A dobó- és ugróatlétákból, rövid-, közép- és hosszútávfutókból álló csapat bemelegítéssel kezdte a gyorsaságra, kitartásra és az ugrókészség fejlesztésére épülő edzést, majd sprinter gyakorlatok és különböző hosszúságú résztávok következtek. A különböző korosztályokhoz tartozó gyerekek örömmel, könnyedén, jókedvűen, az edző tanácsait megfogadva végezték a gyakorlatokat. A fiatal atléták a közelmúltban részt vettek Kraljevóban a 14 éven aluliak országos bajnokságán, ahonnan egy 1., egy 4. és egy 10. hellyel tértek haza.

A délelőtti edzésen részt vett fiatal atléták edzőikkel

— A királyhalmi Molnár Krisztián 200 méteren, 26,64-es új egyéni csúcsot futva, az 1. helyen ért célba, és ezzel országos bajnoki címet szerzett a 25 sprintert felvonultató erős mezőnyben. Molnár 1995 óta az első szabadkai atléta, aki sprintszámban, ebben a korosztályban a dobogó legmagasabb fokára állhatott. Szabó András 800 méteren saját futamában, 2:34,09-es idővel, a 3. helyen ért célba, ami összesítettben a 10. helyet hozta számára a 18 futó közül, Szenci Lilien pedig diszkoszvetésben 20,44 méterrel a 4. helyen végzett. Az országos bajnokságot kedvezőtlen időjárási körülmények között, esőben és hidegben tartották, ami főleg a dobószámokban — hiszen csúszott a szer és a kör is — nehezítette meg leginkább az atléták dolgát. Az évet a törökkanizsai utcai futóversennyel kezdtük, majd a magyarkanizsai félmaraton következett. Emellett a gyerekek iskolai versenyeken is rajthoz álltak, ahol megmutatkozott, milyen sokat ér az edzés, versenyzőink közül ugyanis sokan bejutottak a vajdasági döntőbe, és ott előkelő helyezéseket értek el. A jövőben is hasonló ütemben szeretnénk fejlődni. Miután a gyerekek kinövik a kiscsoportot, átadjuk őket a profi edzőknek, Kőrösi Józsefnek, Evetović Bélának és Zvezdan Kalmarnak, akik tovább foglalkoznak velük — mondta Ubori László, a hat és tizenhárom év közötti atléták edzője.

A 200 méter korosztályos országos bajnoka, Molnár Krisztián egy éve foglalkozik atlétikával, a Kraljevóban elért eredménye pályafutása eddigi legnagyobb sikere.

— Anyukám szerint háromévesen nem sétáltam, hanem nagyon gyorsan futottam, és úgy gondolta, hogy nekem atlétikára kell járnom. Nem mindig egyszerű összehangolni az atlétikát és a tanulást, néha az edzésekre kell több időt szánni, máskor inkább a tanulásra. A 200 méter mellett szeretnék 60 és 100 métert is futni, tehát a másik két sprintszámban is rajthoz állni. Távlati célom, ami már nincs is olyan messze, hogy kijussak a 2028-ban Los Angelesben rendezendő nyári olimpiai játékokra — mondta Molnár Krisztián.

Molnár Krisztián az aranyéremmel

Szenci Róbert neve ismerősen csenghet azon sportkedvelők fülében, akik már a ’90-es években is követték a szabadkai atléták eredményeit.

— 1988-ban Laci bácsinál kezdtem atlétikával foglalkozni, majd a munkát a klubba érkező magyarországi edzőnél folytattam, aki tökéletesítette a gerelyhajítás-technikáját. 1994-ben a Crvena zvezda csapatában folytattam pályafutásom, és bekerültem a juniorválogatottba. Legnagyobb sikeremnek a Balkán-bajnokságon elért bronzérmet tartom. Jelenleg Laci bának segítek a dobószámokban, mivel lányom, Lilien négy éve atletizál ebben a csoportban. Ha az országos bajnokságon azt mutatta volna, amit az edzésen szokott, akkor meglett volna még akár a 2. hely is. A klubban diszkoszvetéssel, gerelyhajítással és súlylökéssel foglalkozunk. A dobószámokra nincs pályánk, ahol találunk helyet, ott dobunk — mondta Szenci Róbert.

Szenci Lilien a dobogóról épphogy lecsúszva a 4. helyen zárta az országos bajnokságot diszkoszvetésben.

— Négy éve, a koronavírus-járvány idején apukám az újságot olvasva felfigyelt egy írásra, melyben benne volt, hogy Laci bácsi mikor tart edzéseket. Ők már régóta ismerik egymást, így elmentünk egy edzésre, és attól kezdve atlétikával foglalkozom. Ez volt az első versenyem diszkoszvetésben, korábban vortexot dobtam. Edzéseken általában 28-29 méter körül dobok, mely eredménnyel az országos bajnokságon dobogós lehettem volna, de most meg kellett elégednem a 4. hellyel. Néha megterhelőek az edzések, de már megszoktam, és nem esik nehezemre — mondta Szenci Lilien, és azt is hozzátette még, hogy legközelebb országos bajnokságot szeretne nyerni.

A délutáni edzésen

Szabó András 800 méteren a 18 futó között a 10. helyet szerezte meg. Atlétikára egy éve jár, a sportág iránti érdeklődését a magyarkanizsai verseny keltette fel.

— Az elején még nem tudtam eldönteni, hogy rövid-, közép- vagy hosszútávon induljak-e, de fél év edzés után, az eredményeimet látva, úgy gondoltam, nekem a középtávok fekszenek leginkább, így azóta ezeken a távokon állok rajthoz. Eddigi legjobb eredményeimet nem a klub színeiben, hanem egyéni indulóként a magyarkanizsai futófesztiválon értem el, ahol tavaly 900, az idén pedig 2600 méteren értem elsőként célba. A Kraljevóban futott 800 méteren rosszul rajtoltam, nem voltam elég harcias, és lassan kezdtem, így a végére túl sok erőm maradt. Az időeredményem és a helyezésem is lehetett volna jobb, ha a rajt másképp sikerül. Célom, hogy az országos bajnokságon benne legyek az első ötben, majd még jobb eredményeket érjek el. Később sem szeretném abbahagyni ezt a sportot — mondta Szabó András.

A munka szép időben a szabadtéri futópályán folyik, de gyakran dolgoznak a stadionban lévő súlyzóteremben is, ahol főleg a láb és a hát erősítésére helyezik a hangsúlyt, ami az ugrókészség és a robbanékonyság fejlesztéséhez fontos. Rossz idő esetén teremben, a 15 méteres futócsíkon folyik a munka, télen pedig minden bizonnyal a Jovan Mikić Általános Iskolában is lesznek edzések.

A legfiatalabb korosztály számára az edzéseket kedden és csütörtökön délelőtt 9 és délután 16 órától, valamint szombaton 10 órától tartják. Az iskolákkal való kiváló együttműködésnek köszönhetően a testnevelő tanárok a tehetséges gyerekeket az atlétikai pályára irányítják, ahol az edzők megállapítják, melyik versenyszámban lehet a gyerek a legsikeresebb, és megpróbálják a lehető legjobb eredményt kihozni belőle.