A rendezvényen Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár köszöntötte a jelenlévőket, majd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Ezután Orbán Viktor miniszterelnök tartott átfogó helyzetértékelést Magyarország, Európa és a világ politikai folyamatairól, valamint az anyaország határain túl élő magyar közösségekre vonatkozó megállapításait is megfogalmazta. Orbán hangsúlyozta, hogy Európa ma háborús pszichózisban él, mintha maga is hadszíntér volna, miközben szerinte a proxyháborúk kora jött el, és az európai államok csak közvetetten vesznek részt a konfliktusban. Kritikával illette az Európai Unió retorikáját, mivel szerinte az uniós vezetők úgy beszélnek az orosz—ukrán háborúról, mintha az közvetlenül az EU háborúja volna. A miniszterelnök rámutatott, hogy a következő időszak legfontosabb feladata a nemzeti érdekek józan és következetes képviselete, miközben Magyarország továbbra is támogatja a külhoni magyar közösségeket. Kiemelte, hogy a Kárpát-medence országai közötti együttműködés meghatározza Európa jövőjét, és ha a közép-európai országok — Lengyelország, Szlovákia, Szerbia és Magyarország — megőrzik stabilitásukat és józan külpolitikájukat, akkor egy erős közép-európai blokk jöhet létre, mely a kontinens jövőjét is formálhatja.

Szerbiával kapcsolatban Orbán Viktor stratégiai jelentőségűnek nevezte az együttműködést. Mint mondta, hiába építenének Belgrád és Budapest között partnerséget, ha nem lenne meg a délvidéki alátámasztás. Ez a híd Szabadkán kapja meg az alapját. Ezért köszönetet mondott dr. Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, mert folytatja az édesapja által megkezdett munkát. Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország abban bízik, hogy a szerb—magyar stratégiai együttműködés sértetlenül és erősebben kerül ki a jelenlegi helyzetből.

Románia kapcsán gratulált az RMDSZ-nek, hogy bravúrt bravúrra halmozva állja a sarat egy rendkívül nehéz gazdasági és politikai környezetben, és megerősítette, hogy Magyarország mindig kész az együttműködésre Bukaresttel. Ausztriát illetően úgy fogalmazott, hogy a két ország viszonya kiegyensúlyozott, pragmatikus, és bár az osztrák politika nem a hangos kiállásról híres, Magyarország kész segíteni, ha a közös érdekek megkívánják. Szlovákia esetében példaként említette a felvidéki magyarság helyzetének javulását, valamint azt, hogy mára már olyan együttműködés alakult ki, amelyet néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottak. Horvátország kapcsán elismerően szólt a magyar közösség felkészült munkájáról, míg Szlovéniát kulcsfontosságú, ám nehéz partnernek nevezte, ahol a magyarok helytállása külön tiszteletet érdemel. Orbán azt is hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarság a nemzetpolitika megbonthatatlan része, és minden közösség, mely megőrzi magyarságát, hozzájárul az egész nemzet megerősödéséhez.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika filozófiáját két fundamentumra építette, mégpedig a nemzeti elkötelezettségre és a keresztény civilizációra. Mint fogalmazott, a nemzetpolitikának három fő tétele van. Az első, hogy magyarnak lenni előny legyen a Kárpát-medencében, ne hátrány, mint Trianon után. Másodszor: mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, az lehessen is. Harmadszor pedig, aki akár csak pislákolva is őrzi magyar identitását, az minden segítséget kapjon meg ahhoz, hogy megmaradhasson magyarnak.

A plenáris ülés további részében a határon túli magyar politikusok és érdekérvényesítő szervezetek képviselői kaptak szót. Vajdaságból dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Vicsek Annamária, a Fidesz vajdasági származású európai parlamenti képviselője vett részt az ülésen.

