2023. november 9-én Zentán kegyeletadó rendezvényt tartottak, melyen az 1944 őszén a városban elkövetett magyarellenes atrocitások áldozataira emlékeztek. Az esemény szentmisével kezdődött a Szent István-templomban, majd a jelenlévők mécsesekkel a kezükben a tiszai hídnál lévő emlékkopjafához vonultak.

A megemlékezés a korábbi években kialakult hagyomány alapján ezúttal is az ártatlan áldozatok nevének a felolvasásával kezdődött, akik közül néhánynak a teljes neve még ma is ismeretlen.

Nagyon keserű, szomorú napok voltak ezek. A szerb partizánok tömeges és módszeres mészárlást hajtottak végre a délvidéki magyar lakosság körében. Zentán, a Tisza partján számos férfit végeztek ki pusztán származása, nemzetisége miatt, nyomorba taszítva ezzel magyar családokat, megalázva a magyar népet. A rengeteg megpróbáltatás azonban még erősebb nemzettudattal és hittel vértezte fel a délvidéki magyarságot. Az 1944. évi mészárlás emléke égő fáklyaként áll a felnövekvő nemzedék előtt, mert ez a vérrel áztatott föld őseink hagyatéka, melyet szent kötelességünk megőrizni.

Az egybegyűltekkel Gordán Kolos osztotta meg gondolatait.

— A visszaemlékezések szerint a háborús bűnök kivizsgálására alakult bizottság a városban 1941 és 1944 között megtartott rendezvényeken, ünnepségeken készült fényképekről azonosította be az egyes bűnösnek vélt személyeket, de bekísérték azokat is, akiknél elrejtett fegyvereket találtak. A letartóztatottak száma 90-hez közelített. A rögtönítélő bíróság által bűnösnek talált 65 embert, köztük 2 németet és 1 oroszt, a Tisza-parthoz vezették, és az árvízvédelmi ároknál tarkólövéssel végeztek velük. A rémtettek azonban ezzel még nem értek véget. Ezután is történtek szórványos letartóztatások és kivégzések. A 13. Vajdasági Brigád első zászlóaljának emberei elrejtett fegyverek után kutatva számos lakást feldúltak és kifosztottak. A laktanyában 51 magyar és német hadifogoly hunyt el. Kutatások szerint a megtorlásoknak városunkban összesen 124 ember esett áldozatul. Az események felkutatását nehezítette, hogy a történésekről negyvenöt évig nem lehetett nyíltan beszélni — hangsúlyozta az esemény szónoka. — Városunk igencsak megszenvedte az elmúlt kétszáz évet, az 1849-es véres gyertyaszentelőt, az I. világháborút, melyben több mint ezer zentai vesztette életét, és végül a II. világháborút, melynek mintegy 1800 polgártársunk esett áldozatul, köztük az 1944. november 9-éről 10-ére virradó éjszakán kivégzett 65 ártatlan ember. Megbocsátanunk kell, hiszen csak ez viszi előre közösségünket, de felejtenünk nem szabad, és kötelességünk, hogy megemlékezzünk a mártírokról.

Az emlékkopjafánál Zenta Község Önkormányzata nevében Czegledi Rudolf polgármester, Magyarország szabadkai főkonzulátusának képviseletében Balogh György konzul, a Magyar Nemzeti Tanács részéről Hugyik Richárd, a végrehajtó bizottság tagja és Molnár Tibor, az MNT tagja koszorúzott. A kegyelet virágait a Vajdasági Magyar Szövetség zentai községi szervezetének, a Magyar Mozgalomnak és a Gazdakörnek a képviselői is elhelyezték, valamint az áldozatok családtagjai, hozzátartozói. 

A kegyeletadó megemlékezésen közreműködött a Délibáb Magyar Művelődési Egyesület.