December 1-jétől 12,2 százalékkal emelkedett a nyugdíj Szerbiában, vagyis január első hetében már ennyivel többet kapnak kézhez az idősek. Siniša Mali bejelentése szerint az emelés után az átlagnyugdíj 437 eurót tesz majd ki, a jövő év során eléri a 488 eurót, a cél pedig az, hogy 2027 végére az átlagnyugdíj 650 euró legyen.
A pénzügyminiszter szerint fontos, hogy a nyugdíjemelés meghaladja az infláció mértékét, melyet a Szerbiai Nemzeti Bank 3 ± 1,5 százalékban határozott meg. Az évközi infláció októberben 2,8 százalék volt.
Az emelkedő nyugdíjakért viszont a nőknek többet is kell dolgozniuk. 2026. január 1-jétől ugyanis a nők a legkorábban 64 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba, de csak abban az esetben, ha legalább 15 év munkaviszonyuk van. Ez a módosítás valójában két hónappal emeli meg a nyugdíjkorhatárt a nők esetében, ami kevésnek tűnik, de mindenképp sok annak, aki már csak a hónapokat számolja a nyugdíjba vonulásig. Az sem jó hír, hogy a bejelentések szerint a nők nyugdíjkorhatára a következő hét évben évente két hónappal emelkedik, hogy elérje a férfiak nyugdíjba vonulásának határát, így 2032-től a férfiak és a nők esetében is legalább 15 év munkaviszony és betöltött 65 év lesz a nyugdíjba vonulás feltétele. Mindez nem vonatkozik azokra, akiknek kortól függetlenül 45 szolgálati évük van, mert ők azonnal nyugdíjba tudnak vonulni.
De aki nyugdíjba akar menni, annak előbb munkába is kell állnia. Az Infostud legfrissebb felmérése szerint pedig nem mindenki kapkod fejvesztve azért, hogy állása legyen. A napokban közzétett kutatás szerint a szerbiai munkavállalók 66 százalékánál a felkínált fizetés a legfontosabb tényező akkor, amikor dönteniük kell, hogy elvállalnak-e egy állást. A megkérdezettek 64 százaléka legalább 730 eurós fizetést szeretne, a válaszadók szerint viszont az 1330 eurós bér sem irreális. A fizetések mellett nem elhanyagolható az sem, hogy jók legyenek a munkatársi kapcsolatok. Ezt a válaszadók 60 százaléka vélte így, míg további fontos tényezőnek nevezték a munkaidőt, a rugalmasságot és a munka-magánélet egyensúlynak a fenntartási lehetőségeit.
Most pedig lássuk, hogy milyen esély is van arra a 730—1330 eurós fizetésre! A köztársasági statisztikai hivatal adatai szerint az átlagbér szeptemberben — ez a legfrissebb adat — nettó 109 147 dinárt tett ki, mely körülbelül 930 eurónak felel meg. Ne feledjük viszont, hogy az átlagbér kiszámításakor azokat is figyelembe veszik, akik extrém sokat, illetve akik nagyon keveset keresnek, így a mediánbér jobb mutatónak bizonyulhat. A mediánbér szeptemberben nettó 85 267 dinár volt, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak fele ennél többet, fele pedig ennél kevesebbet vihetett haza.
A bejelentések szerint pedig jövőre a bérek is nőnek, ami jó hír, hogy ha az infláció nem szökik az egekbe, és nem emelik meg mindennek az árát. Január 1-jétől a minimálbér a mostani 500 euróról 551 euróra emelkedik. A pénzügyminiszter szerint ez jelenleg körülbelül 91 000 embert érint, ami jelentős csökkenés, mert néhány éve még mintegy 350 000-en dolgoztak minimálbérért az országban. Siniša Mali szerint a minimálbér-növeléssel azt is elérik, hogy a bérek fedjék a minimális fogyasztói kosarat. A cél itt is az, hogy a minimálbér 2027 végére vagy 2028 elejére elérje a 650 eurót.
Nemcsak a minimálbér nő, hanem január 1-jétől a fizetések is emelkednek a közszférában, mégpedig 5,1 százalékkal. A cél az, hogy 2027-re 1400 euróra nőjön az átlagbér.