A vajdasági helyzetről és az elmúlt év eredményeiről dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke számolt be, aki az ülés után lapunknak nyilatkozott. Elmondta, hogy az elmúlt egy évben a VMSZ mindvégig a józan észt és a normalitás hangját képviselte a szerbiai politikai életben. A magyar intézmények zavartalanul működhettek, és az elmúlt tizenegy és fél hónap során egyetlen olyan törvényjavaslat sem került a szerb parlament elé, amelyben ne érvényesültek volna a VMSZ javaslatai és szempontjai. A pártelnök hozzátette, hogy a vajdasági magyarság autonóm intézményrendszere ma a Kárpát-medencei kisebbségi közösségek számára is példaértékű. Mint elmondta, Szerbiában a magyar közösség jutott a legmesszebbre a nemzeti önszerveződés, az oktatás, a kultúra és a gazdaságfejlesztés terén, valamint a szerb—magyar megbékélés folyamata is egyre több társadalmi szférában érezhető. Pásztor Bálint kiemelte a szerb—magyar kulturális évad jelentőségét, a Belgrád—Szabadka vasútvonal elindulását, valamint a Szeged—Szabadka-összeköttetés bővítését, melynek köszönhetően a jövő évtől megduplázódhat a járatok száma. Elmondta, hogy gőzerővel folyik a gazdaságfejlesztési program kidolgozása a 2026 és 2033 közötti időszakra, és köszönetet mondott Magyarország Kormányának az elmúlt tizenöt év támogatásaiért az identitásmegőrzés és a gazdaságfejlesztés terén. Hozzátette, a második gazdaságfejlesztési terv az év végéig elkészül, és a jövő tavaszi választások után kívánják megvalósítani a következő Orbán-kormánnyal együttműködésben. Pásztor hangsúlyozta, hogy a szerb—magyar kapcsolatok megerősödése elképzelhetetlen lenne egy erős VMSZ nélkül, ezért a jövőben is fontos a párt támogatottsága. Mint fogalmazott, az együttműködés ma már a gazdaság mellett a tudomány, a sport, a demográfia és a családpolitika területére is kiterjed, és a szerb kormány több gazdasági és szociálpolitikai intézkedésében is a magyar példát követi. „Ez a kapcsolat valódi partnerségen alapul, amelyet a jövőben is tovább kívánunk erősíteni” — tette hozzá Pásztor Bálint.

A tanácskozás végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el, melyben megerősítették a nemzet egysége és jövője melletti elkötelezettségüket. A dokumentum szerint olyan Magyarországot kell építeni, amely biztonságot, megbecsülést és otthont nyújt minden magyar számára, és ahol a külhoni magyarok szülőföldjükön maradva, gyarapodva élhetik meg magyarságukat.

A magyar nemzet jövője a béke, az egység és a szülőföldön való boldogulás

A plenáris ülés végeztével Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár sajtótájékoztatót tartott.

Semjén Zsolt kiemelte, hogy a nemzetpolitika terén a magyar kormány egyik legnagyobb innovációja a külhoni gazdaságfejlesztés volt. Elmondta, 2010 óta több mint 10 000 beruházást hajtottak végre a határon túli magyar területeken, 6500 intézmény és szervezet működéséhez járultak hozzá, évről évre 100 nemzeti jelentőségű intézményt támogatnak, ezenfelül nyílt pályázat útján 35 000 programot, szervezetet segítettek. Gazdaságfejlesztésre 250 milliárd forintot fordítottak külhonban. Semjén arról is beszámolt, hogy az elmúlt években 700 óvoda és bölcsőde újult meg és 150 épült fel külhonban, 4000 templomot újítottak fel és 200 új templomot építettek. A Szülőföldön Magyarul programnak köszönhetően csaknem 230 000 gyermek jár magyar iskolába a Kárpát-medencében. Semjén arról is beszélt, hogy 1,2 millió külhoni magyar tette le az állampolgársági esküt a kedvezményes honosítás bevezetése óta.

Nacsa Lőrinc kiemelte, hogy a nemzeti összetartozás erősítése a nemzetpolitika legfőbb célja. Mint mondta, napi feladat, hogy a nemzeti összetartozás érzése a mindennapokban is érezhető legyen, és egy olyan anyaországot kell építeni, amely felelősséget vállal a külhoni és a diaszpórában élő magyarokért. Hozzátette, hogy a magyar nemzet jövőjének alapja a béke megőrzése, a családok támogatása és a nemzeti egység erősítése, és nem brüsszeli, hanem nemzeti szuverenitáson alapuló nemzetpolitikát kívánnak folytatni, ez lesz a tétje a jövő évi választásnak — zárta szavait az államtitkár.