felújítása, még a nyáron lezajlott, a belső tevékenység december elején kezdődött. A mesterek ottjártunkkor is szorgoskodtak.
A legszembetűnőbb a színpad helyén tátongó hatalmas mély gödör. Ezt a teret, amelyről eddig nem is tudtak, szintén hasznossá teszik, raktárrá alakítják át. A vaskonstrukció marad, de a ,,világot jelentő deszkák”-at újakra cserélik. A nézőtér padlózata lejtős lesz, ami azt jelenti, hogy ezután a hátsó sorokból is élvezhetővé válnak a rendezvények. A szemlélődőnek az is feltűnik, hogy a nagyterem ajtaját befalazták. Megszüntetésével egy kisebb termet nyertek, a bejáratot és a ruhatárat viszont oldalra, a valamikori kisterembe helyezték át. Vannak még egyéb változások is, például az irodahelyiség, az új mosdók, de az sem elhanyagolható, hogy az objektumot rácsatlakoztatták a városi csatornahálózatra. A további tervek megvalósítása a Vajdasági Nagyberuházási Alap jóváhagyásától függ, ahonnan pályázat útján 10,5 millió dinárban reménykednek. Megannyi lehetőséget rejt például a jelenleg kihasználatlan pince is.
A Művelődési Házat még ma is sokan ,,Euzsén”-ként emlegetik, korábban ugyanis az azonos nevű szállodának adott otthont, mely 1862-ben Skultéty János tervei alapján városi Nagykocsmának épült. Ez lett a zentai kaszinó törzshelye, ezáltal pedig a városi értelmiség kedvenc találkozóhelye is. Az udvari szárnyaként emelt Üvegteremben társas összejöveteleket, vigasságokat, sőt 1863-tól kezdve színielőadásokat tartottak. Minden új bérlő igyekezett a kocsmának sajátos jelleget adni. 1883-ban, Steiner Sámuel idejében vette fel a hangzatos Eugen Herczeg Szálloda nevet. 1900-ban a lippai származású Ledermann Ignác kérésére kezdődött meg a modernizációhoz szükséges alapos rekonstrukció. Az átalakítási tervek az Üvegterem helyén állandó színpaddal ellátott új dísztermet irányoztak elő, melyet aztán 1903 decemberében operettelőadás keretében avattak fel.
Juhász Attila polgármester sikernek könyveli el, hogy megvalósulhat a színház felújítása, ami nem pusztán építészeti szempontból jelentős. A megszépült, korszerűsített épület új tartalommal is bővül, hiszen a falak között kap helyet az alakulófélben lévő Zentai Magyar Kamaraszín, amely közösségformáló és közösségi értéktudatot hordozó szerepével nagy jelentőséggel bír az itt élők számára. Bemutatkozó előadásukat az ünnepélyes megnyitóra tervezik.